Kpk.39.003/2024/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.003/2024/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 3/2024. (I. 25.) AB határozat (belső ügyszám: IV/2679/2023. számú AB határozat)

Az ügy tárgya: a Kúria Knk.II.39.102/2023/2. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3/2024. (I. 25.) AB határozata alapján a Kúria népszavazási ügyben eljáró tanácsát új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

 Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alapügy tényállása szerint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) egy magánszemély által előterjesztett „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?” országos népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését a 2023. május 9. napján meghozott 40/2023. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) megtagadta. Az NVB indokolásában kifejtette, hogy a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműség követelménye nem érvényesül, a kérdés bár nyelvtanilag és logikailag megválaszolható egyetlen igennel vagy nemmel, valójában olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek, vagy a szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkezhetnek, ezért nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.
  2. A Kúria a 2023. június 28. napján hozott Knk.II.39.057/2023/3.számú végzésével (a továbbiakban: megsemmisített végzés) az NVB 40/2023. számú határozatát megváltoztatta és a népszavazási kérdést hitelesítette. A megsemmisített végzés indokolása rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott választópolgár érti („elsődleges jelentés elve”). Továbbá a határozat tartalmazott a „kompentens választópolgár” és az „érdemi diskurzus alapelve” érvényesülésével kapcsolatos indokolást.
  3. A Kúria végzésével szemben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő. Az Alkotmánybíróság a panasz folytán a 20/2023. (VIII.7.) AB határozatával (a továbbiakban: Abh.) megsemmisítette a Kúria támadott végzését.
  4. A Kúria Kpk.IV.39.084/2023/3. számú végzésével az Abh. alapján új határozat hozatalára utasította a Kúria népszavazási ügyben eljáró tanácsát oly módon, hogy az új eljárás során a Kúria eljáró tanácsának igazodnia kell az Nsztv. 9. § (1) bekezdés szerinti választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményéhez, mégpedig úgy ahogy azt a Kúria gyakorlata eddig is egységesen értelmezte.
  5. A Kúria megismételt eljárásban eljáró tanácsa a Knk.II.39.102/2023/2. számú végzésévelmegváltoztatta az NVB döntését és a népszavazási kérdést ismét hitelesítette. A Kúria az egyértelműség kérdését a szakmai ismeretekkel, szaktudással összefüggésben vizsgálta, mindazonáltal kifejtette, hogy amennyiben megállapítható a kérdés jelentése, és a kérdés további magyarázatra nem szorul, nem sérül a választópolgári egyértelműség követelménye.
  6. Ezt követően két magánszemély (a továbbiakban: indítványozók) jogi képviselőjük útján az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték a Kúria Knk.II.39.102/2023/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítvány szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény C) cikkének (1) bekezdését, XI. cikkének (1) és (2) bekezdését, XV. cikk (2) és (4) bekezdését, XVI. cikkének (2) és (3) bekezdését, XX. cikk (1) és (2) bekezdését, XXIII. cikkének (7) bekezdését, XXVIII. cikkének (1) bekezdését, valamint 28. cikkét. Az indítványozók szerint a Kúria csak formailag vette tudomásul azt az iránymutatást, amit az Alkotmányíróság az Abh.-ban rögzített.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság a 3/2024. (I. 25.) AB határozatában a Kúria Knk.II.39.102/2023/2. számú végzését megsemmisítette. Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a Kúria az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség fogalmának értelmezése és az Abh.-ban foglalt alaptörvény-értelmezés alkalmazása során figyelemmel volt-e az Alaptörvény 28. cikke szerinti szempontokra, vagy olyan mértékben elszakadt a norma szövegétől, ami már az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét okozó önkényes bírói jogértelmezésnek minősül.
  2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség fogalmán, amikor kitágította az értelmezési kereteket. Ugyanis a Kúria által a támadott végzésben levezetett álláspont tartalmát tekintve egyezik azzal, amit a megsemmisített végzés tartalmazott, és amivel összefüggésben az Abh. megállapította, hogy önkényes.
  3. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az Abh.-ban azt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből és 28. cikkéből fakadó jogértelmezési követelményt fogalmazta meg, hogy a jogalkalmazó az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének alkalmazása során figyelemmel legyen az „egyértelmű” szó értelmezési határaira, ellenkező esetben alaptörvény-ellenesen tulajdonít a törvényhelynek olyan többletjelentést, amit az nem tartalmaz, és az indokolásból sem olvasható ki, ezért az nem felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési mércének. A Kúria a támadott végzésben ennek nem tett eleget. Ugyanis nem elegendő az alaptörvény-ellenes jogértelmezést csupán formálisan törölni a döntésből, hanem annak következtetéseit is hozzá kell igazítani az alaptörvény-konform jogértelmezéshez.
  4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a 3/2024. (I. 25.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúriának az Nsztv. 9. § (1) bekezdéséhez fűzött jogértelmezése figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokat. Ezzel eloldotta magát a norma szövegétől, tartalmától, lényegében kiüresítette a hitelesítés jogintézményének tartalmi szegmensét és ezzel a contra legem jogértelmezés egyúttal contra constitutionem önkényessé vált, ami egyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét okozta. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Knk.II.39.102/2023/2. számú végzése alaptörvény-ellenes és megsemmisítette azt.

A döntés indokolása

  1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  2. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
  3. A Pp. 428. § (1) és (2) bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, a Kúria nemperes eljárásban határoz.
  4. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria végzését megsemmisítette, így a kérelmezőnek az NVB 40/2023. számú határozata bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelme elbírálatlan maradt. Az új eljárás során a Kúria eljáró tanácsának igazodnia kell az Nsztv. 9. § (1) bekezdés szerinti választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményéhez, ahogy ez az értelmezés az Abh.-ból és az Alkotmánybíróság 3/2024. (I. 25.) AB határozatából is következik. A Kúria Semmissági Tanácsa felhívja az eljáró tanács figyelmét arra, hogy nem tartozik a bíróságok mérlegelési körébe, hogy érvényt szereznek-e az Alaptörvény 24. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak. A 3/2024. (I. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria jogértelmezése kitágította az egyértelműség fogalmának korábban meghatározott értelmezési kereteit, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének alaptörvényellenesen tulajdonít olyan többletjelentést, amelyet az nem tartalmaz, és az az indokolásból sem olvasható ki, ezáltal nem felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési mércének sem. Az Alkotmánybíróság döntése alapján nem vitatható, hogy a feltett kérdés alkotmányosan nem hitelesíthető, amelyet a megismételt eljárásban eljáró tanács köteles figyelembe venni.

 Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2024. február 15.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró