Kpk.39.223/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.223/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 3353/2024. (X. 8.) AB határozat (belső ügyszám: IV/422-16/2024.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.VI.20.884/2023/2. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3353/2024. (X. 8.) AB határozata alapján a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

1. Az alapügy felperese (gazdasági társaság) és alperese (helyi önkormányzat) megbízási szerződést kötött közbeszerzési szaktanácsadói feladatok ellátására, határozott időtartamra, a rendes felmondási jog kizárása mellett. Az önkormányzat képviselőtestülete a határozott időtartam lejárta előtt kötelezte a polgármestert a megbízási szerződés azonnali hatályú felmondására. A felperes a szerződés felmondását elfogadta, azonban a még ki nem fizetett megbízási díj, behajtási költségátalány és kártérítés megfizetése iránt keresetet nyújtott be.
2. Az első fokon eljárt Pécsi Járásbíróság a 3.G.20.831/2021/28. számú ítéletével a keresetet elutasította, megállapítva, hogy a felek között létrejött szerződés a jó erkölcsbe ütközése miatt semmis, így a kereset nem teljesíthető.
3. A felperes fellebbezése folytán eljáró Pécsi Törvényszék az 1.Gf.20.096/2023/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság döntését – annak indokolásával egyetértve – helybenhagyta.
4. A Kúria a Pfv.VI.20.884/2023/2. számú végzésével a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasította. A döntés indokolása szerint a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében elvi jelentőségű jogkérdést nem jelölt meg, illetve a megjelölt jogkérdések nem merítették ki az elvi jelentőségű jogkérdés kritériumait.
5. Ezt követően a felperes (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Pécsi Járásbíróság 3.G.20.831/2021/29. számú ítélete, a Pécsi Törvényszék 1.Gf.20.096/2023/7. számú ítélete és a Kúria Pfv.VI.20.884/2023/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a támadott döntések sértik az Alaptörvény M) cikk (1)-(2) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, a 26. cikk (1) bekezdését, valamint a 28. cikkét. Többek között előadta, hogy az ügy érdemére kiható eljárásjogi hibát vétett a másodfokú bíróság, amikor hivatalból nem folytatott le a kizárás fennállása tisztázására eljárást, ezáltal a jogorvoslathoz való joga is sérült, a Kúria téves alaptörvény-értelmezése pedig elvonta a felülvizsgálat lehetőségét az indítványozótól. Valamint azt is kifogásolta, hogy az eljáró bíróságok az érvénytelenségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem az Alaptörvény M) cikkével összhangban értelmezték.

Az Alkotmánybíróság határozata

6. Az Alkotmánybíróság 3353/2024. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos végzése nem vette figyelembe az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan bírósághoz való jogból fakadó követelményeket, ezért ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével, így azt megsemmisítette.
7. Az Alkotmánybíróság a panasz elbírálása során alkotmányjogi szempontból különösen azt vizsgálta, hogy a Kúria tulajdonított-e jelentőséget a pártatlan bírósághoz való jog szempontjából annak a körülménynek, hogy a másodfokú bíróság saját képviselője ügyében járt el.
8. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben felvetett kérdést a Kúria csupán eljárási szabálysértésnek tekintette, ami a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 16. § (1) bekezdésének a megsértése megállapítására alkalmas, és erre tekintettel azt érdemben nem is vizsgálta.
9. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát összegezve kiemelte, hogy relatív kizárási ok fennállása esetén a kizárás eldöntése mérlegelés eredménye, a Kúria döntésében ugyanakkor egyáltalán nem ismerhetők fel az alkotmányossági mérlegelés szempontjai. Az Alkotmánybíróság szerint a pártatlanság követelménye már önmagában azáltal sérült, hogy a bírósági eljárás során a másodfokú bírósággal összefüggésben nem került sor a kizárás kérdésének tisztázására.
10. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasító végzése nem vette figyelembe az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan bírósághoz való jogból fakadó követelményeket, ezért az alaptörvény-ellenes, így azt megsemmisítette. Erre tekintettel pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése sérelmével kapcsolatos indítványelemeket már nem vizsgálta.

A döntés indokolása

11. A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
12. A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
13. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria végzését megsemmisítette, így a felperes kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a felperes kérelmében a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsa hozzon – részletes tartalmi indokolást magában foglaló – új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság 3353/2024. (X. 8.) AB határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács a felülvizsgálat engedélyezése körében folytasson le új eljárást, figyelembe véve a kizárási ok vizsgálatával összefüggő alkotmányossági kérdéseket.

Záró rész

14. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2024. november 4.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró