Kpk.39.083/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.083/2026/3.

A tanács tagjai:
Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Tánczos Rita bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.39.063/2026/3. számú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/1063/2026. számú határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/1063/2026. számú határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1063/2026. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a egyéb1 mint jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy a egyéb2 és a egyéb3 (a továbbiakban együtt: indítványozók) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelveket azáltal, hogy a hozzájuk tartozó „Kossuth Rádió Facebook-oldalon” 2026. február 21. napja óta a jelölő szervezetek közül túlnyomó részt a egyéb4 és a egyéb5 vonatkozásában számoltak be eseményekről vagy megszólalásokról. Az NVB a kifogást a 72/2026. (II.25.) számú határozatával elutasította.
2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésében az NVB 72/2026. (II. 25.) számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy megállapította: az indítványozók megsértették a Ve.  2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió Facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomórészt a egyéb4 és a egyéb5 vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról és e körben a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az indítványozókat eltiltotta a további jogsértésektől.
3. A Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a 1125/2026. (III. 23.) AB határozatában (belső ügyszám: IV/825/2026.; a továbbiakban: Abh.1.) megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7.  számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria amellett, hogy megállapította, hogy a Kossuth Rádió Facebook oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis olyan követelményrendszert alkalmazott az indítványozóval szemben, amelynek tartalma lényegében (részben) megfelel a médiaszolgáltatókra vonatkozó, a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) kiegyensúlyozottsági szabályaiból levezetett elvárásoknak. Az indokolás szerint a Kúria a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította az Mttv. kiegyensúlyozottsági követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől – kielégítő indokolás nélkül – eltekintett. Az Alkotmánybíróság szerint ezért a Kúria nem adta indokát annak, hogy egy olyan platform (a Facebook) esetében, amelyet maga is kifejezetten kizárt a médiaszolgáltatás fogalmából, miért érvényesíti mégis – részlegesen és szelektíven – a médiaszolgáltatásokra vonatkozó tartalmi követelményrendszer logikáját. A Kúria indokolása nem ad alkotmányosan kielégítő magyarázatot arra, hogy miért tartja alkalmazhatónak a Ve. esélyegyenlőségi alapelvének olyan értelmezését, mely lényegében a tartalmi kiegyensúlyozottsággal egyezik meg, miközben a médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelményrendszer más elemeinek alkalmazásától – így például a hosszabb folyamatos műsorfolyamon alapuló értékelési időtávtól – kielégítő indokolás nélkül tekintett el. A Kúria végzése lényegében egyszerre hivatkozott a hatályos szabályozás alkalmazhatatlanságára és alkalmaz mégis abból eredő egyes tartalmi mércéket, anélkül, hogy e látszólagos ellentmondást feloldaná. A fentiekkel összhangban az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: amennyiben a választási kampány során „a tartalom esélyegyenlőség követelményeinek való megfelelése” vizsgálata a Kúria által is megerősítetten „újszerű” kérdésként merül fel a Kúria előtti eljárásban, abban az esetben ez a Kúria oldalán egyfajta fokozott indoklási kötelezettséget alapoz meg, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak „nem minősített” közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra. Az Abh.1. tartalmi követelményt is megfogalmazott, amikor megállapította, hogy a Kúria döntésében kifejezetten, a jogalkotó hatáskörébe tartozó szabályozás hiányában, tehát önkényesen, olyan tartalmat tulajdonított a Ve.-nek, amely abban nem szerepel, ezen értelmezésével a törvényhozó akaratán túlterjeszkedve lényegében a hiányzó szabályozást pótolta.
4. A Kúria a Kpk.IV.39.056/2026/3. számú végzésével az Abh.1. alapján a Kúriát –   mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria eljáró tanácsa tegyen eleget fokozott indokolási kötelezettségének, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak „nem minősített” közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra.

