Kpk.39.031/2024/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.031/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2005. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 48. § (2a) bekezdésének és a 26/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 72. § (6) bekezdésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Alkotmánybírósági határozat száma: 7/2024. (IV.3.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1852-19/2023.)

Rendelkező rész

A Kúria megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság 7/2024. (IV.3.) AB határozata alapján perújításnak van helye, az alkotmányjogi panasz indítványozója e végzés kézbesítését követő harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alapügy felperese 2016-ban vásárolta meg egy 2003-ban épült társasház ingatlan-nyilvántartásban „iroda” megnevezésű albetétjét, amit ténylegesen lakásként használt, az megépítése óta lakásként funkcionált és már a használatbavételkor megfelelt a lakás törvényi követelményeinek. Erre tekintettel 2017. április 19-én Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) hatósági bizonyítvány kiadását kérte annak érdekében, hogy az ingatlan „iroda” helyett „lakás” megnevezéssel szerepeljen az ingatlan-nyilvántartásban. A jegyző elutasította a kérelmet azzal, hogy a rendeltetési mód megváltoztatása településképi bejelentés alapján történhet meg, a településképi bejelentési eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik. Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kormányhivatal) a felperes fellebbezése folytán eljárva helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A döntéssel szemben a felperes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, aki a keresetet elutasította. Felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria ítéletével hatályon kívül helyezte a bíróság ítéletét és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
  2. A megismételt eljárásban a kormányhivatal végzésével áttette az ügyet a polgármesterhez, majd egybefoglalt végzésével e döntést visszavonta és megszüntette a megismételt eljárást. A Fővárosi Törvényszék 2022. május 18-án kelt ítéletével megsemmisítette a kormányhivatal egybefoglalt végzését és a kormányhivatalt új eljárásra kötelezte. A felperes kérelme folytán eljárt Kúria hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.
  3. A Fővárosi Törvényszék, valamint a Kúria ítéletei nyomán a kormányhivatal a felperes hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmét ismételten áttette a polgármesterhez, aki határozatával megtagadta a kérelmet. Döntését arra alapította, hogy a rendeltetésmódosítás nem felel meg Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 26/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) 72. § (6) bekezdésének. A fellebbezés folytán eljárt képviselő-testület szintén elutasította a felperes kérelmét. A Fővárosi Törvényszék 4.704.537/2022/7. számú ítéletével elutasította a felperes bírósági felülvizsgálat iránti keresetét arra hivatkozással, hogy nem tekintette irányadónak a Kúria Kfv.IV.37.829/2020/7. számú ítéletében foglaltakat, mert az a felperes másik ügyére vonatkozott, és a meghozatala óta változott a jogi szabályozás is. E jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelem befogadásának indokoltságát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjára és b) pontjára alapította. A Kúria Kfv.VII.37.337/2023/2. számú végzésével megtagadta a felülvizsgálati kérelem befogadását.

Az Alkotmánybíróság eljárása és határozata

  1. A felperes (a továbbiakban: indítványozó) ezt követően az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kfv.VII.37.337/2023/2. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 4.K.704.537/2022/7. számú ítélete és a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének XIII/791-6/2022. számú határozata és Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének XIII/791-3/2022. számú határozata, továbbá Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII.10.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban KVSZ) 48. § (2a) bekezdése, valamint a KÉSZ 72. § (6) bekezdése és a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 42/2017. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdés c) pontja és 42. § (1) bekezdés k) pontja, illetve Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 25/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdés c) pontja és 51. § m) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését valamint alkalmazásának kizárását kérte. Indítványában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, T) cikk (3) bekezdésének, I. cikk (1)-(3) bekezdéseinek, V. cikkének, VI. cikk (1) bekezdésének, XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseinek, XV. cikk (1)-(4) bekezdéseinek, XIX. cikk (1) bekezdésének, XXII. cikk (1)-(2) bekezdéseinek, XXIV. cikk (1)-(2) bekezdéseinek, XXV. cikkének, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek, 28. cikkének, valamint 32. cikk (1) bekezdés c) pontjának sérelmére hivatkozott.
  2. Az Alkotmánybíróság a 7/2024. (IV.3.) AB határozatában a KVSZ 48. § (2a) bekezdését – amely szerint „Az IZ-XII/L1 jelű építési övezetben a 2008 előtt megvalósult iroda rendeltetés megváltoztatása nem megengedett.” –, valamint a KÉSZ 72. § (6) bekezdését – amely szerint „Az Lke-3/ÉK-13 jelű építési övezetben a 2008 előtt megvalósult iroda rendeltetés megváltoztatása nem megengedett.” – alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a KÉSZ 72. § (6) bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt nem alkalmazható.
  3. Az Alkotmánybíróság többek között azt vizsgálta, hogy a KÉSZ támadott előírása visszaható hatállyal korlátozza-e a rendeltetésváltozás kérelmezésének lehetőségét. Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy a támadott szabályozás az indítványozó tulajdonában álló ingatlan rendeltetésének megváltoztatását alkotmányos indok nélkül korlátozza. Álláspontja szerint a KÉSZ 72. § (6) bekezdéséből nem olvasható ki olyan, a helyi közügyek intézésével összefüggő racionális, alkotmányos indok, amely alapján igazolható lenne az, hogy a helyi önkormányzat a rendeltetés megváltoztatását valamely önkényesen kijelölt időpontot megelőző időszak tekintetében kizárja. A szabályozás logikájából azt a következtetést vonta le az Alkotmánybíróság, hogy ezek az irodáról lakássá változtatott rendeltetésű albetétek nemcsak akadálytalanul visszaváltoztathatók iroda rendeltetésűre, de ismételten visszaváltoztathatók. Ehhez képest az a tulajdonos, akinek az ingatlana esetében 2008 előtt valósult meg az iroda rendeltetés, utólagosan elesik attól a lehetőségtől, hogy azt, amennyiben szükségesnek mutatkozik, megváltoztassa. Ez a szabályozás ellentétben áll az Alaptörvény jogbiztonságot garantáló cikkével, azon belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával, mert a múltban (2008 előtt) keletkezett tartós jogviszonyt alkotmányosan nem elfogadható okból módosít a jövőre nézve (2020. december 1-jével kezdődően).
  4. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdése folytán vizsgálta a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben álló KVSZ 48. § (2a) bekezdését is, melyről megállapította, hogy az szintén ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével.
  5. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a KVSZ 48. § (2a) bekezdését, valamint a KÉSZ 72. § (6) bekezdését megsemmisítette, egyúttal megállapította, hogy a KÉSZ 72. § (6) bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtti tárgyi ügyben nem alkalmazható.
  6. Az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panasz részeként előadott további indítványelemeit visszautasította.

A döntés indokolása

  1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  2. A Pp. 427. § (2) bekezdés a) pontja szerint ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben a Kúria kérelemre, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján soron kívül jár el.
  3. A felperes (indítványozó) kérelme alapján a Kúria megállapította, hogy az Alkotmánybíróság 7/2024. (IV.3.) AB határozatában anyagi jogi szabályt semmisített meg, így a felperes (indítványozó) ügyében perújításnak van helye. A perújítás folytán megindult eljárásban a KVSZ 48. § (2a) bekezdése, valamint a KÉSZ 72. § (6) bekezdése nem alkalmazandó.

Záró rész

  1.  A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2024. május 7.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró