SCHULER-ZGRAGGEN SVÁJC ELLENI ÜGYE (14518/89.)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

SCHULER-ZGRAGGEN SVÁJC ELLENI ÜGYE
Az 1995. JANUÁR 31-ÉN KELT ÍTÉLET
ÖSSZEFOGLALÁSA


A Bíróság igazságos elégtételt ítélt meg a kérelmezőnek, akit korábbi ítéletében az Egyezmény 14. (a hátrányos megkülönböztetés tilalma) és 6. cikke 1. pontjában foglalt (a tisztességes eljáráshoz való jog) rendelkezések megsértése áldozatának ismert el.

A tényállás lényege:

Az ügy előzménye: a kérelmező állítása szerint a nemek közötti megkülönböztetésre alapuló diszkrimináció miatt nem érvényesült a tisztességes eljáráshoz való joga a svájci társadalombiztosítási hatóságok, illetve bíróság előtt.

A Bíróság 1994. június 24-én hozott érdemi ítéletével (1994. június 24-i ítélet, A sorozat 263. kötet) megállapította, hogy a Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság ítélete indokolásának egyetlen alapja a nyugdíjmegállapító bizottság azon feltételezése volt, mely szerint a gyermeket szülő nők munkájukat abbahagyják, ekképpen kizárólag a nemek közötti megkülönböztetésre alapozott diszkriminációt alkalmazott.

Miután napjainkban az Európa Tanács tagállamainak kiemelkedő célja a nemek közötti egyenlőség biztosítása irányába fejlődés, ezért csak nagyon súlyos indokok vezethetnek arra, hogy az Egyezménnyel összeegyeztethetőnek ítéljék az ilyen megkülönböztető bánásmódot és a Bíróság jelen esetben nem talált erre utaló jeleket, továbbá az indokolásból hiányzott az ésszerű és tárgyilagos megalapozottság, ezért úgy határozott, hogy a 14. cikket a 6. cikk 1. pontjával összefüggésben megsértették.

Az anyagi kárra vonatkozóan az 50. cikk alkalmazása ekkor még nem volt eldönthető, a Bíróság döntését fenntartotta későbbi időpontra.

A Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság a bírósági szervezetről szóló szövetségi törvény 139/a cikke alapján megindított felülvizsgálati eljárás során 1994. március 24-én meghozott ítéletében megsemmisítette saját, 1988. június 21-i ítéletét, valamint Uri kanton öregségi-, házastársi- és rokkantsági nyugdíjmegállapító fellebbviteli-bizottsága 1987. május 8-i határozatát, továbbá Uri kanton rokkantsági nyugdíj-bizottsága 1986. március 21-i határozatát; a kérelmezőnek visszamenőlegesen 1986. május 1-től teljes összegű rokkantsági járadékot állapított meg.

Az igazságos elégtétel kérdésében a Bizottság a döntést a Bíróság belátására bízta.

Az ítélet lényege:

A kérelmező nem találta végérvényesen rendezettnek a kártérítés kérdését a Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság ítéletével, amellyel visszamenőlegesen elismerte fennálló jogát a teljes összegű rokkantsági járadékra, mivel az eltelt időszakra 5% kamatot kért ezen összegre. Ezt a svájci kormány vitatta.

A Bíróság figyelembe vette a Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróság felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletét. Ugyancsak értékelte az említett bíróság 1994. március 24-i ítéletének a strasbourgi döntések végrehajtására vonatkozó fontosságát, a legfőbb bírák ezzel is bizonyították kötődésüket az Egyezményhez és a Bíróság ítélkezési gyakorlatához.

A Bíróság emlékeztetett arra, "igazságos elégtételt" anélkül, hogy valamely nemzeti jogszabályhoz kötné, csak "szükség esetén" ítél meg (lásd Sunday Times Egyesült Királyság elleni ügyet [no. 1], 1980. november 6-i ítélet), vagyis ez jelen esetben a Szövetségi Társadalombiztosítási Bíróságnak a kamatokra vonatkozó ítélkezési gyakorlata lenne. Következésképpen úgy ítélte meg a Bíróság, nem rá tartozik a vitatott kérelem elutasításának a svájci jog szerinti megalapozottságáról dönteni. Számára elégséges az, hogy a strasbourgi ítéletet követően lefolytatott új eljárásban a Szövetségi Bíróság visszamenőleges hatállyal ismerte el kérelmező jogát a teljes összegű járadékra. Mindezek mellett nem lehet eltekinteni az eltelt nyolc évtől, tehát az Egyezmény alapján helyénvaló megítélni a szóban forgó időszakra kamatokat.

A Bíróság azonban nem fogadta el a kérelmező számításait a krátérítés összegének kamatait illetően, az 50. cikk alapján igazságos elégtételként 25.000 svájci frank kártérítést ítélt meg (hét szavazattal kettő ellenében).

A Bíróság hivatkozott joggyakorlata

6. 11. 1980, Sunday Times v. United Kingdom (no. 1.); 24. 6. 1993, Schuler-Zgraggen v. Switzerland; 16. 6. 1994, Barberá, Messegué and Jabardo v. Spain.