A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.074/2023/3.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Farkas Attila bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: IV/595-58/2020. ügyszámú határozat
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/10. számú bírósági meghagyása megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/595-58/2020. ügyszámú határozata alapján a Fővárosi Törvényszéket új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügy tényállása szerint az alapügy felperese és az alperese (az alperes a továbbiakban: indítványozó) 2007-ben szerezték meg egy budapesti ingatlan 1/2-1/2 arányú tulajdonjogát, öröklés jogcímen, az ingatlan-nyilvántartásban az indítványozó lakcímeként a perbeli ingatlan került rögzítésre. Az alapügy felperese 2019. április 10. napján kelt kereseti kérelmében kérte az ingatlanon fennálló közös tulajdon árverési értékesítés útján történő megszüntetését. A kereseti kérelem szerint „[a] felperes és az alperes az Ingatlant a tulajdonjog megszerzése óta közösen, egymás között részben megosztva használták, de egyik peres fél sem lakta folyamatosan az Ingatlant.” A keresetben a felperes az indítványozó lakcímeként a perbeli ingatlant jelölte meg.
[2] A Fővárosi Törvényszék hiánypótlási felhívására a felperes 2019. május 13. napján kelt hiánypótlásában kifejezetten akként nyilatkozott, hogy „az Ingatlant sem a felperes, sem pedig az alperes nem lakja”, és ezért az árverés során alkalmazandó legalacsonyabb vételárat az ingatlan beköltözhető állapotára jelölte meg. A Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/7. számú, 2019. május 21. napján kelt végzésével a keresetlevelet a felperes által megadott címre (a perbeli ingatlanba) megküldte az indítványozónak, és felhívta arra, hogy terjessze elő írásbeli ellenkérelmét. A keresetlevél „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a Fővárosi Törvényszékhez, ezért a bíróság 2019. július 3. napján kelt 31.P.20.953/2019/8. számú végzésével megállapította, hogy az 2019. június 17. napján kézbesítettnek tekintendő a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 137. § (2) bekezdése alapján. A végzést a Fővárosi Törvényszék (tértivevény nélkül) ugyancsak a perbeli ingatlanba postázta.
[3] A Fővárosi Törvényszék 2019. szeptember 24. napján kelt 31.P.20.953/2019/10. számú bírósági meghagyásával a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon árverési értékesítés útján történő megszüntetéséről határozott. A Fővárosi Törvényszék a bírósági meghagyást ezúttal is a felperes által megadott címre (a perbeli ingatlanba) kézbesítette az indítványozónak, mely ebben az esetben is „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz. A Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/11. számú végzésével megállapította, hogy a bírósági meghagyást 2019. október 4. napján kézbesítettnek kell tekinteni. A bírósági meghagyás 2019. október 29. napján jogerőre emelkedett, ahogyan azt a Fővárosi Törvényszék a 31.P.20.953/2019/12. számú végzésével megállapította. Ezen utóbbi végzéseket a Fővárosi Törvényszék ugyancsak a perbeli ingatlanba kézbesítette (tértivevény nélkül).
[4] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) 2020. január 27. napján kelt és az indítványozónak elektronikus úton megküldött fizetési felhívásában felszólította az indítványozót összesen 1 500 000 Ft bírósági eljárási illeték megfizetésére. A fizetési felhívás tartalmazta a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt eljárás adatait (ellenérdekű fél, ügyszám, határozat száma és kelte, valamint jogerőre emelkedésének időpontja). A letöltési igazolás szerint az indítványozó a fizetési felhívást 2020. február 4. napján vette át.
[5] A személyesen eljáró indítványozó 2020. február 10. napján írásban megkereste a Fővárosi Törvényszéket, melyben kérte a kirótt peres illeték csökkentését. Megkeresésében arra hivatkozott, hogy az eljárásról csak a NAV fizetési felhívásából szerzett tudomást. A megkereséshez csatolta a Budakeszi Járási Hivatal által 2016. november 17. napján kiállított lakcímkártyáját, mellyel igazolta, hogy a felperes által megjelölt lakcímen az eljárás megindításakor már több éve nem lakott. A megkeresés nyomán eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. március 10. napján kelt 31.P.20.953/2019/15-I. számú végzésével megállapította, hogy az indítványozó beadványa a kötelező jogi képviselet hiánya miatt hatálytalan, egyben tájékoztatta az indítványozót, hogy a kérelmet továbbította a NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága részére.
[6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/10. számú bírósági meghagyása ellen. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék eljárása és a támadott bírósági meghagyás sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, illetőleg XXVIII. cikk (1) bekezdését. Az alkotmányjogi panasz szerint a Fővárosi Törvényszék eljárása azért volt tisztességtelen, mert a Fővárosi Törvényszéknek tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy az indítványozó nem lakik a perbeli ingatlanban, ennek ellenére valamennyi, a perrel kapcsolatos iratot változatlanul erre a címre kézbesítette a bíróság, ezáltal pedig az indítványozónak lehetősége sem volt arra, hogy a peres eljárással összefüggésben nyilvános tárgyaláson vegyen részt, illetőleg nyilatkozatot tegyen.
[7] Az Alkotmánybíróság a IV/595-58/2020. számú határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/10. számú bírósági meghagyása alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozót önhiba nem terheli, tekintettel arra, hogy a lakcímet igazoló hatósági igazolványa 2016. november 17. napján (azaz a peres eljárás megindítását több, mint két évvel megelőzően) került kiállításra. Az indítványozó a bírósági iratokat bizonyosan nem vette át (a tértivevények „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a Fővárosi Törvényszékre), arra vonatkozóan pedig nem áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére semmilyen adat, hogy az indítványozó a folyamatban lévő peres eljárásról bármilyen formában is tudomással bírt volna. Mivel az indítványozó az eljárásról nem szerzett tudomást, sem a közös tulajdon megszüntetésének módját, sem az árverés útján való értékesítés során irányadó legkisebb vételárat (melyet a bíróság a bírósági meghagyás természetéből adódóan a felperes kereseti kérelmének megfelelően határozott meg) nem befolyásolhatta, és (távolmaradása miatt) neki kellett viselnie az eljárás költségeit is. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék által elkövetett azon mulasztás, hogy automatikusan valósnak fogadta el a felperes által megjelölt, közhiteles nyilvántartásból származó adattal nem igazolt, és az adott ügy egyedi körülményei alapján észszerűen megkérdőjelezhető lakcímadatot, az indítványozó perbeli jogi helyzetét és a per végkimenetelét érdemben befolyásolta. Az Alkotmánybíróság szerint ezért sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog.
A döntés indokolása
[8] A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[9] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[10] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/10. számú bírósági meghagyását semmisítette meg. Az új eljárásban – az Alkotmánybíróság IV/595-58/2020. számú határozatában foglalt szempontok szerint – a peres iratokat arra a lakcímre kell kézbesíteni, amelyen az indítványozó (azaz az alapügy alperese) lakik.
Záró rész
[11] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. július 14.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró