A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.428/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
A kérelmező: Szilágyi György (...)
A kérelmező képviselője: dr. Staudt Gábor ügyvéd (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 351/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 351/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Dunai Mónika (a továbbiakban: Kifogástevő) képviselőjelölt 2022. április 6-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest Főváros 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) Szilágyi György képviselőjelölttel (a továbbiakban: Kérelmező) szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének, valamint a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjának megsértésére hivatkozással.
[2] A Kifogástevő előadta, hogy a Kérelmező, mint a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, Lehet Más a Politika, Párbeszéd Mozgalom képviselőjelöltje 2022. április 3-án a 2022-es magyarországi országgyűlési képviselők választásának napján meg nem engedett, a Ve. 141. § szerinti kampánytevékenységet folytatott azzal, hogy a 41., 42., 45., 50. és 52. számú szavazókörök szavazóhelységeit magába foglaló … bejárata előtt közvetlenül arra hívta fel a választók figyelmét, hogy szavazzanak rá, az őt jelölő pártszövetség képviselőire és magára a pártszövetségükre. A tiltott kampánytevékenységet megvalósította azzal, hogy a felhívást az épület kb. 15 méteres távolságán belül adta közre és buzdította szavazásra az érkezőket. E kampánytevékenységről készített videofelvételt a kérelmező saját Facebook oldalán 2022. április 3-án 13 óra 31 perckor közzétette.
[3] A kifogásában kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, b) pontja alapján tiltsa el a további jogszabálysértéstől, d) pontja alapján szabjon ki bírságot és a c) pontja alapján a szavazóköri eredményeket semmisítse meg és ismételtesse meg a szavazást. Bizonyítékként csatolta a jogsértést tartalmazó videofelvételt és internetes elérhetőségét (linkjét), valamint a megosztást tartalmazó képernyőfotót, továbbá az épület beazonosításához további két fotót és annak internetes elérhetőségét.
[4] Az OEVB a 26/2022. (IV. 6.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontját és ezzel egyidejűleg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, ezért 500.000 forint bírság megfizetésére kötelezte és a további jogsértéstől eltiltotta. Az OEVB határozata szerint a videofelvételen egyértelműen a Kérelmező és az általa kifejtett tevékenység látható, az elmondott beszéde kampánytevékenységnek minősül, amely a szavazás napján történt, miközben a szavazás folyamatban volt. A kampánytevékenység közterületen, a szavazóhelységet magába foglaló épületnek a szavazóhelység megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül történt. Az érintett szavazókörben született eredmény megsemmisítésére és a megismételt szavazás elrendelésére irányuló kifogást elutasította, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a kifejtett kampánytevékenységgel olyan mértékű jogsértés valósult volna meg, amely érdemben csorbította volna a szavazókörökben született választási eredményeket, ezért a kifogást ebben a részében elutasította. Az OEVB a bírság kiszabása során figyelembe vette, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, mert a Kérelmező a kampánytevékenység területi korlátait demonstratív és provokatív módon sértette meg és a megjelölt épület bejáratától számított maximum 20 méteres távolságban azt úgy fejtette ki, hogy az épület a videofelvételen egyértelműen felismerhető legyen.
[5] A Kérelmező az OEVB határozatával szemben fellebbezést terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) amelyben a kiszabott bírság mellőzését, illetve mérséklését kérte. A Kérelmező fellebbezésében előadta, hogy az általa közzétett 28 másodpercnyi videóban az Egységben Magyarországért jelöltjeire, annak listájára, valamint saját személyére való szavazásra buzdította a választókat a szavazókör bejáratától nem messze, azonban az OEVB által kiszabott bírság mértékét aránytalanul túlzónak találta. A bírság összegének csökkentését arra figyelemmel kérte, hogy a Kérelmező a jelen kampányidőszakban még nem volt elmarasztalva. Álláspontja szerint a tevékenysége nem befolyásolta érdemben a kampányt, jelentősen a választást, valamint a szavazás eredményét, mert összesen arra csupán „179 kedvelés érkezett” és „15-en osztották meg a Facebook oldalán” 2022. április 8-án 20 óráig.
[6] A Kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy a Baranya Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 31.) számú határozatában dr. Hoppál Péter képviselőjelölt jogsértő tevékenységével összefüggésben 500.000 forint bírságot szabott ki, amit az NVB 297/2022. számú határozata 20.000 forintra mérsékelt arra tekintettel, hogy az érintett cselekménye nem befolyásolta jelentősen a kampányt és annak időszakában a jogsértő még nem volt elmarasztalva. A bírság összegének mérséklésénél a saját ügyében is e körülmények értékelését kérte.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[7] Az NVB az OEVB határozatát – a fellebbezés keretei között eljárva – a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései, 141. §-a, 143. § (1) bekezdés a), b), c) pontjai, 219. § (1)-(2) bekezdései és a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII. 15.) Korm. r. 2. § (1) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta.
[8] Egyetértett az OEVB azon megállapításával, hogy a Kérelmező által kifejtett és a videofelvételen látható tevékenység kampánytevékenységnek minősül, amely a szavazóhelységet magába foglaló épületnek a szavazóhelység megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen valósult meg. A magatartása nyilvánvalóan szándékos volt, azt a szavazóhelységbe igyekvő, illetve az onnan távozó választópolgárok közvetlenül is érzékelhették. A Kérelmező buzdító tevékenységét videóra vette, amelyet a politikusi Facebook-oldalán a szavazás napján a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tett.
[9] Az NVB a bírság és annak mértéke indokoltságával összefüggésben, érdemi ügyazonosság hiányában az OEVB 24/2022. (III. 31.) számú határozatát, valamint az NVB 297/2022. számú határozatát figyelmen kívül hagyta, a hivatkozott esetben ugyanis a képviselőjelölt nem kampánytevékenységet fejtett ki, hanem kampányeszköz működését biztosító tápkábel áramforrásból történő lecsatlakozásával sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. Egyetértett az OEVB bírság kiszabása körében kifejtett indokolásával, amely szerint értékelni kellett, hogy a Kérelmező jogsértő tevékenysége nyilvánvalóan szándékos volt. Az NVB szerint a szándékosságot támasztotta alá az is, hogy a buzdító tevékenységet nem csupán a szavazóhelységbe igyekvő és az onnan távozó választópolgárok vonatkozásában tervezte kifejteni, hanem azzal az egyértelmű szándékkal videofelvétel formájában is rögzítette, hogy azt a szavazás napján a világhálón egy kattintással bárki számára, illetve minél több választópolgár számára elérhetővé tegye. Figyelembe vette azt is, hogy a Facebookon elhelyezett videot „Menjetek el szavazni! Ma van lehetőség változtatni a sorsunkon!” piros felkiáltójelekkel tarkított szöveges bejegyzéssel illette és tette eshetőlegesen az egész ország nyilvánossága számára hozzáférhetővé. A közzétett videóban a Kérelmező már nem csupán saját választókerületének választóit buzdította a személyére történő voksolásra, hanem azon általánosságban az Egységben Magyarországért jelöltjeire, illetve listájára történő szavazásra buzdít, amelyből arra lehetett következtetni, hogy szándéka a választópolgárok minél szélesebb körének megszólítása volt.
[10] Az NVB súlyosító körülményként értékelte a bírság összegének megállapítása során, hogy a Kérelmező szándékos jogsértésére a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszakának utolsó napján, azaz a szavazás napján került sor. A határozata indokolásában azt is rögzítette, hogy „bár enyhítő körülményként lehetne értékelni” azt, hogy a Kérelmező a 2022. évi kampányidőszakban első ízben került elmarasztalásra, azonban a jogsértés súlyára és területi kiterjedtségére tekintettel indokoltnak találta a kiszabott bírság mértékét.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[11] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző jogsértés megállapítása mellett a további jogsértéstől való eltiltása és a bírság kiszabása mellőzését kérte. Harmadlagosan a bírság indokoltsága esetén kérte annak mérséklését kiemelve, hogy a jelen kampányidőszakban még nem volt elmarasztalva.
[12] Érintettsége igazolására hivatkozott arra, hogy az OEVB 2022. február 14-én az 5/2022. (II. 14.) számú határozatával a jelölőszervezete országgyűlési képviselőjelöltjeként vette nyilvántartásba. A felülvizsgálati kérelmében – a tényállás és a választási bizottságok határozatának ismertetését követően – hivatkozott a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja, 218. § (2) bekezdés b) pontja és 219. § (1) bekezdése megsértésére.
[13] Vitatta, hogy a választási bizottságok által megállapított jogsértő tevékenységet megvalósította, amellyel összefüggésben a Kúria Kvk.I.37.703/2019/2. számú „precedensképes, megegyező tényállású” határozatára hivatkozott, amelynek [18] bekezdésében a Kúria megállapította, hogy amennyiben egy jelölt a szavazóhelység 150 méteres körzetén belül a sajtónak nyilatkozik vagy az internetre szánt felvételt vesz fel és nem mutatható ki a 150 méteren belüli választók befolyásolásának célzata, úgy a jelölt nem valósítja meg a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjának a sérelmét. Álláspontja szerint az általa kifejtett kampánytevékenység nem tartozik a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá.
[14] A jogsértéstől való eltiltásra irányuló felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a választási bizottságok döntésekor már megtörtént az országgyűlési képviselőválasztás, így a szavazás napján túl a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eltiltás nem indokolt, a jogsértés jelen választási eljárásban már nem valósítható meg, ezért a szankció a kívánt joghatás kiváltására nem alkalmas.
[15] A kiszabott bírság mértékét aránytalanul eltúlzottnak tartotta, figyelembe véve, hogy a jogsértő tevékenység nyilvánvalóan nem befolyásolta jelentősen a választást, valamint a szavazás eredményét, a mindösszesen 28 másodpercig tartott videóra csupán „179 kedvelés” érkezett és 15-en osztották meg a Facebook oldalán.
[16] A Kúria tájékoztatása ellenére a Kifogástevő a megadott határidőben nyilatkozatot nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
[18] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt Kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, ezért a Kúria azt érdemben bírálta el.
[19] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a Ve. 222. § (1) és (2) bekezdései alapján az NVB másodfokú határozata ellen, a fellebbezési jog kimerítését követően – a Kifogástevő személyétől eltérően – a fellebbezést is előterjesztő Kérelmező által került benyújtásra. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését.
[20] A Ve. 225. §-a csak új tények, új bizonyítékok hivatkozását teszi lehetővé, az új jogszabálysértésekre való hivatkozást nem. A Kúria már több határozatában kifejtette, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban nem lehet hivatkozni olyan új jogszabálysértésre, amely nem volt a másodfokú eljárás tárgya (Kvk.I.37.494/2014/2. Kvk.II.37.500/2014/6. Kvk.I.38.191/2019/4.). A Kérelmező a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja és 218. § (2) bekezdés b) pontjamegsértésére korábban nem hivatkozott, e jogszabályok megsértése erre irányuló fellebbezés hiányában nem volt a másodfokú eljárás tárgya, ezért ebben a körben érdemi felülvizsgálatnak nem volt helye. Emiatt a Kúria a kifogás elutasítására és a jogsértéstől való eltiltás mellőzésére irányuló kérelmet, valamint a precedensként hivatkozott Kvk.I.37.703/2019/2. számú határozatban foglaltakat nem vizsgálta.
[21] A Kérelmező fellebbezésében a tiltott kampánytevékenység jogalapját és a jogsértéstől való eltiltását nem vitatta, kizárólag a bírság kiszabásának mellőzését, illetve mérséklését kérte, ezért a Kúria az NVB határozatát csak a bírság indokoltsága és annak mértéke körében vizsgálta.
[22] A Ve. 219. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság kiszabása során a Ve. fenti rendelkezése alapján a választási bizottság mérlegelési jogkörben jár el. A mérlegelése során figyelembe veendő szempontokat a Ve. 219. § (1) bekezdése taxatíve nem határozza meg, csupán példálózó felsorolást ad. A Kúria a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűsége körében – a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdése alapján – azt vizsgálhatja, hogy az NVB hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a határozatból megállapítható-e (Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.I.37.572/2019/2.).
[23] A Kúria megállapította, hogy az NVB a jelen ügyben a bírság kiszabását a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta, a mérlegelés szempontjait {NVB határozat [35]-[37] bekezdései} felsorolta, ezért a Kúria kizárólag az okszerűség körében vizsgálódott.
[24] A támadott határozat alapjául szolgáló tényállás szerint a Kérelmező a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja által kifejezetten és egyértelműen tilalmazott helyen és időpontban folytatott kampánytevékenységet, a meg nem engedett kampányeszköz használatát, a jogsértés elkövetését azáltal, hogy arról videofelvételt készíttetett és azt a Facebook-ra feltöltötte, széles körben, nagy nyilvánosság számára is megismerhetővé tette. A Kérelmező ezzel ellentétes érvelése megalapozatlan.
[25] Az NVB helytállóan állapította meg, hogy a Kérelmező jogsértő tevékenysége szándékos volt mind a videofelvétel készítése, mind közösségi oldalán való közzététele körében azonban tévesen értékelte súlyosító körülményként, hogy a Kérelmező „szándékos jogsértésére a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszakának utolsó napján, a szavazás napján került sor”. Ez a Ve. 143. § (1) bekezdés szerinti minősített kötelezettség-szegés tényállását megvalósító jogsértést jelenti, így ez súlyosító körülményként nem vehető figyelembe. Az NVB szintén tévesen a Ve. 219. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem értékelte enyhítő körülményként, hogy a Kérelmező első ízben került elmarasztalásra a 2022. évi kampányidőszakban.
[26] A Kúria rámutat arra, hogy a kampányidőszakban a jelöltek és jelölőszervezetek által folytatott választási eljárással összefüggő bármely tevékenység jogszerű keretek között történő folytatásának kiemelt jelentősége van, ezért önmagában alapot szolgáltathat bírság kiszabására a Ve. 143. § (1) bekezdés szerinti kampánycsend szándékos megsértése.
[27] A Ve. 219. § (2) bekezdés szerint bírság a legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse. Az NVB a kiszabható bírságmaximumot nem lépte túl, annak csupán a felét állapította meg.
[28] A Kúria rámutat arra is, hogy a Kérelmező 2010 óta országgyűlési képviselő, aki – az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglaltak szerint – a jogszabályok megtartására és másokkal való megtartatására vállalt kötelezettséget, és aki az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán képviselő jelöltkénti indulásával azonos közjogi tisztség betöltésére törekszik. Esetében a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjának a fenti magatartásával megvalósított, több mozzanatból álló megsértése, figyelemmel arra is, hogy a jogsértését dokumentáló felvételt az országgyűlési képviselőként és jelöltként használt hivatalos Facebook oldalán tette közzé, szigorúbb megítélés alá esik.
[29] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a bírság kiszabásának indokoltságát és mértékét az enyhítő és súlyosító körülmények az NVB általi téves értékelése nem befolyásolta, a Ve. 219. § (1) bekezdésének alkalmazása a Kérelmező magatartásának szándékos voltára, súlyára és a jogsértés területi kiterjedtségére tekintettel nem jogszabálysértő, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[30] A Kúria a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűsége körében – a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 85. § (5) bekezdése alapján – azt vizsgálhatja, hogy az NVB hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a határozatból megállapítható-e.
Záró rész
[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[32] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, ezért a Kérelmező a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére köteles a Ve. 228. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (5) bekezdés, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[33] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 15.
Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró