Kpk.39.096/2024/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.096/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: IV/2242/2024.

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet szombathelyi képviselőjelöltje, aki választási kifogást terjesztett elő a választási alapelvek megsértése miatt Szombathely Megyei Jogú Város (a továbbiakban: SZMJV) egész területén kihelyezett óriásplakátokkal, és más típusú hirdetésekkel összefüggésben. Kifogásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, 141. §-ának, 144. § (2) bekezdésének és 146. §-ának sérelmét állította. A kifogás szerint a reklámokat szombathelyi nevezetességekkel ábrázolt egyedi grafikával tették közzé fehér, kék és türkizkék színekkel. A kérelmező szerint egyértelműen megállapítható, hogy a hirdetések megrendelői az SZMJV tulajdonában álló gazdasági társaságok (II-IV. rendű érintettek). A kampányidőszak kezdetét követően Szombathely egész területén folyamatosan jelennek meg és láthatóak az Éljen Szombathely! Egyesület jelölő szervezet (I. rendű érintett) óriásplakátjai, habkarton plakátjai és egyéb hirdetései, amelyeken látható egyedi grafika, betűtípus és színkombináció teljesen azonos a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek hirdetésein használtakkal.
  2. A kifogást SZMJV Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 97/2024. (V. 6.) HVB számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, elkésettségre hivatkozva.
  3. A kérelmező fellebbezést nyújtott be a HVB határozatával szemben a Vas Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), mely a 31/2024. (V. 09.) számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta. Megállapította, hogy a kifogásban előadott magatartás a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik, amelynek vizsgálatára az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel, ezért a TVB kezdeményezte a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását, amelyre tekintettel pedig a kifogást érdemben elutasította. Döntésében arra hivatkozott, hogy a választási eljárás sajátosságára tekintettel a TVB nem függesztheti fel az eljárást és várhatja meg az ÁSZ határozatát, ezért az adott tényállási elemek és a jogalkalmazási elvek összességét figyelembe véve kellett meghozni döntését.
  4. A TVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriára. A Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú végzésével a TVB határozatát – eltérő indokolással – helybenhagyta. Az indokolás szerint a II.-IV. rendű érintettek jogszabályban meghatározott feladatkörükben jártak el, emiatt tevékenységük – a Ve. 142. §-ára tekintettel – nem minősül kampánytevékenységnek.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. A kérelmező (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
  2. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz, az indokolt bírói döntéshez való alapjogát, mivel a döntés nem adott számot az esélyegyenlőség alapelvének sérelmére vonatkozó indítványozói álláspont vizsgálatáról, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértésének az érdemi vizsgálatára nem került sor. Továbbá az indítvány szerint sérült az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdés szerint garantált választójog is. 
  3. Az Alkotmánybíróság a IV/2242/2024. számú AB határozatában az indítványnak helyt adott és a Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú végzését megsemmisítette.
  4. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt annyiban pontosította a tényállást, hogy nem az I. rendű érintett plakátjai hasonlítanak a II-IV. rendű érintettjére, hanem fordítva, mivel I. rendű érintett ezeket az arculati elemeket már 2019 óta használja.
  5. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította továbbá, hogy a támadott végzés nem merítette ki a felülvizsgálati kérelmet, nem tartalmazott indokolást arra, hogy a kérelemben állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv (esélyegyenlőség elve) megsértésének érdemi vizsgálatával miért nem foglalkozott. Továbbá megállapította, hogy a kúriai döntésben nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai, így ezen hiányosságok miatt sérült az Alaptörvény tisztességes eljárást garantáló XXVIII. cikk (1) bekezdése. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

A döntés indokolása

  1. A Kp. 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  2. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező.
  3. A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria jelen eljárásban a Kúriát mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú határozatára tekintettel – azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács merítse ki a felülvizsgálati kérelmet, indokolásában többek között térjen ki a kérelemben állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv (esélyegyenlőség elve) megsértésének vizsgálatára, valamint döntésében jelenjenek meg az alkotmányos mérlegelés szempontjai.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
  2. Budapest, 2024. május 27.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró