Kpk.39.094/2025/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.094/2025/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Farkas Attila bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla a 17.Pkf.25.106/2024/2. számú végzésének és a Budapest Környéki Törvényszék 6.P.21.334/2016/378. számú végzésének – az Alkotmánybíróság 3311/2025. (X. 22.) AB határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3311/2025. (X. 22.) AB határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3311/2025. (X. 22.) AB határozata alapján a Budapest Környéki Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alapügyben alperes indítványozó és felperes házastársa közös vagyonát a Budapest Környéki Törvényszék ítéletével megosztotta. Az ítélet ellen az indítványozó fellebbezést terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság felterjesztett a Fővárosi Ítélőtáblához mint másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság tanácsának elnöke az iratanyagot a fellebbezés hiányának pótlása érdekében az elsőfokú bíróságnak visszaküldte. A Budapest Környéki Törvényszék a fellebbezés hivatalból történő elutasításának terhe mellett a fellebbezés hiányainak pótlására hívta fel az alperest, mert az nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: rPp.). A Budapest Környéki Törvényszék a hiánypótlást követően a fellebbezést ismételten felterjesztette. A Fővárosi Ítélőtábla tanácsának elnöke végzésével az iratokat ismételten visszaküldte az elsőfokú bíróságnak azzal, hogy a szükséges intézkedést az elsőfokú bíróság teszi meg. A végzése értelmében az indítványozó hiánypótlási felhívást követően benyújtott fellebbezése továbbra sem felelt meg a rPp. 235. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak.
  2. A Budapest Környéki Törvényszék a 6.P.21.334/2016/378. számú végzésével a fellebbezést a rPp. 237. §-a alapján hivatalból elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a 17.Pkf.25.106/2024/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokolása alapján helybenhagyta. A végzés szerint az indítványozó fellebbezése a hiánypótlásra való felhívás ellenére az érdemi elbírálásra továbbra sem volt alkalmas, ezért azt az elsőfokú bíróságnak a rPp. 237. §-a alapján hivatalból el kellett utasítania.
  3. Az indítványozó álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése sértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a független és pártatlan bírósághoz való jogát, a Fővárosi Ítélőtábla végzése pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközött.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és a Budapest Környéki Törvényszék végzései alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.
  2. Az Alkotmánybíróság felidézte a jogorvoslathoz való joggal kapcsolatos gyakorlatát [3064/2014. (III. 26.) AB határozat, 18/2017. (VII. 18.) AB határozat, 3111/2021. (IV. 14.) AB határozat]. Hivatkozott a rPp. 235. § (2) bekezdésére és a 237. § (1) bekezdésére. Ezek alapján a hiánypótlási felhívás ellenére hiányos fellebbezés benyújtásának következménye, hogy azt az elsőfokú bíróság hivatalból elutasítja. Emellett a szabályozás a másodfokú bíróság elnökének (is) a hatáskörébe utalja a fellebbezés hivatalból történő elutasításának lehetőségét, akkor, ha azt már az elsőfokú bíróságnak is el kellett volna utasítania. A másodfokú bíróságnak a fellebbezést hivatalból elutasító „elsőfokú” döntésével szemben a rPp. 233. § (1) bekezdése, illetve 233/A. §-a alapján van helye fellebbezésnek.
  3. Az Alkotmánybíróságnak szerint azt kellett vizsgálnia, hogy az érdemi döntéssel szembeni jogorvoslathoz való jog gyakorlását megelőző, a fellebbezés érdemi elbírálására való alkalmasságának vizsgálata körében a bírósági eljárás megfelelt-e a tisztességes eljáráshoz való jog követelményének.
  4. Az Alkotmánybíróság összefoglalta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő gyakorlatát, a tisztességes eljárás által megkövetelt konkrét ismérveket, amelyeket esetről esetre határozott egyes döntéseiben. Az indítványozó a független és pártatlan eljárás hiányát abban látta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a másodfokú tanács elnökének utasítása alapján hozta meg döntését, míg a tanács elnökének közreműködése következtében a fellebbezése elbírálásában kizárt bíró vett részt.
  5. Az Alkotmánybíróság szerint az első hiánypótlási felhívást követően benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblához, vagyis a hivatalból történő elutasítás feltételei szerinte nem álltak fenn. Ezzel az elsőfokú bíróság a fellebbezést a rendes perorvoslati úton ismét elindította, megnyitva ezzel az első fokon hozott érdemi döntés másodfokú eljárásban történő felülbírálatát, illetve biztosítva ezzel, hogy a jogerő ne álljon be. A másodfokú tanács elnöke azonban nem a rPp. 240. (1) bekezdésében foglaltak szerint döntött, hanem az iratokat ismételten visszaküldte azzal, hogy a fellebbezés továbbra sem felel meg a törvényi feltételeknek és a szükséges intézkedéseket az elsőfokú bíróság teszi meg. A Budapest Környéki Törvényszék megállapította, hogy a fellebbezési kérelem nem felelt meg a határozottság követelményének, ezért a fellebbezést hivatalból elutasította a 6.P.21.334/2016/378. számú végzésében, amit a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság helybenhagyott.
  6. Az Alkotmánybíróság szerint ezzel a fellebbezést hivatalból elutasító döntés másodfokú felülbírálatában az iratok visszaküldéséről döntő, a felterjesztett fellebbezést már a visszaküldő végzésben érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítő bíró vett részt. Ezen eljárása következtében maga is részt vett a fellebbezés érdemi elbírálhatóságra való alkalmassága, illetve annak vizsgálatában, hogy - az indítványozó végzéssel szembeni fellebbezése alapján - az elsőfokú bíróság helyesen ítélte-e úgy, hogy a fellebbezés a határozott kérelem követelményének nem felel meg, a fellebbezést el kellett utasítania.

Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságok eljárása olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas arra, hogy annak a pártatlan, külső befolyástól mentes jellegébe vetett bizalmat megingassa, így alkalmatlan arra, hogy a támadott döntések pártatlanságával szemben fennálló kétséget teljes mértékben kizárja. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alapul fekvő ügyben a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa elnökének a rPp. 240. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes eljárása eredményeként, a tanácselnök szerepvállalásán keresztül sem a Budapest Környéki Törvényszék, sem pedig a Fővárosi ítélőtábla döntése esetén nem volt kizárható pártatlanságának kétsége.

  1. A fellebbezés érdemi elbírálásra való alkalmasságának vizsgálatára irányuló bírósági eljárás tehát nem felelt meg az alkotmányos követelményeknek. A bíróságok eljárása során nem volt biztosított az indítványozó számára a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, amely eredményeképpen az indítványozót elzárták az érdemi döntéssel szembeni tényleges, hatékony jogorvoslathoz való jogának (a fellebbezési eljárás tényleges igénybevételén keresztül történő) érvényesítésétől, illetve a támadott döntések eredményeként a Kúria másodfokú döntési jogkörét is elvonták.
  2. A fentiek alapján Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által támadott Fővárosi Ítélőtábla a 17.Pkf.25.106/2024/2. számú végzése és a Budapest Környéki Törvényszék 6.P.21.334/2016/378. számú végzése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe, illetve ennek következtében a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütköznek, ezért az Alkotmánybíróság azokat megsemmisítette.

A döntés indokolása

  1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  2. A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
  3. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla elsőfokú bíróság végzését helybenhagyó 17.Pkf.25.106/2024/2. számú másodfokú végzését és a Budapest Környéki Törvényszék 6.P.21.334/2016/378. számú az alperes fellebbezését hivatalból elutasító végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az eljárás a Fővárosi Ítélőtábla végzése alapján a rPp. 240. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes eljárást eredményezett. A rPp. 240. § (1) bekezdése szerint az „Ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében az elnök az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt (95. §), ha pedig a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania (237. §), ennek megfelelően határoz.” Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem csak a Fővárosi Ítélőtábla, hanem a Budapest Környéki Törvényszék végzését is (tehát a bírósági eljárás egészét) megsemmisítette. Így nincs olyan elsőfokú bírósági döntés, amely ellen a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla az alkotmánybírósági határozat figyelembevételével elbírálhatná. Erre tekintettel a Kúria a Budapest Környéki Törvényszéket utasította új eljárásra, azt az iránymutatást adva, hogy a bíróságok az Alkotmánybíróság 3311/2025. (X. 22.) AB határozata szerint járjanak el az érdemi elbírálásra való alkalmasság vizsgálata körében.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2025. november 4.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, 
Dr. Farkas Attila s.k. bíró