A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.408/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Farkas Katalin bíró
A kérelmező: Momentum Mozgalom (...)
A kérelmező képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd (...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 287/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 287/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] … (a továbbiakban: Kifogástevő1) 2022. március 31-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Előadta, hogy Jedd község határában, Marosvásárhely mellett jelentős számú, levélszavazási csomagból származó szavazási iratot találtak helyi lakosok, amelyekről sajtótudósítások is készültek. Ennek alátámasztására több, a világhálón megtalálható videó linkjét is megjelölte.
[2] Álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 278. § (1) bekezdése hivatott garantálni azt, hogy a leadott szavazat titkossága megtartott legyen, illetve, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a levélszavazatnak a Ve. 279. §-a szerinti eljuttatása közben a szavazat tartalma megismerhető, és ettől függően az eljuttatás megakadályozható legyen.
[3] A Kifogástevő1 annak magyarázatára, hogy a felvételeken kitöltött szavazólap található, a formális logika szerint két okszerű lehetőséget látott: egyrészt, hogy a választópolgár nem zárta le a Ve. 278. § (1) bekezdése szerint a borítékot, ezért a szavazata más számára megismerhető és ellenőrizhető lett, másrészt a lezárt borítékot illetéktelenek úgy bontották fel, hogy a szavazat tartalmát megismerhessék. A Kifogástevő1 úgy vélte, hogy mindkét lehetőség azt jelenti, hogy a Ve. 278. § (1) bekezdését ismeretlen személyek (vagy a választópolgár a boríték le nem zárásával, vagy a szavazat eljuttatásában részt vevő személy a boríték felbontásával) megsértették, ami egyben a választás titkosságának megsértésén keresztül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját is sérti.
[4] A Kifogástevő1 szerint kimeríti a Ve. 279. § (1) bekezdés b), illetve c) pontjainak sérelmét az a körülmény, hogy az eljuttatásra átvett szavazási iratokat ismeretlen személyek nem juttatták el a külképviseletre, hanem azokat kidobták, illetve elégetéssel megpróbálták megsemmisíteni.
[5] A Kifogástevő1 szerint az így el nem juttatott, megsemmisíteni próbált szavazólapok mindegyike ellenzéki pártra leadott szavazatot tartalmaz, az okszerűség elemi szabályai szerint bizonyítja, hogy a leadott levélszavazatokat ismeretlen személyek azok tartalma alapján válogatták ki, és az ellenzéki pártokra leadott szavazatokat nem juttatták el a Ve. 279. § (1) bekezdése szerint, hanem azokat megpróbálták megsemmisíteni. Mindez egyfelől sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, mivel jelölő szervezetek egy meghatározott csoportja a rájuk leadott szavazatok elvesztésével hátrányba kerül más jelölő szervezetekhez képest. Másfelől sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja is, mivel a szavazási irat eljuttatásában közreműködők részéről nyilvánvalóan nem jóhiszemű és rendeltetésszerű az a joggyakorlás, hogy egyes szavazatokat azok tartalma alapján nem továbbítanak, hanem eldobnak és megpróbálnak megsemmisíteni. Harmadrészt ez az eset a körülményekre tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választások tisztaságára vonatkozó alapelvet is sérti.
[6] Mindezekre figyelemmel Kifogástevő1 kérte, hogy az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjainak, valamint a Ve. 278. § (1) bekezdésének és 279. § (1) bekezdésének megsértését állapítsa meg, továbbá az ügy rendszerszintű és tömeges jogsértési jellegéből adódóan indítványozta azt is, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a levélben szavazás eljárását semmisítse meg, illetve annak egészét ismételtesse meg.
[7] … (a továbbiakban: Kifogástevő2) szintén 2022. március 31-én nyújtott be kifogást, amelyben azonos történeti tényállás mellett – a becsatolt bizonyítékok egy része is átfedést mutat – többletelemként a következőket adta elő. Álláspontja szerint sérült az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése is, mert a levélszavazatok ezen a módon történő manipulálásával a választók szabad akaratának kifejezését a választási rendszer nem biztosítja. A Ve. 281. § (2) bekezdésének sérelmét is állította, tekintettel arra, hogy az urna biztonságos tárolása nem valósulhatott meg, ha ismeretlenek a beérkezett szavazatokat szétválogathatták és az ellenzékre leadott szavazólapokat el tudták vinni elégetés céljából, ezért sérült a Ve. 284.§-a is. Indítványozta, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és c) pontjai alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá a választási eljárást, azaz a romániai külképviseleti szavazási eljárást semmisítse és ismételtesse meg.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[8] Az NVB 2022. április 3-án kelt 287/2022. számú határozatában a kifogásokat a Ve. 215. § d) pontja alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB – a Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzésére, a jogalkotásról szóló törvény (a továbbiakban: Jat.) 6. § (1) és (3) bekezdésére hivatkozással – megállapította, hogy a Ve. nem tartalmaz külön rendelkezést a területi hatályra vonatkozóan, ezért a Kúria döntésében {különösen az Indokolás [28] bekezdésében} foglaltakra tekintettel megállapítható, hogy a Ve. területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki. Az NVB kimondta, hogy a kifogás tárgyává tett cselekmény nem Magyarország területén történt, ezért hatáskör hiányában nem vizsgálhatja az ismeretlen személyek Románia területén kifejtett tevékenységét.
[9] Az NVB végül megjegyezte, hogy a Kifogástevőknek az a kérése, hogy a levélben szavazás eredményét semmisítse meg, illetve a levélben szavazást – a Kifogástevő1 indítványa szerint teljes egészében, míg Kifogástevő2 indítványa szerint Románia tekintetében – ismételtesse meg, az NVB döntésének időpontjában lehetetlen célra irányul, az idő előtti. E körben hivatkozott a Ve. 295. §-ára és a 296. § (2) bekezdésére, amelyek alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 295. §-a szerinti jegyzőkönyvi döntése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a levélben szavazás eredménye elleni jogorvoslat az országos listás eredményt megállapító NVB határozat elleni jogorvoslattal támadható meg.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[10] Az NVB határozata ellen az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet (a továbbiakban: Kérelmező) nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben – a határozat megváltoztatásával – annak megállapítását kérte, hogy ismeretlen személyek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, 278. § (1) bekezdését és 279. § (1) bekezdését azzal, hogy az eljuttatásra átvett, ellenzéki pártokra leadott szavazatokat tartalmazó szavazási levélcsomagokat nem juttatták el a külképviseletre, hanem azokat felbontották, kidobták, illetve elégetéssel megpróbálták megsemmisíteni. A jogsértések orvoslásaként kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását.
[11] Álláspontja szerint az NVB tévesen állapította meg, hogy a Románia területén történt eseményekkel kapcsolatos kifogás elbírálására nincs hatásköre, tévesen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú határozatára hivatkozva a kifogásokat. A Kúria e határozatának [28] bekezdésében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatörvény) vonatkozásában állapította meg, hogy annak területi hatálya csak Magyarországra terjed ki. Abból a körülményből, hogy a Postatörvény területi hatálya csak Magyarországra terjed ki, nem következik, hogy a Ve. területi hatálya is csak Magyarországra terjed ki.
[12] A Kérelmező érvelése szerint egy jogszabályi rendelkezés területi hatálya meghatározható tételes, a területi hatályról szóló rendelkezéssel, de akként is, hogy az adott norma diszpozíciójában – kifejezetten, vagy tartalmilag – Magyarország területén kívüli terület szerepel. A Ve. a levélszavazás jogintézményével kapcsolatban számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely Magyarország területén kívülre vonatkozó szabályt határoz meg. A Ve. 279. §-a vagy 281. §-a kifejezett szabályokat tartalmaz arra, hogy a szavazatot tartalmazó válaszborítékot Magyarország területén kívüli külképviseleti választási irodába kell eljuttatni. Mivel a külképviseleti választási iroda nem Magyarország területén található, az oda való eljutás szükségképpen Magyarország területén kívül történik. A levélben szavazás egész jogintézménye a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a Ve. hatálya alá tartozó egyes választásokon való részvételéről szól, amely túlnyomórészt, éppen a magyarországi lakcím hiánya miatt Magyarország területén kívül történik.
[13] A Ve. területi hatálya azáltal, hogy olyan magatartási szabályt is meghatároz, amely csak Magyarország területén kívül tanúsítható, Magyarország területén kívülre is kiterjed, attól függetlenül, hogy a Ve. tételesen nem tartalmaz a területi hatályra vonatkozó rendelkezést. Az ezzel ellentétes jogértelmezés arra vezetne, hogy a politikai főhatalomért folytatott versengés, a demokrácia egyik legalapvetőbb jogintézménye a levélszavazatok leadásával és eljuttatásával összefüggésben a jog szabályain kívülre kerülne, ami sértené a jog uralmán alapuló alkotmányos önazonosságot is.
[14] Mivel a Ve. területi hatálya a kifogásban állított jogsértés helyének az elkövetésére is kiterjedt, a jogsértés elbírálására az NVB a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontja alapján hatáskörrel rendelkezik, ezért a kifogást a Ve. 215. § (1) bekezdés e) pontjába – helyesen: 215. § d) pontjába – ütközően utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A kifogástevő által szolgáltatott bizonyítékok a megállapítani kért jogsértést alátámasztják.
[15] Az NVB tévesen állapította meg azt is, hogy a megsemmisítésre és megismételtetésre vonatkozó kérelem idő előtti. A Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja kifejezetten a kifogás, nem pedig az eredmény elleni jogorvoslat jogkövetkezményei között határozza meg, hogy a választási szerv a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Az eredmény elleni jogorvoslat a Ve. 241. § (2) bekezdése alapján nem alkalmas arra, hogy annak keretében kérjék a szavazatok eljuttatásával kapcsolatos jogsértés jogkövetkezményeinek alkalmazását, mivel az eredmény elleni jogorvoslat csak a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva terjeszthető elő. Ezen túlmenően a jogsértésekkel szembeni kifogás előterjesztésének három napos határideje az eredmény elleni fellebbezésre nyitva álló határidő kezdetére el is telik.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – megalapozatlan.
[17] A felülvizsgálati kérelmet a Kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül; tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak; az eljárásban a Kérelmezőt ügyvéd képviseli; a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségét illetően kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta; mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmet érdemben bírálta el. A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta.
[18] A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben foglaltak és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az NVB helytállóan állapította-e meg, hogy a kifogások elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel.
[19] A Ve. 1. §-a szabályozza a törvény tárgyi hatályát, amely szerint a Ve. rendelkezéseit kell alkalmazni az országgyűlési képviselők választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán, továbbá minden olyan egyéb választási eljárásban, amelyre más törvény az alkalmazását rendeli.
[20] A Jat. 6. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja értelmében a jogszabály területi hatálya Magyarország területére, személyi hatálya Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra terjed ki. A Jat. 6. § (3) bekezdése szerint a jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
[21] A Ve. a törvény tárgyi hatályát szabályozza; a törvény területi hatálya és személyi hatálya tekintetében rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Jat. fenti rendelkezései alapján a Ve. területi hatálya Magyarország területére, személyi hatálya Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra terjed ki.
[22] A Kúria az NVB határozatban hivatkozott Kvk.I.39.354/2022/5. számú határozatában – a Jat. és a Postatörvény rendelkezéseinek értelmezésével – megállapította, hogy a Postatörvény területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki. A Kúria abban a kérdésben, hogy a levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szavazatát tartalmazó válaszborítéknak a külképviseleti választási irodához eljuttatására a Ve. területi, illetve személyi hatálya kiterjed-e, nem foglalt állást. Ezért ebben az ügyben e kúriai határozatnak a Postatörvény értelmezéséhez kapcsolódó megállapításait nem kell alkalmazni, a végzésben foglaltakkal az NVB hatáskörének hiányára vonatkozó következtetés nem támasztható alá.
[23] A Kúria a Kvk.II.37.704/2019/4. számú határozatában vizsgálta az NVB által az Európai Parlamenti képviselők 2019. évi választása során hozott, a levélszavazás eredményét megállapító határozat törvényességét; a levélben történő szavazással kapcsolatos jogsértéseket kifogásoló felülvizsgálati kérelmet megalapozatlannak ítélte. Határozatában megállapította, hogy a levélben történő szavazás a választópolgárok egy részének a szavazás törvényben biztosított módja, amely sajátos státuszhoz, a magyarországi lakcím hiányához kapcsolódik. A Ve. alapelvei erre a szavazási módra is teljeskörűen kiterjednek, ugyanakkor az esetleges jogsértéseket a szavazat leadására vonatkozó különös szabályok alapján kell vizsgálni. A Kúria az NVB határozat megváltoztatására nem talált alapot, mert a kérelmező konkrét jogsértésre sem a levélszavazatok leadásának módja, sem azok megszámolása és figyelembevétele körében nem hivatkozott, illetve ilyet nem bizonyított, a kérelmező tartalmilag a Ve. levélszavazásra vonatkozó rendelkezéseit tette vitássá. A Kúria hangsúlyozta, hogy a Ve. szabályai, különösen a 274.-278. § rendelkezései több irányú garanciát építettek be a levélben szavazás rendszerébe, amelynek célja a visszaélések kiküszöbölése. Elsősorban a Ve. 278. § (2) bekezdése szerinti választópolgári eljárás szükségessége tekinthető olyannak, amely a szavazásnak ezt a módját a választási alapelveknek megfelelteti.
[24] A Kúria a fenti határozatában a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben történő szavazására – a fent írtak szerint, általánosságban – alkalmazandónak tekintette a Ve. alapelvi és a választójog gyakorlását, a választási eljárás rendjét konkretizáló (pl. a szavazatok leadását szabályozó) rendelkezéseit. A Kúria a Ve. alkalmazását nem zárta ki azon az alapon, hogy az erre vonatkozó szabályok megsértésének vizsgálatára a választási szervek a Ve. területi hatályát szabályozó rendelkezés hiányában nem rendelkeznek hatáskörrel.
[25] A Kúria határozatában foglalt fenti megállapítások ebben az ügyben, a tényállás sajátosságaira tekintettel – az alábbiak szerint – részben irányadók.
[26] A Kúria itt mutat rá arra, hogy a Kérelmező a felülvizsgálati kérelmében tévesen értelmezi a törvény területi hatályára vonatkozó rendelkezésként a Ve. 279. §-ában, illetve 281. §-ában foglaltakat. Ezek a rendelkezések a levélben leadott szavazási irat választási irodához eljuttatását és a szavazási irat külképviseleten és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában leadását szabályozzák, a törvény hatályára rendelkezést nem tartalmaznak. A Ve.-ben a törvény személyi hatályára – a fentiekben kifejtettek szerint – nincs rendelkezés, a Jat. 6. § (2)-(3) bekezdései értelmében azonban a Ve. személyi hatálya Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra (a választópolgárra), és a választási szervekre (a külképviseleti választási irodákra) is kiterjed.
[27] A külképviseleti választási irodák a külképviseleteken – Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletén [Ve. 3. § (1) bekezdés 6. pont] – működnek. Területükön – nemzetközi egyezmények alapján – az állam minden más állam kizárásával területi főhatalmat gyakorol, ezért a Ve. alkalmazása során a külképviseletek területe Magyarország területének minősül (hasonlóan az állam által lajstromozott és annak lobogója alatt futó hajó, repülőgép területéhez), ezért a Ve. területi hatálya a külképviseletek területére kiterjed.
[28] Az a körülmény, hogy a Ve. 279. § (2) bekezdése értelmében a levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot személyesen, vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével, vagy postai szolgálató útján a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába is. Ez szükségképpen azt eredményezi, hogy a válaszboríték külképviseleti választási irodához eljuttatása földrajzilag Magyarország területén kívül (ebben az esetben Romániában), választójogi szempontból a Ve. területi hatályán kívül történhet.
[29] A Ve. 279. § (1)-(2) bekezdései alapján a külhoni választópolgár döntési jogkörébe és felelőssége körébe tartozó kérdés, hogy a szavazatát tartalmazó válaszborítékot személyesen, vagy egyéb személy általi kézbesítéssel, vagy postai szolgálató útján juttatja el a külképviseleti választási irodába.
[30] A Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényének a megállapítása (hogy sérült-e a Ve. valamely rendelkezése) független attól, hogy azonosítható-e a jogsértés elkövetője, a törvény hatályára vonatkozó rendelkezések [Jat. 6. § (1)-(3) bekezdés] alapján azonban ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a tényállásra a törvény területi hatálya kiterjed.
[31] A Ve. 278. § (1) és (4) bekezdéseinek a levél útján történő szavazásra vonatkozó rendelkezései szerint a választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja. A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a külső borítékba, vagy bármely más borítékba zárja.
[32] A kifogásokban bizonyítékként hivatkozott https://www.punctul.ro/pontmaros/kidobott-magyarorszagi.szavazolapok-je… oldalon található videó (amelyet átvesznek a https://www.youtube.com/watch?v=2gIWsBM8ito&t=2s, https://youtu.be/2gIWsBM8ito és a https://telex.hu/kozelet/2022/03/31/kidobott-levelszavazatok-erdely oldalak is) azt mutatja be, hogy egy község határában az építkezési sitt között zsákok (0:40) és levélszavazási csomagból származó szavazólap (1:42 „Levélben szavazás szavazólapja” felirat) látható és válaszboríték [külső boríték (1:07) és belső boríték (1:54)] található. A videófelvételeken nem látható a szavazási levélcsomag részét képező azonosító nyilatkozat, továbbá a szavazás módjáról szóló tájékoztatás [Ve. 275. § (1) bekezdés b) és e) pont] sem. A papírok egy része megpörkölődött (0:58, 1:52), azok között vannak kitöltetlen és az ellenzéki pártokra leadott szavazatokat tartalmazó szavazólapok is (0:53, 2:00). A lapok egy részén látható a 2022. évi országgyűlési választások 2022. április 3. szövegrész is (2:08). Az NVB előtti eljárásban csatolt fotókon a fenti videófelvételek egyes képkockái láthatók.
[33] A Kifogástevők által rendelkezésre bocsátott fenti bizonyítékok alapján nem állapítható meg a videófelvételeken látható lapok eredetisége, érvényessége, mennyisége, és – a Kérelmező állításával ellentétben – nem állapítható meg az sem, hogy a szavazólapokat, a válaszborítékokat ki(k), milyen módon és milyen tartalommal kívánta (kívánták) eljuttatni a külképviseleti választási irodába. A Kifogástevők és a Kérelmező a Ve. megsértésére és a jogsértések rendszerszintű jellegére vonatkozó állításaikat, a jogsértések megvalósítási módozatait és körülményeit (boríték le nem zárása, vagy annak felbontása, a szavazatoknak a külképviseletre való eljuttatása helyett kidobása, az urna biztonságos tárolásának a hiánya), és az elkövetők személyét (választópolgár, vagy a szavazat eljuttatásában részt vevő más személy) illetően is csak feltételezésekre alapozva fogalmazták meg.
[34] Mindezekre tekintettel – a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján – nem állapítható meg, hogy a Ve. hatálya alá tartozó tényállás valósult meg.
[35] A Kúria követendő határozatai (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.300/2022/5.) szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét a vitás hatásköri kérdések elbírálása esetén is.
[36] A Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá, vagyis dönt minden olyan kifogásról, amely nem a szavazatszámláló bizottság tevékenységével, döntésével, valamint nem a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos.
[37] A fenti szabály a Ve. hatálya alá tartozó tényállások és jogsértések esetére biztosít döntési jogkört az NVB-nek, ebben az esetben azonban, az ismertetett bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani, hogy a Ve. területi hatálya alá tartozó tényállás, jogsértés valósult meg.
[38] Mivel a kifogások a válaszborítékok eljuttatásával kapcsolatos olyan jogsértések megállapítására irányultak, amelyekre a Ve. területi hatálya – a fent írt okok miatt – nem terjed ki, az NVB a jogorvoslatra (a kifogás érdemi elbírálására) nem rendelkezik hatáskörrel. Erre tekintettel az NVB téves jogértelmezés eredményeként ugyan, érdemben azonban helytállóan alkalmazta a Ve. 215. § d) pontját.
[39] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében helyesen utalt arra, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban felsorolt alapelveket, azonban önmagában a választási eljárási alapelvek megsértésére akkor alapozható határozat – a követendő kúriai határozat (Kvk.III.37.799/2020/3.) értelmében –, ha az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, mert az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése a Ve. 208. §-a szerint jogszabálysértésnek minősül.
[40] Az a körülmény, hogy a választási alapelvekre az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában is alapozható határozat (döntés), nem jelenti azt, hogy az alapelveket akkor is alkalmazni lehet, ha a Ve. területi hatálya az adott tényállásra nem terjed ki.
[41] A Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Erre figyelemmel megalapozott a kérelmező érvelése, amely szerint az NVB határozatában tévesen állapította meg azt, hogy a megsemmisítésre és megismételtetésre vonatkozó kérelem idő előtti. A Ve. kifejezetten a kifogás, nem pedig az eredmény elleni jogorvoslat jogkövetkezményei között határozza meg, hogy a választási szerv a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti, ezért a Kúria az NVB határozatának [23] bekezdését mellőzi.
[42] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát – az indokolás fenti módosításával, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával – helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[43] I. A Ve. a törvény tárgyi hatályát szabályozza; a törvény területi hatálya és személyi hatálya tekintetében rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Jat. 6. § (1)-(3) bekezdései alapján a Ve. területi hatálya Magyarország területére, személyi hatálya Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra terjed ki.
[44] II. A Nemzeti Választási Bizottságnak az ügy elbírálására nincs hatásköre, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a Ve. hatálya alá tartozó tényállás valósult meg.
Záró rész
[45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[46] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmezőt az Itv. 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) bekezdés d) pontja körében tett nyilatkozatára figyelemmel – teljes személyes illetékmentessége folytán – nem kellett kötelezni, ezért az a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[47] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 9.
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s. k. bíró