Kpk.39.055/2025/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.055/2025/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 104.K.701.072/2023/15.számú végzésének – az Alkotmánybíróság 3174/2025. (V. 30.) AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3174/2025. (V. 30.) AB

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3174/2025. (V. 30.) AB határozata alapján a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az indítványozó állítása szerint két mobiltelefonját feltörték az ún. egyéb1-el. Tájékoztatást kért az egyéb érdekelt1-től (a továbbiakban: egyéb érdekelt1) a minősítés kezdetére és végére, valamint a minősítő személyére vonatkozó információk tekintetében, továbbá megismerési engedélyt kért minden nemzeti minősítésű személyes adatát érintően. Az egyéb érdekelt1 tájékoztató levelében a válaszadást a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 48. § (1) bekezdésére hivatkozással megtagadta. A Fővárosi Törvényszék 104.K.701.072/2023/15. számú ítélete szerint az egyéb érdekelt1 helytálló jogalapi hivatkozással, jogszerűen tagadta meg az indítványozó hozzáféréshez való jogának érvényesítését és a mérlegelési jogkörét sem gyakorolta ellentétesen. Rögzítette azt is, hogy a bíróság csak az egyéb érdekelt1 döntésének eljárásjogi jogszerűségét vizsgálhatja, „jogköre pedig nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére, annak tartalmi megismerésére.” A bíróság szerint az egyéb érdekelt1 „egyértelműen és világosan tájékoztatta a felperest, hogy a kérelmét mely jogszabályhely alapján tagadta meg. Megadta ezzel a kérelem megtagadásának lényegi indokát – ti. nemzetibiztonsági érdek -, ennél részletesebb indoklást az Nbtv. nem ír elő, és az a nemzetbiztonsági érdek sérelme nélkül nem is lehetséges.”
  2. A Fővárosi Törvényszék 104.K.701.072/2023/15. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszában az indítványozó elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a bírósági ítéletből az következik, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak lényegében elegendő egyetlen jogszabályhelyet – az Nbtv. 48. § (1) bekezdését – megjelölniük a tájékoztatási kérelmek elutasításakor, és az erre a jogszabályhelyre való hivatkozás nem tesz szükségessé vagy lehetővé indokolást, továbbá ilyen ügyekben a bíróság nem végez tartalmi felülvizsgálatot. Emiatt szerinte sérült az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése és a XXVIII. cikk (7) bekezdése.
  3. Az Alkotmánybíróság határozata
  4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
  5. A személyes adatok védelméhez való jogot az Alkotmánybíróság nem hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, ún. információs önrendelkezési jogként. A bírósági eljárás eredményeként az indítványozó nem került abba a helyzetbe, hogy számára követhető és ellenőrizhető legyen a személyes adatainak kezelése, a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással arról sem kapott tájékoztatást, hogy az egyéb érdekelt1 egyáltalán kezeli-e a személyes adatát. A bíróság az egyéb érdekelt1 indokait érdemben, tartalmilag nem vizsgálta, így azt a kérdést sem, hogy az egyéb érdekelt1 által hivatkozott nemzetbiztonsági érdek fennáll-e. Az ügyben ezért megállapította az indítványozó önrendelkezési jogának korlátozását.
  6. A jogalkalmazónak – összhangban az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével – figyelemmel kell lennie arra, hogy az alapvető jogok korlátozására alkotmányosan kizárólag az elérni kívánt céllal arányos módon kerülhet sor.  Az arányosság az elérni kívánt cél és az alapjogi korlátozás súlyának mérlegelését kívánja meg {3/2015. (II. 2.) AB határozat. Indokolás [23]}. Az Alkotmánybíróság a bíróság által lefolytatott vizsgálat tartalmára vonatkozó követelményeket illetően megállapította, hogy az információs önrendelkezési jog korlátozását lehetővé tevő szabályok nem válhatnak formális, bármikor felhívható, önkényes, kontroll nélküli korlátozási alappá. A bíróságnak a hatáskörükhöz igazodva – az Alaptörvény 28. cikkére is tekintettel – az a kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák.
  7. Amennyiben az alkalmazandó jogszabály alapján mérlegelésre van lehetőség [ilyen rendelkezés az Nbtv. 48. § (1) bekezdése, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 17. § (3) bekezdésével], akkor az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján meg kell vizsgálni, hogy kifejezetten a konkrét ügy egyedi körülményei alapján - más alapvető jog vagy alkotmányos érték védelmében - valóban szükséges volt-e a konkrét döntésben megtestesülő alapjogkorlátozás. Továbbá a szükséges korlátozás is csak abban az esetben elengedhetetlen és alkotmányos, ha annak az arányossága is megállapítható. Ehhez nem mellőzhető, hogy a kereseti kérelem keretei között a bíróság tartalmi, érdemi vizsgálatot folytasson le.
  8. Az indítványozó által támadott ítéletben a bíróság az Nbtv. 48. § (1) bekezdésére alapított a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást megtagadó főigazgatói döntés érdemét nem vizsgálta, ez pedig azt jelentette, hogy a bírósági eljárásban nem került mérlegre a személyes adatok megismeréséhez való jog, másfelől az adatoknak az érintett személy elől való elzárásához – a nemzetbiztonsági érdek védelméhez – fűződő érdek. A bíróság – amelytől az érintett a személyes adatai kezelésére vonatkozó joga védelmét kérte a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben – a tájékoztatást megtagadó döntés felülvizsgálata során nem vizsgálta a tájékoztatási kérelem nemzetbiztonsági szolgálat általi elutasításának tartalmi indokoltságát a konkrét, egyedi ügy körülményeire tekintettel. Ekként tehát a bíróság nem biztosította, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése által védett alapvető jog (információs önrendelkezési jog) korlátozása az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megfelelően kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére legyen visszaszorítva.

A döntés indokolása

  1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  2. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panaszorvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljáráshivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
  3. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét megsemmisítette, a felperes kereseti kérelme elbírálatlan maradt, ezért a Kúria a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.  Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az Alkotmánybíróság 3174/2025. (V. 30.) AB határozata szerint járjon el, így – a minősített adatok védelmére vonatkozó törvényi előírások maradéktalan betartásával – vizsgálja meg a tájékoztatási kérelem nemzetbiztonsági szolgálat általi elutasításának tartalmi indokoltságát.
  4. Záró rész
  5. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2025. július 1.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró