Kpk.39.338/2022/2. számú határozat

Dátum

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.338/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: IV/665/2022.

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2022. február 25-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Kifogása szerint a Kormány a Kormányzati Tájékoztatási Központ részéről e-mail címére 2022. február 24-én küldött levéllel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontját, a választás tisztasága, c) pontját, az esélyegyenlőség, és e) pontját, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. Kérelmező álláspontja továbbá, hogy a Kormány megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 4. § (1) bekezdését. A kérelmező szerint a jogsértés abban állt, hogy Magyarország Kormánya állami erőforrások felhasználásával az irányadó adatvédelmi előírások megsértésével jelölőszervezetek ellen kampányolt, holott a Kormánynak a választási eljárás résztvevőitől független szervként kell eljárnia.

[2] Az NVB a 113/2022. számú határozatával a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította. Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Kúriát, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a határozatot változtassa meg, és állapítsa meg, hogy az NVB a fellebbezés elbírálása során jogszabálysértően járt el, a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, azokból téves következtetést vont le, és kérte, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak adjon helyt.

[3] A Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú határozatával az NVB 113/2022. számú határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, mely szerint „... felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”  megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját.

[4] Magyarország Kormánya nevében a kormányzati kommunikációért felelős miniszter – képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[5] Az Alkotmánybíróság a IV/665/2022. számú határozatában az indítványnak helyt adott és a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg egy kampányüzenetet, hanem olyan, minden állampolgárt érintő és mindenki számára releváns és fontos közéleti kérdésben nyilvánult meg, amelyre az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakban került sor. Megállapítható, hogy a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra, a hírlevél megszólításából következően pedig nem kifejezetten a választópolgárokhoz, hanem – ahogy arra a „honfitársunk” megszólítás is utal – minden magyar emberhez, a magyar nemzethez szólt. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a hírlevélben szereplő „ellenzék” kifejezés sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a Kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként. Ebben a tekintetben sem lehet tehát azt állítani, hogy a Kormány a vizsgált hírlevélben kampánytevékenységet folytatott volna, hanem a demokratikus közvélemény kialakítását elősegítendő, bemutatta a Kormány álláspontjához képest különböző álláspontot, véleményt.

A döntés indokolása

[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező.

[8] A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács vegye figyelembe: Az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozata szerint a vitatott közlés, a tartalma alapján, önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, amely által a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget.

Záró rész

[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. március 24.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró