Kpk.39.134/2026/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.134/2026/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Farkas Attila bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/1222/2026. számú határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/1222/2026. AB határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1222/2026. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben egy magánszemély 2026. április 7. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), mely szerint egyéb fél1 a Facebook oldalán 2026. április 2. napján 21 óra 56 perckor a egyéb fél2-re vonatkozóan sértő állításokat tartalmazó videót tett közzé. A kifogásban sérelmezett részletek a következők: 0 perc 01 másodperctől „Mindenki egy háborúpárti idióta, aki a egyéb fél2-re szavaz”, 1 perc 36 másodperctől kezdődően: „az idétlen egyéb fél2 szavazók, akik annyira ostobák, degeneráltak, hogy a egyéb fél2-re szavaznak”, valamint 2 perc 59 másodpercet követően kettő részlet: „zavarjuk el ezt a háborúmániás idióta kormányt, meg az összes rohadék kollaboránst, az összes egyéb fél2, aki ezt támogatja”, és „csak hazaáruló, keresztényietlen, pogány, tolvaj, gazemberek, akik támogatják ezt”.
  2. A kifogás szerint a fenti magatartás a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket sérti. Kiemelte, hogy a sérelmezett kijelentéseket közhatalmat gyakorló személy tette, a hivatkozott Facebook oldalon ugyanis a kérelmező egyéb fél1 minősége, címként pedig az önkormányzat székhelye is megjelenik. A kifogásolt kijelentések nem csupán a politikai ellenfelek kritikáit tartalmazzák, hanem a választópolgárok egy jelentős csoportját is minősítik sértő, megalázó és dehumanizáló módon. Az ilyen tartalmú kommunikáció nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó arányos politikai kritikának. A kijelentések alkalmasak voltak a választói akarat befolyásolására, az érintettek megfélemlítésére. Kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, és szabjon ki a jogsértés súlyával arányban álló bírságot.
  3. Az NVB a 301/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a egyéb fél1 a Facebook oldalán 2026. április 2. napján közzétett videóval megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvét. Ezzel egyidejűleg eltiltotta a további jogsértéstől, valamint a kifogásolt videó azonnali hatályú eltávolítására, valamint 1.614.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – a választás tisztaságának megóvása – alapelv tekintetében elutasította.
  4. A egyéb fél1 bírósági felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzésében az NVB 301/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyta. A Kúria döntése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a egyéb fél1 a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására irányul, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül.
  5. A egyéb fél1 (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a Ve. 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzése ellen az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti szabad véleménynyilvánításhoz való jog és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványát képező indokolt bírói döntéshez való jog sérelmét állítva.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság a 2026. április 23. napján hozott IV/1222/2026. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
  2. Az Alkotmánybíróság döntésében két, korábbi gyakorlatában már rögzített elvből indult ki. Az egyik kiindulópont az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert szabad véleménynyilvánításhoz való jog alkotmányos tartalma, illetve az a megközelítés, miszerint a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. {3130/2018. (IV. 19.) AB határozat, Indokolás [31]}. A másik pedig az állami és önkormányzati szerveknek (és az ő képviselőjüknek, szervüknek) a kampányban betöltött szerepe, mely kapcsán az Alkotmánybíróság gyakorlata a közhatalmi szervek általi semleges hozzáállás követelményén alapszik. {3096/2014. (IV. 11.) AB határozat, Indokolás [36]}. 
  3. Az Alkotmánybíróság ezen elveket, valamint korábbi gyakorlatát is figyelembe véve megállapította határozatában, hogy amennyiben a kommunikációs csatorna sajátosságaira is figyelemmel a közlő nem egyéb fél1 minőségében jár el, a egyéb fél1-t is megilleti az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Ez mindaddig így van, amíg pártpolitikai és egyéb fél1 szereplése jól láthatóan elválik egymástól, és tartózkodik annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása egyéb fél1 tisztségéhez kötődik. 
  4. A döntés szerint a Kúriának a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét rögzítő alapelvén – alapuló döntése, amely korlátozta az indítványozó Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése által garantált alapvető jogát, ezért nem áll összhangban a szóban forgó alapjog alkotmányos értelmezési keretének tartalmával és terjedelmével.
  5. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria döntésével a véleménynyilvánítás szabadságához való jognak nem a feltétlenül szükséges korlátozását tette lehetővé. Így a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes. 

A döntés indokolása

  1. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
  2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alkalmazásával a Kúria soron kívül jár el.
  4. Az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan választási felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ezért a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/1222/2026. számú határozatára tekintettel – azt az iránymutatást adja, hogy a döntése meghozatala során legyen figyelemmel arra a körülményre, amennyiben a kommunikációs csatorna sajátosságai ismeretében a közlő nem egyéb fél1-i minőségében jár el, az ő személyét is megilleti az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is; e körben tartsa szem előtt az alkotmánybírósági határozat [35] bekezdésében foglaltakat.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. április 26.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Farkas Attila s.k. bíró helyett
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró