Kpk.39.004/2026/3. számú határozat

Dátum

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.004/2026/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró, Dr. Bajnok István bíró, Dr. Farkas Attila bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítéletének –az 1003/2026. (I. 26.) AB határozatáltal történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 1003/2026. (I. 26.) AB határozat (belső ügyszám: IV/464-44/2023.)

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 1003/2026. (I. 26.) AB határozat alapján elrendeli, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás 

  1. Az alapügyben a Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.20.611/2021/5/II. számú rész- és közbenső ítélete rendelkező része szerint az alperes felelősséggel tartozik a felperesek abból eredő káráért, illetőleg nem vagyoni sérelméért, hogy a felperesek gyermeke egészségkárosodottan megszületett. 
  2. A Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítélete a jogerős rész-és közbenső ítéletet azzal a pontosítással tartotta fenn hatályban, hogy az alperes egészségügyi intézmény a gyermek egészségkárosodásával összefüggésben felmerült károkért és nem vagyoni sérelmekért tartozik felelősséggel. Tehát a Kúria nem az egészségkárosodottan született gyermek felnevelésével kapcsolatos összes költség, hanem csak az egészségkárosodásával összefüggésben felmerült költségek tekintetében állapította meg a kártérítést.
  3. A Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú határozata a 2/2022. számú jogegységi határozaton alapult. A 2/2022. számú jogegységi határozat szerint amennyiben az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége megállapítható amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt vagy hibás orvosi tájékoztatás következtében az anya nem élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított jogával, a genetikai, teratológiai ártalom következtében egészségkárosodottan született gyermek esetében a szülők kártérítésként az egészségkárosodással kapcsolatban felmerült többlet-felnevelési költségre, és nem a gyermek teljes felnevelési költségére tarthatnak igényt. A jogegységi határozat kifejezetten azért került elfogadásra mert eltérő volt a bírói joggyakorlat abban a kérdésben, hogy az egészségügyi szolgáltatót hasonló esetekben a gyermek felnevelésével kapcsolatos összes költség, vagy csak az egészségkárosodásból eredő többletköltség megtérítésének kötelezettsége terheli. 
  4. Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy a Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a Kúria pontosításnak nevezve valójában érdemben megváltoztatta a jogerős rész- és közbenső ítéletet, annak ellenére, hogy az ügyben az alperes felülvizsgálati kérelme nem kifogásolta a kártérítési felelősség megállapítása körében annak ténybeli alapját és mértékét. Sérelmezték azt is, hogy a jogegységi határozatot nem lehetett volna alkalmazni az ügyben, mivel az a Fővárosi Ítélőtábla döntését követően született.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
  2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 2/2022. számú jogegységi határozatot alkalmazhatta a Kúria a felülvizsgálati eljárás során. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a jogerő szempontjából hogyan viszonyul egymáshoz a Fővárosi Ítélőtábla rész- és közbenső ítélete és a Kúria rész- és közbenső ítélete, mely a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.611/2021/5/II. számú rész- és közbenső ítéletét egyidejűleg (a 2/2022. jogegységi határozat szerinti jogértelmezésre történő áttéréssel) pontosította és tartotta fenn hatályban.
  3. Megállapította, hogy az alapügy tárgya egy kártérítési per jogalapjának eldöntése volt. A kártérítési per jogalapjával összefüggő per lényegi kérdése annak eldöntése, hogy a kártérítési felelősség megállapítása esetén a peres fél pontosan miért felelős. Ehhez képest a Kúria rész- és közbenső ítéletének rendelkező része egyszerre tartotta fenn hatályban a Fővárosi Ítélőtábla rész-és közbenső ítéletét („egészségkárosodottan megszületett”) és pontosításnak nevezve törte azt át („egészségkárosodásával összefüggésben”), egyidejűleg megjelenítve azt a két jogértelmezést, melyek a 2/2022. jogegységi határozatból következően eltérőek és kizárják egymást.
  4. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogerő, bár a jogállamiság kimagasló jelentőségű biztosítéka, de meghatározott esetekben áttörhető {3133/2017. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [36]}. A jogerő áttörésének „módját, formáit és feltételeit pedig a törvénynek úgy kell szabályoznia, hogy a jogerő feloldásával okozott sérelem és az anyagi igazság teljesebb érvényesülése, mint elérni kívánt cél, arányban álljon egymással.” {3103/2013. (V. 17.) AB határozat, Indokolás [25]}. Amennyiben ezen követelmények nem teljesülnek, az az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét eredményezi. A felülvizsgálati eljárás egyik deklarált célja éppen az, hogy szükség esetén (a felülvizsgálati kérelem megalapozottsága esetén) a jogerő feloldásán keresztül biztosítsa az anyagi igazság teljesebb érvényesülését. A felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria egyaránt fenntarthatja és áttörheti a felülvizsgált ítélet jogerejét, egyidejűleg azonban nem.
  5. Jelen ügyben a Kúria rész- és közbenső ítéletének rendelkező részében kifejezetten rögzítette, hogy a jogerős rész- és közbenső ítéletét hatályában fenntartotta, annak jogerejét nem törte át. A Kúria ugyanakkor a rész- és közbenső ítéletének rendelkező részében – megjelölése szerint – pontosította, tartalmában azonban a kártérítés jogalapja tekintetében megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős rész-és közbenső ítéletét, áttörve annak jogerejét. A jogerő tiszteletben tartásának követelménye nem sérül, ha a Kúria rész- és közbenső ítéletében hatályában fenntartja a Fővárosi Ítélőtábla döntését, illetve akkor sem, ha a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően megváltoztatja azt. Ha azonban a Kúria a rész- és közbenső ítéletének rendelkező részében egyidejűleg tartja fenn hatályában a jogerős ítéletet, ugyanakkor tartalmilag kétséget kizáróan meg is változtatja azt, a Kúria döntése már a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezet. Két egymást kizáró jogi álláspontot egy ítélet rendelkező része sem anyagi jogi, sem pedig eljárásjogi kérdésben egyidejűleg nem tartalmazhat.
  6. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, a Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. 

A döntés indokolása

  1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  2. A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
  3. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelembe véve a 1003/2026. (I. 26.) AB határozatot – azt az iránymutatást adja a felülvizsgálati tanácsnak, hogy amennyiben a Kúria a 2/2022. jogegységi határozat figyelembevételével hozza meg döntését, úgy a régi Pp. rendelkezéseinek megfelelően a jogerős döntés megváltoztatásával, jogerejének áttörésével (és nem pedig annak pontosításával) kell megtennie.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. február 4. 

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, 
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, 
Dr. Bajnok István s.k. bíró, 
Dr. Farkas Attila s.k. bíró