A Kúria új eljárásban hozott döntése és jogi indokai

5. Az új eljárásban a Kúria a Kvk.I.39.063/2026/3. számú végzésével az NVB 72/2026. (II. 25.) számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy megállapította: az indítványozók megsértették a Ve.  2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió Facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomórészt a egyéb4 és a egyéb5 vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról. A Kúria e körben az indítványozókat eltiltotta a további jogsértésektől, ezt meghaladóan az NVB 72/2026. (II. 25.) számú határozatát helybenhagyta. A Kúria megállapította, hogy az állam által a polgárok információval való ellátására alapított intézmény alkotmányos rendeltetése az, hogy a demokratikus közvélemény kialakulását szolgálja. A közszolgálatiság egy sajátos közjogi és alkotmányos felelősség: pártatlan, elfogulatlan, széles körű és kiegyensúlyozott tájékoztatás nyújtásának kötelezettsége a tevékenység minden olyan formájában, amely ténylegesen alkalmas a választópolgárok tájékozódásának alakítására. E felelősség a digitális térben sem gyengül. Ha a közmédia intézményi felületein valamiféle tudatos (akár szerkesztői) döntések eredményeként kirívó és egyoldalú politikai aránytalanság jön létre, az már nem a szerkesztői szabadság alkotmányosan védett gyakorlása, hanem a választási esélyegyenlőség sérelmére vezető intézményi működés. Ebből következően a Kúria követendőnek tartja a vizsgált Facebook oldal tartalma vizsgálatához kapcsolódóan azt, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számonkéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját. A Kúria döntésének elvi tartalma szerint a közpénzből fenntartott, a polgárok tájékoztatására rendelt közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze. Rögzítette, hogy a Ve. esélyegyenlőségi követelményének a Kossuth Rádió Facebook oldalán közzétett tartalom tekintetében is érvényesülnie kell. 
6. A kérelmezők (a továbbiakban: indítványozók) alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Kvk.I.39.063/2026/3. számú végzésének megsemmisítését.  Álláspontjuk szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdésben foglalt véleménynyilvánításhoz és sajtószabadsághoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria döntése továbbá sérti az Alaptörvény 28. cikkből eredő jogértelmezési követelményeket, a B) cikk (1) bekezdésben foglalt jogbiztonság és előreláthatóság elvét és az I. cikk (3)-(4) bekezdésben biztosított jogokat is, valamint nem tesz eleget az Abh.1.-ben megfogalmazott, az indoklással szemben megfogalmazott követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság határozata

7. Az Alkotmánybíróság a IV/1063/2026. számú határozatában (a továbbiakban: Abh.2.) megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.39.063/2026/3.  számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az első lényeges körülmény a Facebook oldal természetének a választási eljárás sajátosságaira tekintettel történő értelmezése, azonban a Kúria a Facebook oldal minősítésével kapcsolatos vizsgálattól eltekintett. Ezzel összefüggésben a Kúria a „közmédia” demokratikus nyilvánosságban betöltött szerepét vizsgálta, a „közmédia” fogalmát a döntés elvi tartalmában is megjelenítette. Az Alkotmánybíróság szerint azonban e körben tételes jogszabályi hivatkozás nem fedezhető fel, a Kúria végzése indokolásának [68] bekezdésében található hivatkozás látszólagos, nem alkalmas arra, hogy a döntés jogi megalapozásaként szolgálja, mivel mögüle hiányzik az azonosítható normatív tartalom, illetve a normatív tartalom és a megállapítás közötti, okszerű, megismerhető logikai láncolat. A „közmédia” fogalma sem az Mttv.ben, sem a Ve.-ben vagy az Alaptörvényben nem található, a Kúria nem tisztázta a fogalom pontos terjedelmét és jogi hátterét, így a törvénytől eltérő (azaz contra legem) elnevezése indokolatlan, a jogállam-elv integráns részét képező jogbiztonság alapvető követelményét sértő bizonytalanságot kelt.
8. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy hasonló megítélés alá esik a kúriai végzésben használt „demokratikus közvélemény-védelem” kifejezés, melynek jelentése, tartalma, illetve valamely választójogi, választási eljárásjogi vagy alaptörvényi szabállyal (normával) való összefüggése, abból való következése semmilyen tisztázást nem nyer. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményével összefüggésben azt is leszögezte, hogy egy szabályozás felülírása, kitágítása a bíróságok részéről már nem jogértelmezési, hanem contra legem jogalkalmazási – tulajdonképpen jogalkotási – tevékenységet jelent, ami felveti a bíróságok törvényeknek való alávetettsége elvének a sérelmét, az önkényes döntéshozatalt.
9. Az Alkotmánybíróság kiemelte továbbá, hogy a Kúria a támadott végzése Indokolásának [77] bekezdésében ugyan megismétli, hogy az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése szempontjából a műsorfolyam vizsgálatakor nem lehet a hosszabb, akár kéthetes időtartamot elfogadni, azonban továbbra sem tartalmaz érdemi indokolást az „egynapos szabályra” nézve. A kúriai végzésben használt „kiegyensúlyozottság” „egyoldalúság” „kirívó aránytalanság” fogalmak tartalmát a Kúriának úgy kell meghatároznia, hogy azt ne csak maga bonthassa ki esetről-esetre, hanem annak jogszabályi alapja és tartalma a médiaszolgáltatók és a választási ügyekben eljáró hatóságok számára is egyértelmű legyen – amennyiben a Ve. alapján ilyen követelmény levezethető. 
10. Az Alkotmánybíróság megállapította azt, hogy a Kúria a támadott végzésben az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe foglalt teszt alkalmazását – az Alkotmánybíróság erre irányuló egyértelmű iránymutatása ellenére – nem hajtotta végre.
11. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria az Abh1.-ben azonosított hiányosságokat csak látszólag pótolta, ezért megállapította, hogy az esélyegyenlőség követelményének a hivatkozott Facebook-oldalra vetített vizsgálatára vonatkozó részében a támadott végzés továbbra sem felel meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó elvárásoknak.
12. Végül az Alkotmánybíróság a bizonyítási kérdésekkel összefüggésben – utalva az 1147/2026.
13. számú végzése elvi tartalmára – rámutatott, hogy a támadott végzés esetében a megfelelő indokolás hiánya a bizonyítékok mérlegelése terén is megállapítható, amely szintén alátámasztja, hogy a támadott végzés nem felel meg az Alaptörvény XXVIII. cikkéből levezethető, az indokolt bírósági döntéshez való jogra vonatkozó követelményeknek.

A döntés indokolása

14. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. 
15. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
16. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alkalmazásával a Kúria soron kívül jár el.
17. A fentiekből következően – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan választási felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatás tekintetében a Kúria a következőkre mutat rá. 
18. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. Az Alkotmánybíróság IV/1085/2026. AB határozatában kimondta, hogy a hatályos jogtól – aminek részét képezik az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező döntései is – elszakadó bírói jogértelmezés contra legem jogalkalmazásnak minősül (Indokolás [66].) Ebből következően a Kúriának követni kell az alkotmánybírósági határozatokban foglaltakat mind az anyagi jogi, mind az eljárási következtetések tekintetében, ellenkező esetben az contra legem és egyben contra constitutionem jogalkalmazást eredményez, ami önmagában is sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését. {lásd például: 26/2022. (XI. 3.) AB határozat, Indokolás [21]–[25]; 11/2023. (VI. 20.) AB határozat, Indokolás [48][52]; 3082/2024. (III. 1.) AB végzés, Indokolás [21]–[22]; 3113/2024. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [25]; 3220/2024. (VI. 25.) AB határozat, Indokolás [50]}” {3002/2025. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [32]–[33]}.
19. Az új eljárás során az eljáró tanács: 
20. - a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét a Ve. keretei között értelmezze, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság határozatából következően az esélyegyenlőség elvének a Ve.-n túlmutató értelmezése bizonytalan jogfogalmak létrehozását eredményezi, ami contra legem jogalkalmazáshoz vezet. Az Alkotmánybíróság szerint a „közmédia” és a „demokratikus közvélemény-védelem” fogalmai nem szerepelnek a Ve.-ben, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának alkotmányos értelmezése nem terjed ki e fogalom-használatra, ezért az eljáró tanács ennek figyelembevételével hozza meg határozatát; 

- vizsgálja meg a Facebook oldal minősítését és azt a választási eljárás sajátosságaira tekintettel értelmezze. Amennyiben megfelelő indokok alapján a Facebook oldal a Ve. alapján vizsgálható, úgy indokolja meg azt is, hogy az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése szempontjából miért az „egynapos szabály” alkalmazható;

- alapjogi kollízió esetén alkalmazni kell az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapjogi tesztet;

- a bizonyítékok mérlegelése során az Abh.2-ben foglaltakon túl nyomatékkal vegye figyelembe a 1147/2026. (III.24.) AB határozatot és a Kúria Kvk.VI.39.061/2026/4. számú végzését.

Záró rész

21. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. április 4.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán bíró,
Dr. Sugár Tamás bíró,
Dr. Tánczos Rita bíró