Knk.IV.37.989/2015/2. számú határozat

KÚRIA

Knk.IV.37.989/2015/2.

A Kúria a dr. Rajsziné dr. Rakaczki Edit ügyvéd által képviselt szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 83/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 83/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. április 1-jén benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”

[2] Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában kifejtette, hogy a kérdés a nőket illető nyugdíjkedvezmények férfiakra történő kiterjesztésével bővítené az ellátottak körét. Így a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokat érintene. Mivel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja tiltja a népszavazást a központi költségvetésről szóló törvény tartalmáról, ezért az NVB a kérdés hitelesítésére nem látott lehetőséget.

[3] Az NVB Nsztv. 9. § (1) bekezdésére alapított érvelése szerint továbbá a hitelesíteni kért kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének. A választópolgárok ugyanis szavazataik leadásakor nincsenek tisztában azzal, hogy döntésük milyen következményekkel jár a nyugdíjrendszer egésze tekintetében és e változásoknak milyen társadalmi, pénzügyi, és más hatásaival kellene számolni.

[4] A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

A szervező részben arra hivatkozott, hogy a kérdés azt az igényt fogalmazza meg, hogy a jogalkotó az arra jogosult állampolgárok számára azonosan, a nemi hovatartozástól függetlenül biztosítsa a nyugellátás igénybevételének lehetőségét. A kérdés tehát az esélyegyenlőség megteremtéséről szól a nyugdíjba vonulás kapcsán. Ebből kifolyólag az nem jár automatikusan pénzügyi hatásokkal, mert a jogalkotó maga dönti el, hogy a nemek közötti esélyegyenlőséget hogyan, milyen irányban kívánja megteremteni a nyugdíjrendszerben.

Utalt arra is, hogy a választói egyértelműségnek nem feltétele a döntés valamennyi következményének ismerete, mert annak hiányában is lehetséges a választópolgár részéről a felelős akaratnyilvánítás. Példaként hivatkozott az olyan összetett kérdésekben megtartott népszavazásokra, mint a NATO, avagy az „EU-tagságra vonatkozó szavazás”, avagy az „ún. szociális népszavazás”.

[5] A Kúria Knk.37.467/2015/2. számú határozatában megváltoztatva az NVB határozatát, a kérdést hitelesítette.
A Kúria az Nsztv. 30. §-án alapuló hatáskörében meghozott határozatában értelmezte a hitelesítésre benyújtott kérdést. Megállapította, hogy az tartalma szerint „annak a megkülönböztetésnek a jövőbeli – „a népszavazást követő január 1-től” történő - megszüntetésére irányul, amely a hatályos nyugdíjszabályozásban a feltételrendszereket illetően a női és a férfi biztosítottak között tetten érhető”.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatára alapítottan mérlegelte a kérdés hatályos és a jövőbeli költségvetési törvénnyel fennálló lehetséges kapcsolatát. Megállapította, hogy „a népszavazás akkor tiltott, ha a kérdés a hatályos költségvetési törvény tartalmát közvetlenül, akár a fizetési kötelezettséget megállapító törvény módosításán keresztül érinti, avagy a kérdés arra irányul, hogy a választópolgár pontosan határozza meg a jövőbeli költségvetési törvény valamely kiadását. Önmagában tehát az a tény, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdésnek pénzügyi-költségvetési vonzata van nem jelenti azt, hogy abban ne lehetne népszavazást tartani.”

Végül a döntés alapját képezte az Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdésének utolsó fordulata is, amely a nők pozitív megkülönböztetését lehetőségként és nem kötelezettségként szabályozza. Ezért és figyelemmel az Alkotmánybíróság eddigi következetes gyakorlatára is, a pozitív megkülönböztetés alapjogként nem volt értelmezhető.

A Kúria nem látta megalapozottnak az NVB választói egyértelműséggel összefüggő okfejtését sem.

[6] A benyújtott alkotmányjogi panaszok befogadását követően az Alkotmánybíróság 28/2015. (IX. 24.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) a Kúria 5. pontban ismertetett végzését megsemmisítette.

[7] A Kúria Kpkf.37.938/2015/2. számú határozatával a népszavazási ügyben a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendelte el.

II.

A felülvizsgálati kérelem az Abh.-ban foglaltak értelmében nem megalapozott. 

[8] 1. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban rögzítette, hogy „a kérdés törvényességi szempontú vizsgálata a Kúria kizárólagos hatáskörébe tartozik” {Indokolás [28]}. Értelmezése szerint azonban megállapítható volt, hogy „a kérdésből eredményes népszavazás esetén olyan jogalkotás következne, amely jövőbeni költségvetési kiadási tétel meghatározására irányul. A kérdésből a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg emelését eredményező jogalkotás következik (...)” {Indokolás [32]}.

[9] 2. Az Alkotmánybíróság az alapjogsérelem orvoslására irányuló alkotmányjogi panasz eljárásban korábbi határozataira hivatkozással értelmezte az Alaptörvény „kizárt tárgykörökre” vonatkozó 8. cikk (3) bekezdése b) pontját és a kúriai határozatot felülmérlegelve megállapította, hogy a Kúria „olyan kérdést hitelesített, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tiltott tárgykörre tartozik”.

[10] Emellett az Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdésének második fordulatát értelmezve megállapította azt is, hogy a nőknek az Alaptörvényben biztosított joguk van a pozitív elbánásra {Indokolás [34]}. Így az állami nyugellátás feltételrendszerében a nők számára biztosított kedvezmények tárgyában tartott eredményes népszavazás „mind a XV. cikk (5) bekezdése, mind a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata érvényesülése elé (az eredményes népszavazás) gátat emelne, azt lényegében kiüresítené”{Indokolás [34]}.

[11] A fenti alkotmánybírósági okfejtés eredményeként az NVB vitatott határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem megalapozatlannak minősült. Ezért a jelen végzés rendelkező része szerint az NVB határozata jogszerű volt, azt az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helyben kellett hagyni.

[12] A Kúria az illetékviselésről az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése megfelelő alkalmazásával határozott.

[13] A Kúria az NVB kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyta, ezért határozatáról az Nsztv. 30. § (4) bekezdése értelmében – határidőben - közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.

[14] A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2015. október 27.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró,

Dr. Balogh Zsolt sk. bíró