A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.409/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Farkas Katain
a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota
előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó
bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
(...)
A kérelmező képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd
(...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
289/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] … magánszemély kifogása alapján a Győr-Moson Sopron Megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 28/2022. (III.30.) határozatával megállapította, hogy Kovácsné Varga Ildikó képviselőjelölt (a továbbiakban: képviselőjelölt) hivatalos, képviselőjelölti Facebook oldalán közzétett „Ha nem töltöd ki a népszavazási lapot, majd kitölti helyetted a Fidesz! A megoldás: rontsd el! Ikszeld be mindkét választ! Az nem hamisítható!” bejegyzése megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjaiba foglalt alapelveket, a képviselőjelöltet eltiltotta a további jogsértéstől és felszólította, hogy a kifogásolt üzenetet Facebook oldaláról haladéktalanul távolítsa el, továbbá 800.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
[2] A képviselőjelölt fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát megváltoztatta, a bírság kiszabását mellőzte, ezt meghaladóan a határozatot Ve.231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának hatályon kívül helyezését és a kifogás elutasítását kérte. Érintettségét arra alapozta, hogy az NVB határozata a saját jelölő szervezete által állított képviselőjelöltet marasztalta el. Álláspontja szerint az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése alapján a választópolgárok alapjogi védelmet élvező szabadsága annak eldöntése, hogy az országos népszavazáson részt vesznek-e, ott érvényes vagy érvénytelen szavazatot adnak-e le. E döntésüket – tételes jogi alap nélkül – a jogalkalmazó szervek nem minősíthetik jogsértőnek, mert alapvető jog korlátozására csak törvényben kerülhet sor. A választópolgár az érvénytelen szavazat tudatos leadásával is egyfajta véleményt nyilvánít, az érvénytelen szavazat tételes és kifejezett tilalom hiányában nem jogellenes, ezáltal az érvénytelen szavazatra buzdítás sem minősülhet jogellenesnek.
[4] Érvelése szerint az arra vonatkozó buzdítás, hogy a választópolgár milyen magatartást tanúsítson az országos népszavazással összefüggésben az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánításhoz való jog leginkább védett aspektusába tartozik. Az NVB határozata az országgyűlési képviselőjelöltnek a leginkább védett „szólását” korlátozza tételes törvényi alap, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szükségesség fennállása nélkül, ezért az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe ütközik.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[6] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértésre való hivatkozást.
[7] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjába ütközően, jogszabálysértés megjelölése nélkül nyújtotta be, ugyanis az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát védő rendelkezésre utalás nem meríti ki a jogszabálysértés megjelölését. Az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése értelmében: „[j]ogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.” Az R) cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „[a]z Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” Az R) cikk (2) bekezdése szerint „[a]z Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” Mindezek alapján az Alaptörvény nem minősül jogszabálynak.
[8] A Kúria a Kvk.II.37.436/2018/2. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatában kifejtette, hogy „[a] kérelemben általánosságban a sajtó szabadságát védő alaptörvényi rendelkezésre utalás nem meríti ki a jogszabálysértés megjelölését..”. Irányadó továbbá a Kúria Kvk.VI.38.257/2019/2. számú határozatában foglalt megállapítás is, amely szerint „[a] jogszabálysértésre való hivatkozás a felülvizsgálati kérelem nélkülözhetetlen tartalmi eleme. E körben meg kell jelölni azt a választásra irányadó jogszabályi rendelkezést, vagy a választás és választási eljárás azon alapelvi rendelkezését, amelybe a kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata ütközik”.
[9] Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértését állapította meg, a Kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében erre a jogszabályra, mint jogszabálysértésre konkrétan és tételesen megjelölve nem hivatkozott. A kérelmében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatóak a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a 224. § (3) bekezdés a) pontjában és a 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra.
[10] Mindezekre tekintettel a Kúria a Kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[11] A Kérelmező kérelmében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem vizsgálhatóak.
Záró rész
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[13] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
[14] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 9.
Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k. bíró