A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.071/2023/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Böszörményiné Dr. Kovács Katalin bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: IV/1922-15/2019. ügyszámú határozat
Az ügy tárgya: a Kúria Gfv.VII.30.786/2016/4. számú végzése, a Győri Ítélőtábla Vgkf.IV.25.638/2016/2. számú végzése, valamint a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága Vgf.18-14-000012/5. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1922-15/2019. ügyszámú határozata alapján a Szombathelyi Törvényszék Cégbíróságát új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapügy tényállás aszerint a Magyar Nemzeti Bank 2014. január 23. napján visszavonta a (…) működési engedélyét, és elrendelte végelszámolását. A végelszámoló a tagok számára fizetési kötelezettséget írt elő azzal, hogy a teljesítés elmaradása esetén kezdeményezi a takarékszövetkezet felszámolását. Időközben bírósági eljárást indítva, két takarékszövetkezeti tag végelszámolási kifogást terjesztett elő a végelszámoló ezen intézkedése ellen. A végelszámolási kifogás alapján eljáró Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága a Vgf.18-14-000012/5. számú végzésben az eljárást megszüntette, mivel a teljesítés elmaradása miatt megindult a felszámolási eljárás. A kifogást előterjesztők fellebbeztek a döntés ellen, arra hivatkozásul, hogy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt a felszámolási eljárás megindulásáról és ezáltal a végelszámolási eljárás megszűnéséről nem lehet szó; végelszámolási kifogásukat tehát érdemben kell vizsgálni.
[2] A másodfokú eljárást a felszámolást elrendelő bírósági eljárás jogerős lezárásáig a Győri Ítélőtábla felfüggesztette, majd a támadott elsőfokú végzést Vgkf.IV.25.638/2016/2. számú végzésével helybenhagyta. A kifogást előterjesztők az ítélőtáblai végzéssel szemben felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához, aki a Gfv.VII.30.786/2016/4. számú végzésben a jogerős végzést hatályában fenntartotta. Indokolása szerint a jogerős végzés helytállóan állapította meg, hogy a felszámolás megindulásával nincs helye a kérelmezők végelszámolási kifogása érdemi elbírálásának, a folyamatban levő végelszámolási eljárás befejezése megszünteti a kifogás alapján indult végelszámolási eljárás folytatásának lehetőségét is.
[3] Az kifogást előterjesztő egyik fél (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben egyes törvényi rendelkezések mellett a Kúria Gfv.VII.30.786/2016/4. számú végzése, a Győri Ítélőtábla Vgkf.IV.25.638/2016/2. számú végzése, valamint a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága Vgf.18-14-000012/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a támadott döntések ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, valamint 28. cikkével.
[4] Az indítványi elemek közül az Alkotmánybíróság elsőként a támadott bírói döntéseknek az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogba ütközését állító indítványi elemet vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 28. cikkével összefüggésben azt állapította meg, hogy a bírósági jogalkalmazás alaptörvény-ellenessége megvalósult, így a támadott bírósági végzések contra constitutionem döntések.
[5] Az Alkotmánybíróság elvi szempontként leszögezte, és megerősítette korábbi, töretlen gyakorlatát, miszerint a jogorvoslathoz való Alaptörvényben biztosított joghoz szubsztanciálisan hozzátartozik annak biztosítása, hogy a bíróságok a jogorvoslati kérelmekről, az e kérelmekben foglalt ténybeli és jogi hivatkozásokról érdemben döntsenek. Álláspontja szerint azzal az értelmezéssel, miszerint a felszámolási eljárás megindulását követően a felszámolás megalapozottságának jogi előkérdését jelentő végelszámolási kifogás sem bírálható el érdemben, az eljáró bíróságok a panaszos részjegyes jogorvoslati jogát formálissá tették, kiüresítették, érvei, jogi hivatkozásai megvizsgálásához való jogát lényegében elvonták, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését sértő módon fosztották meg a panaszost jogorvoslati jogától.
[6] Az Alkotmánybíróság tehát összességében arra a következtetésre jutott, hogy a bíróságok alaptörvény-ellenes módon jártak el: a cégbíróság nem bírálta el érdemben a jogszerűen előterjesztett és semmilyen alaki vagy tartalmi hibával nem bíró végelszámolási kifogást, míg a Győri Ítélőtábla és a Kúria az érdemi elbírálás mellőzéséről tudva sem helyezte hatályon kívül a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálását megtagadó elsőfokú bírósági döntést.
[7] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz folytán eljáró Alkotmánybíróság IV/1922-15/2019. ügyszámú határozatában megállapította, hogy a Kúria Gfv.VII.30.786/2016/4. számú végzése, a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága Vgf.18-14-000012/5. számú végzése, valamint a Győri Ítélőtábla Vgkf.IV.25.638/2016/2. számú végzése ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével, ezért azokat megsemmisítette.
A döntés indokolása
[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[9] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[10] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága, a Győri Ítélőtábla és a Kúria végzését is megsemmisítette, így a kifogást előterjesztő kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága a végelszámolási kifogás tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság IV/1922-15/2019. ügyszámú határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy a bíróság eljárása során biztosítsa a kifogást előterjesztő számára az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése által nevesített jogorvoslathoz való jogot, s a végelszámolási kifogást érdemben bírálja el.
Záró rész
[11] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. július 10.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Böszörményiné Dr. Kovács Katalin s.k. bíró