Kpk.39.075/2025/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.I.39.075/2025/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sugár Tamás bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Knk.III.39.037/2025/3. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 7/2025. (VII. 24.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1549-8/2025.)

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 7/2025. (VII. 24.) AB határozata alapján a Kúria közigazgatási ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély 2025. január 17-én az alábbi népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be hitelesítés céljából a Nemzeti Választási Bizottsághoz: „Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”
  2. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 10/2025. számú határozatával a kérelmező népszavazásra javasolt kérdését hitelesítette. Az NVB döntésében a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdésére utalással megállapította, hogy a népszavazási kérdés mind az Alaptörvényben, mind pedig az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy korábban már három alkalommal került elé a népszavazási kezdeményezéssel szó szerint megegyező kérdés.
  3. Egy magánszemély kérelmező a NVB határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, melyben az NVB határozatának oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy a népszavazási kérdés ne kerüljön hitelesítésre.
  4. A Kúria 2025. május 27. napján kelt Knk.III.39.037/2025/3. számú végzésével az NVB 10/2025. számú határozatát helybenhagyta.  Indokolásában hivatkozott arra, hogy a Knk.VII.37.859/2019/2. számú és Knk.VII.37.860/2019/2. számú végzéseiben ugyanezen népszavazási kérdés körében megerősítette a Kúria, hogy az a hitelesítésre vonatkozó népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének megfelel. Kiemelte, hogy a korábbi döntések alapján a hitelesítésre szánt kérdés nem félreérthető mértékben általános, nem okoz olyan értelmezési zavart, amely megakadályozná, hogy az Országgyűlés egyértelmű jogalkotással végrehajtsa a választók akaratát. A rendszeres kötelező összevetés és a hatósági nyilvántartás fogalmát jogalkotási mozgástérként értékelte a Kúria, ami nem zárja ki az egyértelmű jogalkotás követelményének megvalósulását.
  5. Ezt követően a kérelmező (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Knk.III.39.037/2025/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés tartalmának önkényes értelmezésével megsértette az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében biztosított népszavazáshoz való jogot, illetve az Alaptörvény 28. cikk sérelmén keresztül megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Ezen felül az indítványozó szerint az indokolási kötelezettség ügy érdemére is kiható módon hiányos teljesítésével, továbbá a kereseti kérelem kimerítésének elmulasztásával a Kúria megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot és az Alaptörvény 28. cikke szerinti alkotmánykonform jogértelmezés követelményét.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság a 7/2025. (VII. 24.) AB határozatában a Kúria Knk.III.39.037/2025/3. számú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a Kúria annak ellenére nem tekintette sem a jogalkotói, sem a választópolgári egyértelműség szempontjából aggályosnak a kérdést, hogy abból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokról van szó. A Kúria indokolása ugyanis egyrészt elismeri, hogy a kérdésbe beleérthetők mind a közhiteles, mind a nem közhiteles hatósági nyilvántartások is, ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a kérdés kizárólag a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozhat. A választópolgárok így alappal gondolhatják azt, hogy a kérdés mind a közhiteles, mind a nem közhiteles nyilvántartásokra egyaránt vonatkozik, ugyanakkor a Kúria szűkítő jogértelmezése alapján a jogalkotás kizárólag a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozhat. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség fogalmán, amikor megállapította, hogy a hatósági nyilvántartások szókapcsolat jelző nélküli használata egyaránt magában foglalja a közhiteles és nem közhiteles nyilvántartásokat,
  2. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy a Kúria végzésének indokolása szerint egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó hatáskörébe tartozik, hogy a vonatkozó hatósági nyilvántartások körét meghatározza. Ehhez képest az Nsztv. 9. § (1) bekezdéséből fakadó követelmény azt jelenti, hogy – mivel az eredményes népszavazás az Országgyűlés törvényalkotási jogkörének alkotmányos korlátozása, mert az abból következő döntéseket meg kell hoznia – a jogalkotási kötelezettség tekintetében a népszavazás eredményének konkrétnak és határozottnak kell lennie, vagyis a törvényalkotó számára világosnak kell lennie annak, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotás szükséges annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Ezt azonban kizárja, ha az Országgyűlés többféle, akár egymással ellentétes szabályozási módon is teljesítheti kötelezettségét, ilyenkor ugyanis nem teljesül a jogalkotói egyértelműség követelménye.
  3. Az Alkotmánybíróság döntésében rögzítette, hogy a népszavazási kérdések hitelesítése során sem lehet mechanikusan követni a korábbi bírósági felülvizsgálati döntéseket, még akkor sem, ha adott esetben szó szerint ugyanaz a kérdés már hitelesítésre került. Egyrészt amiatt, mert a korábbi hitelesítő döntés óta a jogszabályi környezet megváltozhat. Másrészt minden bírósági felülvizsgálati kérelem egyedi, így az egyes felülvizsgálati kérelmek, az abban foglalt kérelmi elemek, azok indokai és jogi érvei is eltérőek lehetnek.
  4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta, hogy a Kúria támadott végzésének jogértelmezése figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokat, ami egyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét okozta. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria Knk.III.39.037/2025/3. számú végzését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

A döntés indokolása

  1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  2. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  3. A Pp. 428. § (1) és (2) bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, a Kúria nemperes eljárásban határoz.
  4. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria végzését megsemmisítette, így a kérelmező NVB 10/2025. számú határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelme elbírálatlan maradt.
  5. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria közigazgatási ügyekben eljáró tanácsa hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság 7/2025. (VII.24.) AB határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács a népszavazásra szánt kérdés vizsgálata során a hatósági nyilvántartások szókapcsolat jelző nélküli használata vizsgálata körében – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésére is tekintettel – vegye figyelembe az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokat, továbbá a korábbi bírósági felülvizsgálati döntések ügyazonosságának vizsgálata során vegye figyelembe a kereseti kérelemben foglalt érveket és indokokat, az ügy egyedi jellegét.
  6. Végezetül a Kúria az ügyben eljáró közigazgatási tanácsnak felhívja a figyelmét arra, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint az előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. Ebből következően az eljáró tanácsnak át kell tekintenie a Kúria ezen tárgyú közzétett gyakorlatát, s ha az alkotmánybírósági határozatnak megfelelő új határozat csak úgy hozható meg, hogy az eltérne a Kúria BHGY-ban már közzétett határozatától, úgy a Bszi. fenti rendelkezéseire tekintettel kell eljárnia.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2025. szeptember 2.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró