A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.544/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró
A kérelmező: … …
A kérelmező képviselője: … …
Az ügy tárgya: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság választási ügyben hozott 10/2022. (XII. 16.) számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 10/2022. (XII. 16.) számú határozatát megváltoztatja, és a kérelmező kifogását a … Helyi Választási Bizottságához átteszi.
A feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2022. … a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei … időközi önkormányzati választást tartottak.
[2] A kérelmező, aki a választáson polgármester-jelöltként indult, 2022. december 13-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottsághoz kifogást nyújtott be arra hivatkozva, hogy a választás során delegáltjai jogsértő magatartást tapasztaltak. Előadta, hogy már a választást megelőzően is próbálták befolyásolni a választópolgárokat. A választás napján autókkal, kisbusszal szállították őket a helyszínre. A választási helyiségben egyes delegáltak, illetve a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság elnöke bekísérték a szavazókat a fülkébe, ott megmutatták, kire adják le a voksukat és ezt meg is várták. Minderről végül jegyzőkönyv is készült, ami azonban eltűnt. Kérte elsődlegesen a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismételtetését, másodsorban pedig azt, hogy a következő alkalommal külső megfigyelő, független választási bizottság és elnök felügyelje a választást.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság határozata
[3] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2022. december 16-án kelt, felülvizsgálni kért határozatában a kérelmező kifogását a választás eredménye elleni jogorvoslatnak (fellebbezésnek) tekintette, és azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. (1) bekezdés d) pontja alapján.
[4] Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt kötelező tartalmi elemet: a kérelmező személyi azonosítóját.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[5] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának hatályon kívül helyezését kérte.
[6] Előadta, hogy a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság tevékenysége, a választás napján elkövetett jogsértései ellen nyújtott be kifogást, nem pedig az eredmény ellen kívánt jogorvoslattal élni. A TVB a kifogását tévesen tekintette fellebbezésnek, és a Ve. 307/P. § (1) bekezdését megsértve bírálta el.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alapos.
[8] A Kúria a Kvk.VI.37.524/2018/2. (KGD2018. 141.) számú határozatában – a Kvk.VI.37.494/2018/2. és a Kvk.I.37.495/2018/2. számú határozatokban foglaltakat megerősítve – elvi éllel rámutatott: élesen meg kell különböztetni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni jogorvoslattól. Kifejtette: „[a] Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. (…) a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor.” {Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18]}
[9] E követendő jogértelmezés szerint a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni. Ennek egyik oka az, hogy a kifogás előterjesztésekor rendszerint még nem áll rendelkezésre a választás eredményét megállapító határozat. A kérelmező kifogásának előterjesztésekor a választás eredménye rendelkezésre állt, ezért nem lett volna akadálya kifogás és fellebbezés együttes benyújtásának. A kérelmező egyetlen beadványt nyújtott be, amely a kifogásra és a fellebbezésre jellemző elemeket egyaránt tartalmazott. A Kúria korábbi gyakorlatának megfelelően a kifogásként előterjesztett beadványt kifogásként kellett volna elbírálni akkor is, ha ez fellebbezés hiányában a választás eredményére nincs kihatással. A kérelmező is ennek ismeretében terjesztette elő a kifogását, a felülvizsgálati kérelmében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a választás eredményét nem támadta jogorvoslattal. Alappal hivatkozott ezért a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a TVB a kifogását jogszerűen nem tekinthette volna fellebbezésnek.
[10] A Kúria – a kérelmező által megjelölt Ve. 307/P. § (1) bekezdés a) pontja alapján – megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról a helyi választási bizottságnak kell döntenie. A TVB ezért a kérelmező kifogását nem vizsgálhatta volna, hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélküli elutasító határozatot sem hozhatott volna.
[11] A Ve. 213. § (1) bekezdése értelmében, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A TVB akkor járt volna el törvényesen, ha a Ve. 213. § (1) bekezdésének alkalmazásával a kifogást az arra hatáskörrel rendelkező választási szervhez tette volna át.
[12] Minderre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta (a kérelmező által kért hatályon kívül helyezésre a törvény nem ad lehetőséget), és a 213. § (1) bekezdése alapján a kérelmező kifogását a … Helyi Választási Bizottságához áttette. E választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben, a kifogás formai megfelelőségét is ebben az eljárásban kell vizsgálni.
A döntés elvi tartalma
[13] I. A kifogás nem tekinthető a választás eredménye elleni jogorvoslatnak.
II. A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról a helyi választási bizottságnak kell döntenie.
Záró rész
[14] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[15] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) és (6) bekezdései alapján az állam terhén marad.
[16] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2022. december 20.
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s. k. előadó bíró
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró