Kvk.VII.39.379/2022/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.379/2022/4.

A tanács tagjai:

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Biczi Tamás László (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 236/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 236/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] ... magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 22. napján kifogást nyújtott be a Pest Megye 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben előadta, hogy Szabó Rebeka Pest Megye 10. számú választókerületében jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt (a továbbiakban: Érintett)  Facebook oldalán a kifogáshoz csatolt hirdetések láthatók, amelyeket a vele együttműködő külső finanszírozó a kormanytvaltok.hu (a továbbiakban: Honlap) finanszírozott. Hivatkozott arra, hogy a hirdetések kampányeszköznek minősülnek, azok kampányidőszakban történő használata kampánytevékenység. A Honlap nem jelölt és nem is minősül nyilvántartásba vett jelölő szervezetnek. A Kifogástevő csatolta az Érintett közszereplői Facebook oldalának képernyőfotóját, ahol egyes megjelenő hirdetések tekintetében finanszírozóként a Holnap került megjelölésre. A Honlap az Érintett kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 88.413 forint értékben jelenítette meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon. A hirdetések finanszírozása hosszú ideje, folyamatosan zajlik.

[2] Előadta, hogy a Honlap fenti tevékenysége nem önálló véleménynyilvánítás, mert az Érintett kampányeszközeit kommentár, értékelés, egyetértés kifejezése nélkül terjeszti ellenérték fejében, azt az Érintett kampánytevékenységeként kell azonosítani, így az általa fizetett hirdetéseket is az Érintett kiadásaként kell elszámolni.

[3] Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdéséből következően a pártok által támogatott egyéni képviselőjelölt a kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására legfeljebb 5.000.000. Ft-ot költhet, amelybe beleszámít a jelölt és a jelölő szervezet összes vonatkozó kiadása. Az Érintett és a Honlap olyan tevékenységet folytatnak, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőlük látszólag független finanszírozót vonnak be a kiadások fedezésébe, e tevékenységükkel pedig oly mértékben tudják megnövelni hirdetéseik elérését, amely törvényes keretek között nem volna lehetséges. A Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére és kijátszására jött létre, e cél érdekében folytat tevékenységet. A Kftv. megsértésével az Érintett olyan előnyhöz jutott, amelyek a többi képviselőjelölt számára nem elérhetőek, ezzel a Kftv. szerinti felső költséghatár (5.000.000. Ft) meghaladására irányuló tevékenység történik.

[4] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) ugyan nem határoz meg szabályokat a kampányra vonatkozó kiadások kapcsán, de a Kftv. egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. A Ve. alapelvei a választási eljárásban általánosan érvényesülő szabályok, amelyeket minden eljárási cselekmény során be kell tartani és egyben hézagpótló jelleggel is bírnak. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvásának elve sérül azáltal, hogy a kampánya finanszírozására az Érintett látszólag egy tőle független honlapot használ, csökkentve a kampányfinanszírozás átláthatóságát, és ezzel megtévesztve a választópolgárokat annak a látszatát kelti, hogy betartják a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. A választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelv is sérült, mert az Érintett a Honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Ezzel összefüggésben utalt a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésében foglaltakra. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül, mert a Kftv. személyi hatályára vonatkozó rendelkezések alapján kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása, harmadik személy, így a Honlap ebben nem vehet részt; közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg.

[5] A Kifogástevő a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 98/2022., 129/2022. számú határozataira és a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére utalva kifogásolta az NVB és a Kúria Kftv. alkalmazására irányuló gyakorlatát. A Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú népszavazás hitelesítési kérdésben hozott határozatban kifejtettek analóg módon alkalmazhatóak a jelen ügyben is. A nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozó kúriai gyakorlat (Kvk.II.37.395/2014/2.) a Kifogástevő érveit támasztja alá, mivel a Ve. semmilyen módon nem utal a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) szabályaira, ahogyan a Kftv. esetében sem. E két törvény választási eljárásban betöltött szerepe hasonló, ennek ellenére a Kúria és az NVB nem azonos módon ítéli meg a két ügytípust, azonban az eltérő megítélésre nem adnak magyarázatot. Az Kftv. sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására. A jogsértés és annak következményei utóbb nem reparálhatók.

[6] A Kifogástevő kérte az Érintettel és a Honlappal szembeni jogszabálysértés megállapítását és a további jogszabálysértéstől való eltiltásukat.

[7] Az OEVB a 18/2022. (III.25.) számú határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt elvek Érintett általi megsértését megállapította, ezért az Érintettet és a Honlapot eltiltotta a további jogsértéstől. A csatolt képernyőfotók alapján rögzítette, hogy az Érintett Facebook hirdetésein finanszírozóként nem a jelölt vagy jelölőszervezete van feltüntetve, hanem a Honlap.

[8] Az indokolása szerint a Kftv. 7.§ (1) bekezdése korlátozza a képviselőjelölt kampánycélú kiadásainak összegét, amelyből az is következik, hogy a kampánykiadásokat – ellenőrizhető módon – kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet finanszírozhatja, különben nem állapítható meg a fenti jogszabályi rendelkezés megtartása. Emiatt a kampánykiadások harmadik személy, jelen esetben a Honlap általi finanszírozása sérti a Kftv. 7. § (1) bekezdését és ez egyben a Ve. 2. § (1) bekezdésében a Kifogástevő által megjelölt alapelvek sérelmét is jelenti.

[9] Az OEVB a hatáskörét a Ve. 214. § (1) bekezdésére alapította.

[10] Az OEVB határozatával szemben a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: Beadványozó) nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatása és a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása iránt.

[11] A fellebbezésében hivatkozott a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozatai és az NVB 204/2022. számú határozata alapján arra, hogy a kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre, az Érintett nem sértette meg a Kftv. rendelkezéseit, nem szolgáltatott a Kifogástevő olyan bizonyítékot, amely alapján a Kftv. 7. § (1) bekezdése szerinti limitet túllépte volna.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[12] Az NVB a 236/2022. számú határozatában az OEVB 18/2022. (III.25.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Irányadónak és követendőnek tekintette a korábbi hasonló tényállású – 98/2022., 129/2022., 204/2022. és 217/2022. számú – NVB határozatokat és a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát.

[13] Az NVB elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kifogás elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel. Ennek során abból indult ki, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó szabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni [Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdés].

[14] A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, továbbá a MÁK és az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) részére, a választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda számára állapít meg szűk körben feladat- és hatáskört. A választási kampány költségének elszámolása és ellenőrzése vonatkozásában a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem határoz meg hatáskört. Önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a Kifogástevő a kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert ezzel valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés [44] bekezdésében és Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzése [31]-[32] bekezdéseiben foglaltakra. Hangsúlyozta, hogy a kúriai döntések mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaznak, rendes jogorvoslattal nem támadhatók és azok NVB általi felülvizsgálatára nincs mód.

[15] A Beadványozó által kifogásolt Kúria ellentmondó gyakorlatával összefüggésben és a Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az említett jogesetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentősen eltér a tárgyi ügytől. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amelynek vélt vagy valós megsértése esetén – a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok alapján – a választási bizottságok jogosultak eljárni. Ezzel szemben a Kifogástevő által felhívott Kftv. annak megsértése esetében nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot. Emiatt a Kifogástevő Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelése nem alapos.

[16] Az NVB a kifogást hatáskör hiányában, a Ve. 215. § d) pontjára figyelemmel érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A felülvizsgálati kérelem

[17] Az NVB határozatával szemben a Kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adó határozat meghozatalát kérte.

[18] A felülvizsgálni kért határozat – álláspontja szerint – sérti a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseinek, továbbá a Ve. 208. §-a alkalmazását, mert figyelmen kívül hagyja a választási eljárás, kifogásban megjelölt alapelveinek bizonyítékokkal alátámasztott sérelmét.

[19] Érintettsége alátámasztására hivatkozott arra, hogy a Kérelmezőt, mint jelölő szervezetet az NVB a 40/2022. (I. 27.) számú határozatával nyilvántartásba vette, és az Érintettel megegyező választókerületben állított jelöltet.

[20] A Kérelmező álláspontja szerint az NVB tévesen hivatkozott a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában foglalt indokokat is figyelembe véve arra, hogy a kifogás a Kftv. rendelkezései megsértésének – a választási szervek általi – megállapítására irányult. Valójában a kifogás arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott, amely az Érintett kampányának jogsértő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampányfinanszírozással a választókat is megtévesztették. A tényállás ugyan felveti a választási eljáráson kívüli szabályok (Kftv.) sérelmét, de enélkül is fennáll a választási eljárás alapelveibe ütközés. Vitatta, hogy az NVB ne térhetne el a Kúria döntésétől, mivel az nem normatív erejű, kötelező alkalmazása csak az adott ügyre vonatkozik, eltérő tényállás és jogi érvelés függvényében eltérő eredményre lehet jutni. E körben hivatkozott az NVB 177/2022. (III. 16.) számú határozatra. Az NVB elmulasztotta a tényállás tisztázását, határozatában kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegéről értekezett, és nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, hogy a Honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, ezért a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Arról sem döntött, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampány, amely névlegesen nem a jelölt vagy a jelölő szervezete által finanszírozott és amellyel megtéveszti a választópolgárokat, követhetetlenné teszi számukra a kiadások áttekintését, illetve a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól való elválasztását, ezzel a választói akarat kifejezését korlátozza. A kérelméhez újabb bizonyítékokat csatolt, kiemelve, hogy az Érintett kampányköltései tovább emelkedtek.

[21] Az esélyegyenlőség sérelmét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] okozta, hogy az Érintett tevékenysége révén olyan előnyhöz jutott, melyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. A Kúria Kvk.II.37.359/2014/2. számú határozatára hivatkozva állította, hogy amennyiben a külső finanszírozó bevonása jogellenes, akkor a jelölt azt jogkövetkezmények nélkül nem alkalmazhatja. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] sérelme azzal valósul meg, hogy az Érintett olyan forrásokat vont be kampányába, melyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, így azok nem megengedettek, továbbá a tevékenysége a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.

[22] Álláspontja szerint az NVB-nek az Nkt. analógia útján történő alkalmazására vonatkozó érvelése téves. Sem az Nkt., sem a Kftv. nem ad kifejezetten hatáskört a választási bizottságok számára, ennek ellenére az Nkt. esetén a gyakorlat megállapítja a hatáskört, míg a Kftv. esetében nem. A választási bizottságok hatásköre nem a Kftv. hatásköri szabályai alapján állapítható meg, hanem a választási eljárás alapelveinek sérelme kapcsán. Hangsúlyozta, hogy ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem eredményezheti automatikusan a kifogás elutasítását. E szempont figyelmen kívül hagyása oda vezetett, hogy az NVB nem értelmezte, hogy a választási eljárásra nem irányadó törvények (Nkt., Kftv.) megsértése milyen viszonyban áll a Ve. alapelveivel, utóbbiak sérelme mikor, milyen törvénysértés esetén állapítható meg.

[23] Érvelése szerint a Kúria rendelkezik azon eszközökkel, amelyek az Nkt. és a Kftv. rendelkezéseinek választási eljárási alapelvek sérelmére vezető megsértése, megkerülése esetén annak megítélését egységes és helyes joggyakorlatba tereli. Jelen ügyben a hatáskör elvetésével a jogalkalmazó szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azt üzenik, hogy a Kftv. alkalmazása során elkövetett jogsértésekkel szerzett előny a választási eljárás során jogszerűen megtartható, az a választás eredményének jogerős megállapításáig (és a jogerőnek köszönhetően) azt követően sem reparálható, azaz a választók megtévesztése a választási eljárásban elfogadható.

[24] A Kúria tájékoztatása ellenére az Érintett és a Honlap a megadott határidőben nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[25] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[26] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt Kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, emiatt a Kúria azt érdemben bírálta el. A Kifogástevő a Kftv. 7. § (1) bekezdés, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésére alapította kifogását.

[27] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a jogvitával érintett jogkérdésben érdemben már állást foglalt a Knk.VII.37.918/2018/2., Kvk.III.39.264/2022/4., Kvk.VI.39.270/2022/2. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett és a Kvk.III.39.363/2022., Kvk.V.39.373/2022/5. számú határozataiban. A Kérelmező által felvetett kötőerő és az eltérés lehetőségével kapcsolatban az alábbiakat emeli ki: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúria ítélkező tanácsát a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatai jogkérdésekben kötik, azoktól csak előzetes döntéshozatali indítvánnyal jogegységi eljárást kezdeményezve térhet el. A választási ügyekben irányadó a Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti határidő, amely szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon kell dönteni. Erre figyelemmel a Kúria a Kérelmező érvelésével ellentétben nem térhet el az azonos ténybeli és jogi alapokon nyugvó ügyben a közzétett – a fentiekben megjelölt – határozataiban foglaltaktól.

[28] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Kúriának a Ve. 208. §-ának értelmezésével, és annak az egyedi ügy tényállására történő alkalmazásával az ügyben azt kellett vizsgálnia, hogy fennáll-e a választási bizottságok hatásköre a Kifogástevő kifogásának elbírálására.

[29] A Kifogástevő arra hivatkozott, hogy sérült a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés, mert az Érintett közszereplői Facebook oldalán úgy jelentek meg hirdetések, hogy azok kiadásainak fedezésére külső finanszírozót vont be, és ezáltal sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített egyes választási eljárási alapelvek is. A Kifogástevő kérelme annak megállapítására irányult, hogy az Érintett és a vele együttműködő külső finanszírozó megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket azáltal, hogy az Érintett internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülésével folytatták.

[30] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, az (5) bekezdés szerint a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. E körben a Kúria rögzíti, hogy a tényállás tisztázási kötelezettség mindig az adott ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések által megkívánt mértékben terheli a választási bizottságot. A konkrét esetben az NVB a választási bizottságok hatáskörének hiányára alapította a döntését, a hatáskör vizsgálata megelőzi, annak hiánya pedig ki is zárja a kifogás érdemi elbírálását.

[31] A Kúria a jelen ügyben is követendő Kvk.III.39.264/2022/4. és Knk.VII.37.918/2018/2. számú határozataiban foglaltak értelmében a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre. A Kftv. 8.-9. §-ai rendelkeznek a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről, amely az ÁSZ-hoz és a MÁK-hoz telepít hatásköröket, ehhez kapcsolódóan egyik választási bizottságnak sincs jogköre. Az NVB helytállóan állapította meg, hogy a Kftv. az OEVB-t, mint hatáskörrel bíró szervet nem említi. A Kftv. – figyelembevéve a Ve. zárt szabályrendszerét – nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi- és eljárásjogi szabályokat. Az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a Kifogástevő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívta fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állította. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. A Kftv. nem választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört. Önmagában az a tény, hogy a Kftv. szabályainak megsértéséhez kapcsolódóan a Kifogástevő a Ve. egyes alapelveinek megsértésére is hivatkozik, nem jelenti azt, hogy a kifogás elbírálására az OEVB vagy az NVB rendelkezik hatáskörrel.

[32] A Kúria a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú határozatában – mindezek mellett – kifejtette azt is, hogy az NVB helytállóan állapította meg, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Hatáskör és jogszabályi felhatalmazás hiányában a Kérelmező alaptalanul sérelmezte a bizonyítékok értékelésének – bizottságok általi – elmulasztását.

[33] A Kúria a Kvk.III.39.363/2022/3. számú, közzétett határozatában pedig kifejtette azt is, hogy „[t]éves – és a kifogásban foglaltakkal ellentétes – a kérelmező azon álláspontja, hogy jelen esetben a Kftv. szabályainak megsértésével összefüggő vizsgálat nélkül is értelmezhetőek az alapelvi sérelmekre történő hivatkozások. A kifogásban állított alapelvi sérelmek megvalósulásáról ugyanis nem lehet állást foglalni a Kftv. 7. §-ának sérelmével összefüggésben hivatkozottak elbírálása nélkül, amely viszont nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit [...] A Kúria rámutat arra, hogy a Kvk.II.37.395/2014/2. számú ügyben csupán az Nkt. egy jogszabályi rendelkezésének az értelmezésére került sor, így nem összehasonlítható jelen üggyel, ahol olyan, a kampány finanszírozásának jogszerűségéhez kapcsolódó »előkérdésre« hivatkozott a kifogást előterjesztő, illetve a kérelmező, amely kérdésben történő döntés nem képezheti egyetlen választási bizottság feladatát sem a Ve. és a Kftv. vonatkozó szabályainak figyelembevételével”.

[34] A Kúria a fenti határozataiban megjelenő gyakorlatát a Kvk.V.39.373/2022/5. és a Kvk.VI.39.377/2022/3.  számú határozatában fenntartotta, továbbá az Alkotmánybíróság a 2022. április 5-én kelt IV/888-3/2022. számú, a Kúria Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasító végzésének [17] bekezdésében megállapította „[a]z, hogy a Kúria ebben a korábbi döntésében ágazati törvény, az Nkt. rendelkezéseinek sérelmét a Ve. választási eljárási alapelvei sérelmeként értékelte, nem mond ellent a jelen ügyben hozott döntésének. Az Nkt. kifejezetten a politikai célú kampány-tevékenységet tiltja. Az elbírált ügyben tehát egy, a Ve.-n kívüli, ágazati jogszabályban (anyagi jogi jellegű szabályban) meghatározott magatartás tilalmazásáról, konkrétan kampánytilalomról volt szó. A jelen indítvány ugyanakkor nem a kifejtett kampánytevékenység érdemét, hanem annak hátteréül szolgáló finanszírozói magatartást sérelmez, amelyet jelenleg a Kftv. szabályoz. Ve.-beli szabályozás hiányában, a Kftv. nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül rendezne választási anyagi- és eljárásjogi jogviszonyokat, vagy amely hatáskört adna a választási szervek számára a kampányfinanszírozás szabályszerűségének az ellenőrzésére”.

[35] A Kúria kiemeli, hogy a Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak jogszerűsége vizsgálatára, azaz a választási kampány költségeinek elszámolására és ellenőrzésére, valamint az irányadó jogkövetkezményekre a Kftv. 8.-9. §-ai kifejezett szabályozást tartalmaznak, egyúttal meghatározzák azokat a szerveket, amelyek ebben az eljárásban hatáskörrel rendelkeznek. E szervek között a választási bizottságok nem szerepelnek, ezért ebben a tárgyban tényállást megállapítani, és annak következményeit levonni sem jogosultak. Ezzel analóg szabályozás az Nkt.-ben nem található, ezért fel sem merülhet, hogy valamely választási bizottság más szerv hatáskörét vonná el, amikor nevelési-oktatási intézményben folytatott, tiltott kampánytevékenység kérdésében dönt.

[36] A Kúria több határozatában (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.300/2022/5.) kifejtette azt is, hogy a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét, a vitás hatásköri kérdések elbírálása esetén is, továbbá hatáskör hiányában az NVB nem értékelhette a becsatolt bizonyítékokat, ezért az ennek hiányát kifogásoló felülvizsgálati érvelés alaptalan.

[37] Mindezekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[38] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló, és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre.

Záró rész

[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[40] A feljegyzett 10.000 Ft közigazgatási nemperes eljárási illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt személyes illetékmentességre figyelemmel a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.

[41] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró