Kpk.39.202/2024/3. számú határozat

Dátum

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.202/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: hivatalból

Az alkotmánybírósági határozat száma: IV/2641-7/2024.

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/2641-7/2024. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 203/2024. (VI. 10.) FVB számú határozatában megállapította a főpolgármester-választás eredményét. E határozattal szemben Vitézy Dávid László (a továbbiakban: indítványozó) fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy az FVB a főpolgármester-választás eredményét jogszabálysértően állapította meg. Kérte a főváros egész területén az érvénytelennek nyilvánított főpolgármesteri szavazatok újraszámlálását, valamint az FVB határozat megváltoztatását és a főpolgármester választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti megállapítását. Kérte továbbá, hogy az NVB Budapest IV. és VII. kerületében a főpolgármester-választás eredményét semmisítse meg és rendelje el a szavazás megismétlését. Az NVB elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását és azok jogi minősítésének ellenőrzését, amely alapján a 2024. június 14. napján meghozott 391/2024. számú határozatával megállapította a főpolgármester-választás eredményét és az FVB határozatát helybenhagyta. Elutasította továbbá az indítványozónak a Budapest IV. és VII. kerületeiben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére irányuló fellebbezését, mivel az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat nem tartotta elégségesnek.
  2. Az indítványozó az NVB határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely két kérelmi elemet tartalmazott. Egyrészt kérte az NVB határozatnak az FVB határozatot helybenhagyó rendelkezésének megváltoztatását, a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti tartalommal történő megállapítását. Másrészt kérte annak megállapítását, hogy a Budapest IV. és VII. kerületeiben a főpolgármesteri szavazáshoz használt nem egyértelmű és nem jól értelmezhető szavazólapok használata megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket, erre figyelemmel kérte az NVB határozat megváltoztatását, a Budapest IV. és VII. kerülete összes szavazókörében a választási eredmény megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését.
  3. A Kúria a Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzésében megállapította, hogy az NVB a szükséges mértékben feltárta az ügy alapjául szolgáló tényállást, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte és alkalmazta. A Kúria szerint az indítványozó a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és annak kimenetele szerinti módosított eredmény megállapítását olyan jogszabálysértésre hivatkozással kérte, amely nem volt az NVB előtti eljárás tárgya ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. A Budapest IV. és VII. kerület valamennyi szavazókörére kiterjedő választási eredmény megsemmisítése és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelése iránti kérelem alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a kiesett jelölt nevének a szavazólapokon való áthúzása nem sérti a Ve. 137. § (1) bekezdésében előírt törlés követelményét, a Ve. hivatkozott alapelvi rendelkezéseinek megsértését pedig az indítványozó nem tudta bizonyítani.

  Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a IV/2641-7/2024. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
  2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a 203/2024. (VI. 10.) FVB számú határozat elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a szavazóköri eredmények a főváros összes (vagy nagyszámú) szavazókörében jogszabálysértőek és az összes szavazókör tekintetében kérte az újraszámlálást. Az NVB elfogadta az indítványozó bizonyítékait és azokból levonta a következtetést, miszerint az állított jogsértések a fővárosi szavazókörök jelentős részét érintették, a főváros összes szavazókörében elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. A 391/2024. NVB számú – a választás eredményét megállapító – határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelmében az indítványozó a 203/2024. (VI. 10.) FVB számú határozat elleni fellebbezésében állított jogsértésekre hivatkozva ugyanazt az intézkedést (a szavazatok újraszámlálását az összes fővárosi szavazókörben) kérte. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó által – az NVB határozat nyomán – állított új tények megerősítették, hogy az FVB határozat elleni fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Ebből következően megállapítható, hogy az állított jogsértésekre az indítványozó az FVB határozat elleni fellebbezésben már hivatkozott és a felhozott új bizonyítékok és a jogsértés közötti oksági kapcsolat is fennáll. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavaztok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek.
  3. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való jogot, amikor a bírósági felülvizsgálati kérelmének a 391/2024. számú NVB határozat megváltoztatására vonatkozó kérelmi elemét úgy nyilvánította alaptalannak, hogy – a Ve. 225. §-ának alkalmazása során – érdemben nem tért ki arra, miért nem tekinti az ugyanazon jogsértés fennállását erősítő, a teljes újraszámlálást indokolttá tévő tényeket új bizonyítéknak.

A döntés indokolása

  1. A Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell a Ve.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése értelmében, ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szabályait kell alkalmazni.
  2. A Kp. 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező.
  4. A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/2641-7/2024. számú határozatára tekintettel – azt az iránymutatást adja, hogy az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmében foglalt azon kérelmi elem érdemi vizsgálata is szükséges, amely a fővárosi összes szavazókör érvényes szavazatainak újraszámlálására irányul.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2024. július 6.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke 
az aláírásban akadályozott dr. Sugár Tamás s.k. bíró helyett