A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.085/2023/3.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
A kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: a Kúria Knk.II.39.058/2023/2. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás
Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/1562/2023.
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1562/2023. AB határozata alapján a Kúria népszavazási ügyben eljáró tanácsát új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Budapesten, 2023. május 9-én hozott 41/2023. számú határozatával az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?” népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta. Az NVB határozatának indokolásában rámutatott, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének a kérdés nem felel meg. Nem felel meg a választópolgári egyértelműségnek, mert a kérdés bár logikailag megválaszolható egyetlen igennel, vagy nemmel, valójában azonban a népszavazási kérdéssel érintett törvényi rendelkezésnek a kérdés szerinti megváltoztatása olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek, e szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkeznek.
[2] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a 2023. június 28-án hozott Knk.II.39.058/2023/2. számú végzésével az NVB 41/2023. számú határozatát megváltoztatta és a népszavazási kérdést hitelesítette. A Kúria végzésének indokolásában rögzítette, hogy a népszavazásra feltett kérdés választópolgári egyértelműségének megítélésekor elsősorban a szavak általános, nyelvtanilag elfogadott jelentését kell figyelembe venni, mely alapján megállapítható egy elsődleges, hétköznapi jelentés, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott választópolgár érti („elsődleges jelentés elve”). Kifejtette a Kúria továbbá azt is, hogy az Alaptörvény szerint a népszavazáshoz való joggal rendelkező, azaz nagykorú választópolgárok a tiltott tárgykörök kivételtől eltekintve minden, a politikai közösséget érintő, az Országgyűlés, mint népképviseleti szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben dönthetnek, abban a választópolgárt kompetensnek kell tekinteni („kompetens választópolgár alapelve”) és nincs olyan alkotmányos szabály, amely a kérdés – egyértelműséget nem érintő – komplexitása, vagy jelentős hatása miatt elvonna tárgyköröket a közvetlen hatalomgyakorlás köréből. A Kúria kifejtette, hogy mind a tiltott tárgykörök taxációjából, mind a tág hatásköri meghatározásból, mind pedig az alapjogi jellegből következik, hogy a választópolgárok széles körben dönthetnek népszavazáson keresztül. A Kúria szerint mind a kommunikációs alapjogok rendszeréből, mind pedig az Nsztv. szabályozásából következik, hogy a népszavazást kampányidőszak előzi meg, melynek során a szabad véleménynyilvánítással élve a politikai közösség egyes szereplői (pártok, a tudományos szféra képviselői, civil szervezetek stb.) kifejtik a kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. Az Alaptörvény IX. cikke és az Nsztv. 1. § (1) bekezdése, illetve 69. §-ának szabályozása alapján a népszavazást a választással hasonló módon szabályozott ötven napos kampányidőszak előzi meg, amelyből következik, hogy a népszavazás egy folyamat, amelyben megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a kérdést az egyes szereplők magyarázzák, annak hatásaira rámutassanak („érdemi diskurzus alapelve”).
[3] A Kúria döntésével szemben benyújtott alkotmányjogi panasz szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdését, a XXIII. cikkének (7) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését és a 28. cikkét.
Az Alkotmánybíróság határozata
[4] Az Alkotmánybíróság a IV/1562/2023. AB határozatában a Kúria Knk.II.39.058/2023/2. számú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség fogalmának értelmezése nem volt figyelemmel az Alaptörvény 28. cikke szerinti szempontokra és olyan mértékben elszakadt a norma szövegétől, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét okozó önkényes bírói jogértelmezésnek minősül. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a kompetens választópolgár elvének bevezetése önellentmondást jelent, hiszen a kompetens szó jelentése túlmutat az átlagos tájékozottságon, az érdemi diskurzus alapelve pedig lényegében azt fogalmazza meg, hogy a népszavazási kérdésnek nem kell egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, elegendő, ha a választópolgárok a kampányidőszak végén – a kampányban elhangzó tények, érvek, vélemények figyelembevételével – kerülnek a kompetens választó szerepébe, azaz ekkora fogja át tudatuk a kérdés valódi tartalmát, értelmét.
[5] Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria jogértelmezése a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi és idődimenzióját tágítja ki, egyrészt relativizálva magának a kérdésnek az egyértelműségét, másrészt áthelyezve az egyértelműség követelményét egy jövőbeli időpontra, azaz a kérdésnek nem kell ab ovo egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, hanem csak a kampányidőszakot követően, a szavazás napján. Mindez az Alaptörvény 28. cikkét sértve az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sértő önkényes jogértelmezéshez vezet.
A döntés indokolása
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárásjogi eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[8] A Pp. 428. § (1) és (2) bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, a Kúria nemperes eljárásban határoz.
[9] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria végzését megsemmisítette, így a kérelmezőnek az NVB 41/2023. számú határozata bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelme elbírálatlan maradt. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatás körében a Kúria jelen tanácsa – az Alkotmánybíróság IV/1562/2023. számú határozatával összhangban – megállapítja, hogy a választópolgári egyértelműség tekintetében sem a „kompetens választópolgár alapelve”, sem az „érdemi diskurzus alapelve” nem szerepel a népszavazási kérdések elbírálására irányadó alaptörvényi és törvényi szabályok között, ilyen alapelveket a Kúriának a 2012. január 1-ét követő gyakorlata sem tartalmaz (illetve nem tartalmazott az Alkotmánybíróság 2012. január 1-ét megelőző gyakorlata sem). Az új eljárás során a Kúria eljáró tanácsának igazodnia kell az Nsztv. 9. § (1) bekezdés szerinti választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményéhez, mégpedig úgy ahogy azt a Kúria gyakorlata eddig is egységesen értelmezte, s ahogy ez az értelmezés az Alkotmánybíróság IV/1562/2023. számú határozatából is következik.
Záró rész
[10] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. augusztus 29.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró