Kpk.39.073/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.073/2026/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Bajnok István bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/964/2026. számú határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/964/2026. számú határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/964/2026. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a egyéb1 mint jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy a egyéb2 és a egyéb3 (a továbbiakban együtt: indítványozók) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelveket azáltal, hogy az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatorna Híradó című adásában, a hirado.hu internetes sajtótermékben és a hozzátartozó ’hirado.hu’ Facebook oldalon 2026. március 5. napján nagyrészt a egyéb4 és a egyéb5 köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg. Az NVB 2026. március 10-én meghozott 131/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott.
2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzésében az NVB 131/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyta. Indokolásában kiemelte, hogy a Kúria gyakorlatában az esélyegyenlőség biztosításának megtartása a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségéből fakadóan a lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam egészében történő vizsgálatával történik. Rögzítette, hogy egy műsorfolyam vizsgálata adott esetben egyetlen napra is kiterjedhet, a vélemények egy napon belül kiegyensúlyozhatók, különösen, ha az adott napon a műsorfolyam az adott műsor hét különböző időpontban sugárzott adását, műsorszámát érinti. 
3. A Kúria végzése szerint továbbá az esélyegyenlőség megsértése megállapításának nem feltétele minden esetben, hogy az érintett kifogástevő megjelölje, hogy milyen tartalmak közzététele maradt el. A kiegyensúlyozott, az esélyegyenlőséget biztosító közzététel azt is jelenti, hogy a vizsgálandó műsorfolyam vagy közzétett tartalmak a kampány szempontjából túlnyomórészt vagy kizárólagosan nem csak egy jelölőszervezet vagy jelölt álláspontját közölhetik. 
4. A Kúria elvi szinten azt mondta ki, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse.
5. Az indítványozók alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzésének megsemmisítését. A Kúria végzésével összefüggésben az indítványozók az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való jog, a IX. cikk (2) bekezdésben garantált sajtószabadsághoz való jog és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állították.

Az Alkotmánybíróság határozata

6. Az Alkotmánybíróság a IV/964/2026. számú határozatában egyrészt azt vizsgálta, hogy a Kúria eleget tett-e az indokolási kötelezettségének az alkotmányjogi panasszal támadott döntésében, másrészt pedig azt, hogy a sajtószabadság és a választási esélyegyenlőség ütközése esetén az esélyegyenlőség tartalmának és mércéjének (különös tekintettel a kiegyensúlyozottság követelményéhez való viszonyra) a bírói döntés szerinti meghatározása alkotmányosan igazolható-e.
7. Az Alkotmánybíróság határozatában megerősítette, legutóbb a IV/825/2026. számú határozatában összefoglalt, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolási kötelezettség alkotmányos tartalmával kapcsolatos gyakorlatát.  E szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból levezetett indokolt bírói döntéshez való jog az eljáró bírósággal szemben a döntés érdeme szempontjából lényeges körülmények megfelelő indokokkal történő alátámasztását követeli meg. Az indokolt bírói döntéshez való jogra irányadó szempontokat az Alkotmánybíróság a Ve. kapcsán is irányadónak tekintette. {3210/2024. (VI. 13.) AB határozat, Indokolás [35] és [37]; 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [27]–[29], [35]; 3256/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [31]–[32]}
8. Az Alkotmánybíróság – a IV/825/2026. határozatának érveit alapul véve – megállapította, hogy a Kúria támadott végzése a hirado.hu internetes oldallal és a hozzá tartozó hirado.hu Facebook–oldallal kapcsolatos részében hiányos indokolást tartalmazott, ugyanis abban nem szerepelt, hogy szabályozás hiányában a kiegyensúlyozatlanságra alapított kifogásnak helyt adó NVB határozat helybenhagyásnak mi az alapja. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem elég felhívni az esélyegyenlőség alapelvét, hanem meg kell indokolni, hogy a nyilvánosság figyelme elé került, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósítás, tájékoztatás, illetve az esetlegesen elmaradt tájékoztatás miért sérti a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét. Nem elég általánosságban utalni arra, hogy a vizsgálat alapját nem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) kiegyensúlyozottsági szabályai képezik.
9. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében változatlanul azonosította az Mttv. kiegyensúlyozottsági követelményével. Utóbbihoz igazodva az esélyegyenlőségi sérelem megítélésére korábban kialakított mércétől való eltérést, így a lehetséges tényelőadásokra, bizonyítékokra, és azok elégségességére vonatkozóan kellő indokolást nem adott. Az indokolási kötelezettség teljesítésének hiánya arra is vonatkozik, hogy a Kúria végzésében nincs kellő érvelés arról, hogy a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmi szempontból miért kiegyensúlyozottsági követelményként kezeli, miközben ennek a fogalomnak az Mttv. más jelentést ad.
10. Az Alkotmánybíróság határozata kiemelte, hogy a választási kampány idején sem kerül át a médiahatóság jogköre a választási bizottságokhoz. A hozzá érkező kifogásokat nem az Mttv. szabályai, hanem a Ve. szabályai alapján kell megítélnie. Ez a választási ügyek NVB általi és bíróság általi elbírálására is irányadó.
11. Az Alkotmánybíróság szerint általánosságban valamely híradóban és ismétléseiben lineárisan és online közvetített műsorok darabszáma és jelölő szervezethez kapcsolódása önmagában nem alapozhatja meg a marasztalást az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét illetően. A médiaszolgáltató internetes oldalával és Facebook—oldalával kapcsolatban hasonló tartalmi követelmények és mércék állíthatók. Itt azonban értékelni kell, hogy ezek szerkesztése más módon történhet, mint a műsorszolgáltatás esetében.
12. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy részben a kellő indokolás hiánya, részben a választási esélyegyenlőség alkotmányos tartalmának és mércéjének elégtelensége, s így a tudósítások körében a szerkesztői szabadság tényekkel nem alátámasztott korlátozása miatt a Kúria Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. 

A döntés indokolása

13. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. 
14. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
15. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alkalmazásával a Kúria soron kívül jár el.
16. Az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan választási felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ezért a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. 
17. Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/964/2026. számú határozatára tekintettel –a következő iránymutatást adja:
    - Az eljáró tanács vegye figyelembe, hogy az esélyegyenlőség Ve.-beli alapelve és a kiegyensúlyozottság Mttv. közötti fogalma között – az Alkotmánybíróság szerint – lényegi különbség van, az új eljárás során tekintettel kell lenni arra, hogy a választási eljárásra vonatkozó szabályokat a Ve. állapítja meg, azok nem bővíthetők jogértelmezéssel. Az alkotmánybírósági határozatból következően nemcsak eljárási (további indokolási) kötelezettség áll fenn, hanem az anyagi jogi szabályok – alkotmánybírósági határozatban feltárt– helyes értelmezése is követelmény;
    - Az új eljárás során továbbá a tanács vizsgálja meg, hogy van-e olyan előadás, tény vagy bizonyíték a kifogásban vagy az NVB határozatban, amely szerint a kifogás benyújtója konkrét kampányesemények vagy nyilatkozatok megjelölésével igazolta, hogy jelölő szervezetként megtartott valamely eseményéről a médiaszolgáltató nem tájékoztatott, mivel az alapelvi sérelem bizonyítottsága szempontjából ez is jelentős körülmény. Ennek során legyen figyelemmel arra, hogy a jelölő szervezetek, jelöltek között objektív különbség lehet a közérdeklődésre számot tartó események között;
    - Vegye figyelembe az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménynyilvánítási- és sajtószabadságból eredő szerkesztői szabadság érvényesülését.

Záró rész

18. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. március 27.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k.előadó bíró
Dr. Bajnok István s.k. bíró
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Dr. Sugár Tamás bíró helyett