Kpk.39.251/2024/3. számú határozat

Dátum

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.251/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Tánczos Rita bíró

Kérelmező: hivatalból

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/1975/2024.

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.902/2023/10. számú részítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1975/2024. számú határozata alapján a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alapügy felperese egy települési önkormányzattal szemben elbirtoklás megállapítása iránt nyújtott be keresetet a Tatabányai Járásbíróságon, melyet a bíróság elutasított. A felperes fellebbezése folytán eljárt Tatabányai Törvényszék az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította, megállapítva, hogy az ítélet érdemi felülbírálatára irányuló fellebbezés alaptalan, de eredményét tekintve alapos. A megismételt eljárásban a Tatabányai Járásbíróság a felperes keresetét ismételten elutasította.
  2. A Tatabányai Törvényszék megküldte a felperesnek a kitűző végzést, és ebből értesült arról, hogy fellebbezése ugyanahhoz a tanácshoz került, amely a hatályon kívül helyező végzésével az újabb fellebbezésével azonos tartalmú korábbi fellebbezését már érdemben elbírálta, ezért kizárási indítvány nyújtott be a hatályon kívül helyező végzés meghozatalában részt vett tanács tagjaival szemben. Kizárási kérelmét a Tatabányai Törvényszék 2.Pk.50.028/2021/2. számú végzésével megtagadta. A kizárási kérelmet olyan bíró bírálta el, akivel szemben a felperes kizárási kérelmet nyújtott be. A Tatabányai Törvényszék 1.Pf.20.078/2021/20. számú részítéletével az elbirtoklás megállapítása ügyében hozott elsőfokú részítéletet helybenhagyta.
  3. A jogerős részítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriára, amely a Tatabányai Törvényszék 1.Pf.20.078/2021/20. számú részítéletét hatályában fenntartotta.
  4. Ezt követően a felperes (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Tatabányai Törvényszék 2.Pk.50.028/2021/2. számú végzése, valamint 1.Pf.20.078/2021/20. számú részítélete és a Kúria Pfv.1.20.902/2023/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék és a Kúria eljárása során megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz és a pártatlan bíróhoz fűződő alapjogát azáltal, hogy hogy olyan bíró vett részt a határozat meghozatalában, akivel szemben kizárása indítványt terjesztett elő, másrészt a kizárási indítványt elbíráló határozat meghozatala is alaptörvény-ellenes, mert azt olyan bíró bírálta el, akivel szemben kizárási indítványt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság IV/1975/2024. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Pfv.I.20.902/2023/10. számú részítélete alaptörvény-ellenes, mivel nem vette figyelembe az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan bírósághoz való jogból fakadó követelményeket, ezért ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével.
  2. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány elbírálása szempontjából alapvető alkotmányjogi kérdés, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor tulajdonított-e jelentőséget a pártatlan bírósághoz való jog szempontjából annak a körülménynek, hogy a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt bíró részt vett annak a kizárási kérelemnek az elbírálásában, amely kizárási kérelem nevesítetten és személy szerint vele szemben (is) előterjesztésre került.
  3. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát felidézve rámutatott arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) érintett szabálya a pártatlan eljáráshoz való jog garanciájaként rendeli el annak a kizárását az ügy elintézéséből, illetve – bíróként – az eljárásból, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (1150/D/2008. AB határozat, a határozatot az Alaptörvény hatálybalépését követően megerősítette: 3255/2015. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [35])
  4. Az Alkotmánybíróság szerint a fentiekre, valamint a pártatlan, az adott kérdésben nem érdekelt bírói fórumhoz való jog (nemo iudex in sua causa) elvére tekintettel jelen ügyben a kizárási indítványt elbíráló tanácsnak nem lehetett volna tagja az a bíró, akivel szemben az indítványozó kizárási indítványt terjesztett elő. Ugyanis a megismételt másodfokú eljárásban az a bíró is részt vett a kizárási indítvány elbírálásában, akivel szemben a kizárási indítvány előterjesztésre került.
  5. Az Alkotmánybíróság ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Tatabányai Törvényszék kizárási kérelem elbírálásának tárgyában eljáró tanácsa összeállításával nem biztosította az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének megfelelően az indítványozó ügyének független és pártatlanság bíróság általi elbírálását, függetlenül attól, hogy a kizárási kérelem egyébként érdemben megalapozott-e vagy sem.
  6. Az Alkotmánybíróság döntésében kiemelte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem ezen részének elbírálása során a bíró kizárására vonatkozó szabályokat nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összhangban értelmezte, ezáltal megsértette az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan bírósághoz való jogát. A Kúria nem ismerte fel, hogy az indítványozónak a Tatabányai Törvényszék kizárási indítvány elbírálása tárgyában eljárt tanácsának megalakításával összefüggő körülmények a konkrét ügyre alapjogi jelentőséggel bírnak a pártatlan bírósághoz való jog szempontjából, azaz nem folytatta le a szükséges alapjogi mérlegelést, illetve erre az indokolásában nem tért ki.
  7. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Pfv.I.20.902/2023/10. számú részítélete ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével így azt megsemmisítette.

A döntés indokolása

  1. A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  2. A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
  3. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.902/2023/10. számú részítéletét megsemmisítette, így a felperes felülvizsgálati kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a felperes kérelmében a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsa hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság IV/1975/2024. számú határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács a felülvizsgálati kérelem elbírálása során – a szükséges alapjogi mérlegelést elvégezve, annak indokairól számot adva – értékelje azt, hogy a kizárási indítványt elbíráló tanácsnak nem lehet tagja az a bíró, akivel szemben kizárási indítványt terjesztettek elő.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2025. január 23.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró