A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartása, továbbá, hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára. Az üggyel kapcsolatos esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben mind az öt eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az "ésszerű idő" követelményének. Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.
PEPSZOLG KFT. ("v.a.") kontra MAGYARORSZÁG ÜGY*
AZ ELJÁRÁS
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (6690/02 sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (az "Egyezmény") 34. Cikke alapján öt magyar állampolgár, Minda Bálint, Nagy Lajos, Keller István, Minda Zoltán és Minda László terjesztett elő. Kérelmüket a kérelmező gazdasági társaság ügyvezetőjeként és/vagy üzletrész-tulajdonosaként 2001. június 15-én nyújtották be.
2. A Magyar Kormányt (a "Kormány") képviselője, dr. Höltzl Lipót képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. A kérelmező társaságot Havas G. Budapesten, és Barbalics I. Nagyatádon praktizáló ügyvéd képviselte.
3. 2005. szeptember 13-án a Bíróság az öt egyéni kérelmező panaszát elutasítva részben elfogadhatóvá nyilvánította a kérelmet. A kérelem a kérelmező társaság tekintetében fennmaradt, s az abban foglalt - az eljárás elhúzódásával kapcsolatos - panaszt a Bíróság közölte a Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján a Bíróság úgy határozott, hogy a kérelem fennmaradt részének érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.
4. Ezt követően az egyéni kérelmezők a kérelmező társaság tekintetében fennmaradt kérelem javukra történő engedményezését kérték a Bíróságtól. A Bíróság azonban 2007. február 6-án elutasította a kérelmet.
A TÉNYEK
5. A kérelmező egy 1989-ben alapított, budapesti székhelyű korlátolt felelősségű társaság. Jelenleg végelszámolási eljárás alatt áll.
A. A végelszámolási eljárás
6. 1991-ben az önmagát a PV Pesterzsébeti Papírgyár - a kérelmező társaság egyik üzletrész-tulajdonosa - jogutódának állító Pesterzsébeti Papírgyár Leányvállalat pert indított a kérelmező társaság ellen. A felperes - többek között - a létesítő okirat jogszabálysértő voltára hivatkozva a kérelmező társaság bejegyzésének érvénytelenítését kérte a bíróságtól.
7. 1993. május 28-i jogerős határozatában a Legfelsőbb Bíróság a társasági szerződést a határozat meghozatalának napjáig hatályában fenntartotta, a meghozatal napjától kezdődően pedig hatályon kívül helyezte. A bíróság elrendelte a kérelmező társaság végelszámolását.
8. Ennek megfelelően a Cégbíróság 1993. szeptember 7-én a végelszámoló nevének, címének és meghatalmazásának benyújtására hívta fel a kérelmező társaság képviselőjét. Bár a képviselő nem tett eleget a felhívásnak, a Cégbíróság 1993. november 30-án 1993. május 28-i hatállyal megszűntnek nyilvánította a kérelmező társaságot, s bejegyezte azt a tényt, hogy a társaság végelszámolási eljárás alatt áll.
9. Fellebbezés nyomán, 1995. június 6-án, a Legfelsőbb Bíróság II. fokú bíróságként eljárva hatályon kívül helyezte a határozatot és az ügyet visszautalta a Cégbíróság elé, megállapítva, hogy a Cégbíróság annak ellenére hozta meg határozatát, hogy nem kapta meg a szükséges tájékoztatást a társaság képviselőjétől.
10. A folytatódó eljárásban 1995. december 12-én a Cégbíróság végelszámolót rendelt ki, és visszamenőleges, 1993. május 28-i hatállyal megszűntnek nyilvánította a kérelmező társaságot. 1996. február 6-án a bíróság elrendelte a megfelelő adatok bejegyzését a cégnyilvántartásba. 1996. október 29-én a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az 1995. december 12-i határozatot. 1997. február 7-én újabb fellebbezés elutasítására került sor.
11. 1998. június 15-én, 1999. június 14-én és 2005. december 19-én a Cégbíróság új végelszámolót jelölt ki.
12. Időközben - különböző fellebbezések, valamint kiegészítés és kijavítás iránti kérelmek nyomán - az 1993. május 28-i végzés 1999. július 16-án, szeptember 1-én és 17-én módosításra került. 2000. január 20-án a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság bírái elfogultságot jelentettek be. Ezt követően a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot jelölték ki az eljárás lefolytatására. Ez a bíróság 2000. április 17-én megváltoztatta az 1995. december 12-i határozat, 2000. május 30-án pedig módosította az 1996. február 6-i határozatot. 2001. szeptember 21-én a Legfelsőbb Bíróság fellebbviteli bíróságként eljárva elutasította az 1999. július 12-i eljárásjogi végzés ellen benyújtott kérelmezői fellebbezést.
13. 2005. május 11-én az Adóhatóság Pest Megyei Igazgatósága végrehajtási eljárást kezdeményezett a kérelmező társaság ellen.
14. A végelszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van.
B. 1991-ben, az 1992-ben és az 1995-ben indított eljárás
15. 1991-ben a kérelmező társaság kártérítési pert indított több alperes ellen, 330.000 ezer forintot és ezen összeg felgyülemlett kamatait követelve az alperesektől ("az 1991-es eljárás").
16. Továbbá, 1992. április 7-én a kérelmező társaság birtokháborítás megszüntetése és birtok visszabocsátása iránti pert indított a Pesterzsébeti Papírgyár Leányvállalat ellen ("az 1992-es eljárás"). 1992. április 23-án a Budapest XX-XXI-XXIII.??? Kerületi Bíróság a hatáskörrel rendelkező Fővárosi Bírósághoz tette át az ügyet. 1992. szeptember 28-án a felperes kiegészítette keresetét.
17. 1993. március 10-én a Fővárosi Bíróság a társasági szerződés érvényességének elbírálásáig felfüggesztette az eljárást (ld. fenti 5-6. bekezdés). 1994 áprilisában a kérelmező társaság az eljárás folytatását kérte.
18. 1994. október 17-én a Fővárosi Bíróság folytatta az eljárást, s a kérelmező társaságot pontos kereseti kérelem megjelölésére hívta fel. A kérelmező társaság 1995. március 29-én és október 25-én pontosította keresetét.
19. A Fővárosi Bíróság 1995. november 28-án, 1996. január 24-én, május 21-én, október 16-án és november 27-én tárgyalást tartott. 1997. október 13-án hiánypótlásra hívta fel a kérelmező társaságot, amely 1997. november 3-án eleget tett a felhívásnak. 1997. november 25-én a bíróság mérnökszakértőt rendelt ki.
20. 1998. március 25-én a bíróság a felek kérelmére az eljárás szünetelését rendelte el. 1998. november 2-án az eljárás folytatódott. 1998. december 11-én, 1999. április 21-én és június 30-án, 2000. március 22-én, továbbá 2001. január 17-én a bíróság további tárgyalásokat tartott.
21. 2001. szeptember 15-én a kérelmező társaság elfogultsági kifogást terjesztett elő a Fővárosi Bíróság ellen. A Legfelsőbb Bíróság 2003. január 28-án elutasította az indítványt. 2003. január 28-án a végelszámoló kezdeményezte az eljáró tanács elnökének kizárását, amelyet a bíróság 2003. február 11-én megtagadott.
22. 2003. február 12-én a Fővárosi Bíróság egyesítette az 1991-es és az 1992-es eljárást. 2003. június 26-án a bíróság tárgyalást tartott, s a kérelmező társaságot ismételten pontos kereseti kérelem benyújtására hívta fel. A társaság 2003. október 6-án pontosította keresetét. 2003. november 18-án és december 11-én a bíróság elutasította a kérelmező társaság által időközben előterjesztett két újabb kizárási indítványt.
23. A Fővárosi Bíróság 2003. november 20-án tárgyalást tartott és 2003. november 26-án részítéletet hozott. 2005. március 16-án a Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta a határozatot. A kérelmező társaság felülvizsgálati kérelmet terjesztett a Legfelsőbb Bíróság elé. 2005. szeptember 19-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmet.
24. Időközben, 1995 februárjában, a kérelmező társaság újabb pert indított az 1992-es eljárás alperesének jogutóda, a Pesterzsébeti Papírgyár Kft. ellen ("az 1995-ös eljárás"). 1995. március 2-án és november 28-án a Fővárosi Bíróság tárgyalást tartott. Az utóbb említett időpontban a bíróság előkészítő iratok benyújtására hívta fel a feleket, akik 1996. január 13-án, illetve 23-án eleget tettek a felhívásnak. 1996. május 21-én, továbbá 1997. június és szeptember 19-én a bíróság további tárgyalásokat tartott.
25. 1997. november 25-én és 2000. március 22-én a bíróság mérnökszakértőket rendelt ki, akik 1998. április 23-án, illetve 2000. szeptember 8-án nyújtották be szakvéleményüket.
26. Közben, 1998. december 11-én, a bíróság újabb tárgyalást tartott, amelyen felfüggesztette az eljárást. 1999. augusztus 31-én a kérelmező társaság az eljárás folytatását kérte. 2001. január 17-én a bíróság tárgyalást tartott és ismét felfüggesztette az eljárást.
27. 2001. augusztus 27-én a kérelmező társaság a bíróság kizárását kezdeményezte, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 2002. január 11-én elutasított. 2003 novemberében a bíróság egyesítette az eljárást az 1991-es és az 1992-es eljárással.
28. Az 1991-1992-1995-ös egyesített eljárás még el nem bírált kérdései tekintetében az eljárás jelenleg is folyamatban van.
C. A birtokháborítás megszüntetése iránti per
29. 1995-ben a Pesterzsébeti Papírgyár Kft. birtokvédelem iránti kérelmet terjesztett a Pesterzsébeti Önkormányzat elé, amely 1995. november 8-án??? elutasította a kérelmet. Ezt követően, 1995. augusztus 23-án???, a panaszos birtokháborítás megszüntetése iránti pert indított az önmagát a kérelmező társaság jogutódának állító Castell Kft. és más alperesek ellen, beleértve a kérelmező társaságot is.
30. 1996. február 26-i végzésében a Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság megállapította, hogy a kérelmező társaság megszűnt, így nem rendelkezett perképességgel. A bíróság felhívta a felperest, hogy közölje a bírósággal a kérelmező társaság végelszámolójának nevét.
31. 1996. október 29-én a Cégbíróság arról tájékoztatta a Kerületi Bíróságot, hogy a Castell Kft. nem bejegyzett cég.
32. Ezt követően az ügy átkerült a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, majd - 1997. október 7-én - a Fővárosi Bírósághoz. 1998. október 15-én a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy az ügyben a Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság rendelkezett hatáskörrel.
33. November 26-án a kerületi bíróság határozott kereseti kérelem előterjesztésére hívta fel a felperest. 1998. december 16-án a felperes a rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérte, majd 1999. február 15-én keresetét pontosította. 1999. április 1-én az alperesek ellenkérelmet nyújtottak be.
34. 1999. március 1-én a Kerületi Bíróság a kérelmező társaság és a Castell Kft. közötti viszony tisztázására hívta fel az alpereseket. Válaszukban az alperesek arról tájékoztatták a bíróságot, hogy a kérelmező társaság 1992. augusztus 29-én "Castell Kft.-re változtatta a nevét"; a változást azonban a Cégbíróság nem jegyezte be.
35. 1999. május 25-én a Kerületi Bíróság a Castell Kft. elleni eljárást megszüntette, de a végelszámolás alatt álló kérelmező társaság elleni eljárást nem szüntette meg. Ezt követően a felek és a bíróság között kiterjedt levelezésre került sor a határozat kézbesítésével, valamint a kérelmező társaság és a Castell Kft. perképességével kapcsolatban. Ennek során a kérelmező társaság ismételten előterjesztette, hogy a két cég egy és ugyanaz, de eredménytelenül.
36. Ezt követően a Kerületi Bíróság a fenti "A" fejezetben ismertetett per jogerős befejezéséig felfüggesztette az eljárást. 2003. július 16-án az alperesek kifogással éltek a döntés ellen, amelyet a Kerületi Bíróság 2003. július 18-án elutasított. Fellebbezés nyomán a Fővárosi Bíróság mint II. fokú bíróság hatályon kívül helyezte az I. fokú határozatot, és a Kerületi Bíróságot az eljárás folytatására utasította.
37. Végül az 1999. május 25-én meghozott határozat jogerőssé vált. 2004. március 3-án a Kerületi Bíróság az eljárást ismét felfüggesztette a fenti "A" fejezetben ismertetett per befejezéséig. Az alperesek fellebbeztek. Az eljárás azóta is folyamatban van.
D. Újabb birtokháborítás megszüntetése iránti per
38. 1995. november 21-én vagy december 1-én a Pesterzsébeti Papírgyár Kft. egy másik birtokháborítás megszüntetése iránti pert is indított a Castell Kft. ellen, amikor perben támadta meg a Pesterzsébeti Önkormányzat 1995. november 3-i határozatát. A bíróság és a felek ismét kiterjedt levelezést folytattak a Castell Kft. perelhetőségével kapcsolatban.
39. 1995. december 19-én a Kerületi Bíróság iratok benyújtására hívta fel a felperest, aki 1996. január 15-én kelt válaszában az eljárás felfüggesztését kérte. 1996. január 22-én a bíróság elutasította a kérelmet.
40. 1997. február 22-én a Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróságra tette át az ügyet. 1997. december 3-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalást tartott és a felek kérelmére a per szüneteléséről határozott. 1998. május 26-án a felperes az eljárás folytatását kérte.
41. 1999. január 20-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság az eljáró bíróság kijelölése céljából a Fővárosi Bíróságnak küldte meg az iratokat. 1999. december 7-én a Fővárosi Bíróság az ügy elbírálására ismét a Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Bíróságot jelölte ki.
42. 2000. május 2-án a kerületi bíróság megállapította, hogy a Castell Kft. nem bejegyzett cég, és megszüntette a pert. 2003. május 23-án a bíróság megerősítette, hogy a határozat 2000. június 17-én jogerőssé vált.
43. 2002. szeptember 25-én a kérelmező társaság végelszámolója az eljárás folytatását kérte. A Kerületi Bíróság 2003. május 23-án elutasította a kérelmet. A döntés ellen a kérelmező társaság 2003. május 28-án kifogással élt. 2003. július 10-én a Kerületi Bíróság elutasította a kifogást. 2003. július 16-án a kérelmező társaság fellebbezett.
44. 2003. július 10-én a bíróság ratione personae elfogadhatatlanná nyilvánította és elutasította a Castell Kft. által az I. fokú határozat kézhezvétele után előterjesztett fellebbezést.
45. Fellebbezés nyomán 2003. december 11-én a Fővárosi Bíróság elrendelte az eljárás folytatását.
46. 2004. április 20-án a felperes végül visszavonta keresetét.
A kérelmező társaság taggyűlési határozatának érvényességével kapcsolatos eljárás
47. 1991. március 4-én a PV Pesterzsébeti Papírgyár - a kérelmező gazdasági társaság egyik tagja (ld. fenti 5. bekezdés) - keresetet terjesztett elő taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Ezt követően a felperes alkalmazásában álló ügyvezető visszavonta a keresetet, így a per 1991. május 22-én megszüntetésre került. Ezt a határozatot nem kézbesítették a kérelmező társaság számára.
48. 2004. március 9-én a kérelmező társaság a határozat megfelelő kézbesítését kérte. 2004. szeptember 10-én a Szegedi Ítélőtábla észrevételezte, hogy az említett vezető alkalmazott nem rendelkezett képviseleti jogosultsággal a felperes tekintetében, amely egyébként 1997-ben meg is szűnt. Ezért a Bíróság 1997. december 10-i hatállyal az eljárás félbeszakadását állapította meg.
49. 2004. szeptember 28-án a kérelmező társaság az eljárás folytatását kérte a Fővárosi Bíróságtól annak érdekében, hogy megfelelő permegszüntető, majd a félbeszakadt eljárást lezáró végzés kibocsátására kerüljön sor. 2005. május 30-án?? a Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmet. A kérelmező társaság sikertelenül fellebbezett.
50. Ezt követően, 2005. március 1-én???, a kérelmező társaság elfogultsági kifogást nyújtott be a Fővárosi Bíróság ellen, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 2005. március 24-én elutasított.
51. 2006. február 20-án a Fővárosi Bíróság végül megszüntette az eljárást.
A JOG
I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE
52. A kérelmező társaság panaszolta, hogy a jelen ügyben mindegyik eljárás hossza összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében lefektetett "ésszerű idő" követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság . ésszerű időn belül... hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában..."
53. A Kormány vitatta a panaszt.
54. A fenti "A", "B" és "E" fejezetekben ismertetett eljárások tekintetében a figyelembe veendő időszak csak 1992. november 5-én kezdődött, amikor az egyéni panasz jogának Magyarország általi elismerése hatályba lépett. Az azóta eltelt idő ésszerű voltának megítéléséhez azonban figyelembe kell venni az eljárás azon időpontbeli állapotát is. Meg kell jegyezni, hogy 1992. november 5-én a hivatkozott eljárások sorrendben egy év és négy hónapja, megközelítőleg egy éve, illetve egy év és nyolc hónapja már folyamatban voltak.
55. A fenti "A" és "B" fejezetekben ismertetett eljárások még nem fejeződtek be. A két per ilyen módon több mint tizennégy éve és három hónapja folyik, az "A" fejezet alatti eljárás három, a "B" fejezet alatti eljárás pedig két bírósági szinten. A fenti "E" fejezet alatt ismertetett eljárás 2006. február 20-án zárult le. Ez az eljárás ilyen módon egyetlen bírósági szinten tizenhárom évig és három hónapig tartott.
56. A fenti "C" fejezetben ismertetett eljárás 1995. augusztus 23-án kezdődött és még nem zárult le. A fenti "D" fejezetben ismertetett eljárás 1995. november 21-én kezdődött és 2004. április 20-án zárult le. Ilyen módon ezek a perek két bírósági szinten sorrendben tizenegy év és két hónapig, illetve nyolc év és öt hónapig tartottak.
A. Elfogadhatóság
57. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.
B. Érdem
58. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartása, továbbá, hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. többek között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII). A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1. bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender). Az elébe terjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy érvet, amely a Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. Az üggyel kapcsolatos esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben mind az öt eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az "ésszerű idő" követelményének.
Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.
II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE
59. A bíróság észrevételezi, hogy a kérelmező társaság a "D" és az "E" fejezetekben ismertetett eljárások tisztességes volta és kimenetele tekintetében megújította az Egyezmény 6. és 13 Cikke, valamint az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikke alapján előterjesztett panaszokat. E panaszokat azonban 2005. szeptember 13-i részhatározatában a Bíróság a hazai jogorvoslatok kimerítésének elmulasztása miatt az Egyezmény 35. Cikkének 1. és 4. bekezdése alapján elfogadhatatlanná nyilvánította.
60. A határozat meghozatala óta bekövetkezett fejleményeket illetően a Bíróság észrevételezi, hogy a "D" fejezetben ismertetett eljárásban a felperes 2004. április 20-án visszavonta keresetét, továbbá, hogy az "E" fejezetben ismertetett eljárást a Fővárosi Bíróság 2006. február 20-án végül megszüntette. Ilyen körülmények között - a hazai jogorvoslatok kimerítésének elmulasztásától függetlenül - ezen eljárások tekintetében a kérelmező már nem állíthatja magáról, hogy az Egyezmény megsértésének áldozata.
61. Ebből következően a kérelemnek ezt a részét nyilvánvaló megalapozatlansága miatt az Egyezmény 35. Cikkének 3. és 4. bekezdése alapján el kell utasítani.
III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA
62. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:
"Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság - szükség esetén - igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek."
A. Károk
63. A kérelmező társaság 400 millió forint2 vagyoni és nem vagyoni kártérítést követelt.
64. A Kormány vitatta az igényt.
65. A Bíróság nem lát okozati összefüggést a megállapított jogsértés és az állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. Méltányossági alapon azonban - s különösen azon eljárások nagy számára tekintettel, amelyekben a kérelmező társaság félként vett részt - a Bíróság nem vagyoni kártérítésként 25.000 eurót ítél meg a kérelmező társaság számára.
B. Költségek és kiadások
66. A kérelmező társaság képviselője további 44.160.000 forintot követelt a hazai bíróságok és a Bíróság előtti eljárás során felmerült költségek és kiadások megtérítésére.
67. A Kormány nem nyilvánított véleményt a kérdéssel kapcsolatban.
68. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak akkor jogosult költségei és kiadásai megtéríttetésére, hogyha bizonyítja, hogy e költségek ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek. A jelen ügyben a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra figyelemmel a Bíróság összesen 1.000 euró megítélését tartja ésszerűnek a különböző költségek fedezésére.
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG
1. Az eljárások túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a kérelem többi részét elfogadhatatlannak nyilvánítja ;
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették;
3. Megállapítja:
(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében 25.000 eurót (huszonötezer euró), költségek és kiadások tekintetében 1.000 eurót (egyezer euró), továbbá az ezen összegeket terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a fenti összeg után;
4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.
(Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. február 27-én kelt ítélete a Pepszolg kft. ("v.a.") kontra Magyarország ügyben)
* Eur. Court. H.R., Case of Pepszolg kft. ("v.a.") v. Hungary, judgment of 27 February 2007
2 Megközelítőleg 1.580.000 euró (EUR)