Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.334/2022/4.

A tanács tagjai:

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó bíró

A kérelmező: Demokratikus Koalíció (...)     

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 181/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 181/2022. számú határozatát részben megváltoztatja:

  • megállapítja, hogy ... a 2022. március 9-én Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál Varga Zoltán villanyoszlopra kihelyezett plakátjainak lejjebb helyeztetésével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontját, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, és eltiltja a további jogsértéstől; a „munkatársak” jogsértésének megállapítására irányuló felülvizsgálati kérelmet elutasítja; egyebekben az NVB határozatát  Varga Zoltán kifogásának elutasítása tekintetében  helybenhagyja,
  • az NVB határozatát abban a részében, amelyben a Ve. 2.§ (1) bekezdés a)-c) pontjai tekintetében ... kifogását elutasította, valamint amelyben megállapította, hogy Varga Zoltán a választási plakátok kihelyezését akadályozó magatartásával megvalósította a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének és a Ve. 144. § (3) bekezdésének megsértését helybenhagyja; egyebekben a Ve. 141.§-a és a Ve. 144.§ (2) bekezdése megsértésére irányuló kifogást elutasítja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] ... és munkatársai 2022. március 9-én az éjjeli órákban Debrecenben a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál úgy helyezték el a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltjének, Kósa Lajosnak a választási plakátjait, hogy ehhez Varga Zoltánnak (a továbbiakban: Beadványozó) a villanyoszlopra már korábban felhelyezett választási plakátjait 3 méteres magasságból lejjebb tolták, majd Kósa Lajos plakátjait magasabbra, a Beadványozó plakátja fölé, annak korábbi helyére helyezték el. A Beadványozó az eseményről videófelvételt készített.

[2] A Beadványozó 2022. március 11-én a Hajdú-Bihar Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) benyújtott kifogásában a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet, Kósa Lajos és ... a 2022. március 9-i plakátelhelyezési tevékenységükkel összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba ütközése miatt kérte e jogsértések megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltásukat és mindhárom jogsértővel szemben – a jelölő szervezet és Kósa Lajos részére a jogszabályi maximumhoz közeli, a Kifogástevőre alacsonyabb összegű – bírság kiszabását.

[3] A Beadványozó azt kifogásolta, hogy a villanyoszlopra már korábban felhelyezett választási plakátjait 3 méteres magasságból a föld közelébe tolták le, ezzel Kósa Lajos plakátjai jóval magasabbra kerültek. A plakátjainak lejjebb, Kósa Lajos plakátjai alá helyezése – álláspontja szerint – a rongálással azonosnak tekinthető jogsértő cselekmény, más jelölőszervezetnek nincs joga odébb helyezni az ellenérdekű jelölőszervezet már kihelyezett plakátjait. Hivatkozott az elhelyezés választópolgárok számára egyértelmű szimbolikus üzenetére, miszerint ki van „felül” és ki „alul”, valamint kitért arra is, hogy a föld közelében elhelyezett plakát könnyebben megrongálódhat. A Beadványozó előadta azt is, hogy további jogsértést követtek el a március 9-i jogsértéshez hasonló időpontban Debrecen 01. számú választókerület több közterületén (Bethlen utca, Böszörményi út, Dózsa György utca, Füredi út, Egyetem sgt.) elhelyezett más plakátjaival is.

[4] A Beadványozó ...nak, mint a munkafolyamat irányítójának – a jelölő szervezettől és Kósa Lajostól kapott – utasítás végrehajtásában megnyilvánuló tevékenységére, a jogsértésre és az eredeti állapot visszaállítására kapott ígéret alátámasztásaként, bizonyítékként a kifogásához csatolt videofile internetes elérhetőségére hivatkozott.

[5] ... (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 12-én az OEVB-hez előterjesztett kifogásában a Beadványozó Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiba, 141. §-ában és 144. § (2) és (3) bekezdéseibe ütköző magatartása miatt kérte a jogsértés megállapítását, valamint további jogsértéstől való eltiltását. Előadta, hogy a Beadványozó akadályozta a választási plakátok elhelyezésében, amellyel a kampánytevékenységben való részvételhez fűződő alkotmányos alapjogát és a választási plakát kihelyezéséhez fűződő jogát megsértette. Álláspontja szerint a Beadványozó – tekintettel arra, hogy az oszlopok, amelyeken Kósa Lajos plakátjait el kívánta helyezni, nem képezik a Beadványozó tulajdonát – nem akadályozhatja meg más jelölőszervezet vagy jelölt plakátjának ugyanarra az oszlopra való kihelyezését, amennyiben az nem ütközik a Ve. 144. § (7) bekezdésébe, azaz a plakátok nem fedik egymást. Önmagában az a körülmény, hogy a Beadványozó plakátjait korábban nagy számban kihelyezték, nem lehet akadálya annak, hogy más jelölt is helyezzen el plakátokat azokon az oszlopokon. Plakátkihelyezés közben előfordulhat, hogy mozgatni kell a plakátokat, amely azonban nem szolgáltathat alapot a kampánytevékenységet végző személy alkotmányos joga gyakorlásának indulatos és erőteljes fellépéssel való akadályozására.

[6] Bizonyítékként hivatkozott a Beadványozó által készített videófelvételre, valamint „különös és bántó” fellépésére. Kifogásolta, hogy a felvétel készítéséhez nem járult hozzá, amellyel emberi méltóságában megsértette, kijelentéseivel többször megalázta és bűncselekmény elkövetésével „megvádolta”, hivatalos személyként felelősségre vonta. Sérelmezte, hogy több mint 15 percen keresztül országgyűlési képviselői minőségére hivatkozva akadályozta a kampánytevékenység folytatásában. A plakát kihelyezésének jogszerű gyakorlásával kapcsolatban hivatkozott a 27/2019. (X. 22.) számú AB határozatra.

[7] Az OEVB a kifogásokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

[8] Az OEVB 16/2022. (III. 14.) számú határozatával a Beadványozó kifogását azért utasította el, mert a kifogás és a csatolt bizonyíték alapján nem látta megállapíthatónak a Ve. 144. §-a megsértését, amely jogszabályhelyre a Beadványozó nem is hivatkozott, továbbá konkrét helyszín és időpont megjelölése hiányában a kifogáshoz mellékelt videófelvételen a sérelmezett tevékenység nem volt látható, így a jogsértés megállapítására nem volt lehetőség. A kifogásban megjelölt más helyszínek tekintetében a Beadványozó bizonyítékot nem csatolt. Az OEVB a Kifogástevő kifogásának helyt adott és megállapította a Ve. 141. §-a, 144. § (2)-(3) bekezdései, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjai Beadványozó általi megsértését, ismétlődő vagy folyamatos jogsértés hiányában azonban mellőzte a további jogsértéstől való eltiltását.

[9] A Beadványozó jogsértő tevékenységét az OEVB azért minősítette a Ve. 144. §-ába ütközőnek, mert a plakátok kihelyezésének akadályozásával saját részére kívánt előnyt szerezni a választási kampány során, amely alkalmas volt a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei megsértésére.

[10] A Beadványozó fellebbezésében az OEVB határozatának megváltoztatását és a Kifogástevő kifogásának elutasítását, valamint azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a kifogásának adjon helyt, a Kifogástevő és Kósa Lajos jogsértését állapítsa meg, valamint tiltsa el őket a további jogsértéstől és szabjon ki pénzbírságot. Álláspontja szerint kifogását az OEVB a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c), és e) pontjai megsértésével utasította el és a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c), és e) pontjai, valamint a Ve. 144. §-a megsértésével állapította meg a jogsértését.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[11] Az NVB a 181/2022. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta és a Beadványozó kifogását eltérő indokolással elutasította, valamint a Kifogástevő kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a Beadványozó a választási plakátok kihelyezését akadályozó magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, valamint a Ve. 141. §-ában és a Ve. 144. § (2) és (3) bekezdéseibe foglalt rendelkezéseket. A Beadványozó ellen benyújtott kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiba foglalt alapelvek megsértése tekintetében elutasította.

[12] Az NVB nem értett egyet az OEVB határozatának indokolásával, miszerint a Beadványozó kifogása nélkülözte az állított jogsértés konkrét helyszínének és időpontjának a megjelölését, valamint azzal sem, hogy a csatolt videófelvételen a plakátok lentebb helyezése ne lett volna látható. Megállapítása szerint a kifogásban sérelmezett tevékenység időpontja (2022. március 9. éjjeli órák) meg volt jelölve, valamint tartalmazta a videóra vett cselekmény helyét is (Debrecen, Nagyerdei krt. és Egyetem tér közlekedési csomópont). A Kifogástevő videófelvételen tett nyilatkozata alapján megállapíthatónak tartotta azt is, hogy Kósa Lajos plakátjainak elhelyezése miatt a Beadványozó plakátjait lejjebb helyezték. Mindezek ellenére az NVB a Beadványozó által kifogásolt, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét azért nem állapította meg, mert a plakátok egy oszlopon való elhelyezése során ideiglenesen az egyik plakát eredeti helyéről történő elmozdítása nem ütközik a Ve.-nek sem tételes, sem alapelvi rendelkezéseibe. Az NVB megállapította, hogy önmagában az, hogy „[…] több plakát azonos oszlopon való elhelyezése során a plakátot kihelyezők ideiglenesen elmozdítják a másik, már kihelyezett jelölt plakátját, majd intézkednek az eredeti állapot helyreállításáról – és így a korábban elmozdított plakát a továbbiakban is képes betölteni a Ve. 140. § a) pontjában foglalt rendeltetését – kizárja a Ve. alapelvi rendelkezéseinek a megsértését”. Az NVB figyelembe vette azt is, hogy a Beadványozó sem a 2022. március 11-én benyújtott kifogásában, sem a fellebbezésében nem hivatkozott arra és nem csatolt olyan bizonyítékot, amely azt támasztotta volna alá, hogy a plakátjai nem kerültek vissza az eredeti helyükre. Az NVB a Beadványozó által kifogásolt további helyszíneken (Debrecen Bethlen utca, Böszörményi út, Dózsa György utca, Füredi út és Egyetem sgt.) bizonyíték hiányában a jogsértést nem állapította meg. A bizonyítottság hiánya körében utalt a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzéseire. Az NVB a Beadványozó fellebbezéséhez csatolt, az oszlop tulajdonosától származó engedélyt, mint új bizonyítékot sem találta alkalmasnak arra, hogy a jogsértést megállapítsa.

[13] Az NVB a Beadványozó jogsértő tevékenységével kapcsolatban – a videófelvétel alapján – megállapította, hogy a Beadványozó arra utasította a Kifogástevőt és munkatársait, hogy vegyék le Kósa Lajos kihelyezett plakátjait és rakják vissza az ő plakátjait az eredeti helyükre, valamint a fellépése és kijelentése alkalmas volt a plakátot kihelyezők tevékenységének megzavarására és akadályozására anélkül is, hogy tettlegesség (lefogás, fizikai erőszak) alkalmazására sor került volna. Magatartása a Kifogástevő plakát kihelyezésben való akadályozását megvalósította, fellépését a plakátkihelyezésben részt vevők fenyegetőnek, durvának és erőszakosnak ítélhették, amellyel a Beadványozó jelentősen túllépte az általa jogsértőnek vélt magatartás megakadályozásához szükséges és arányos mértéket.

A felülvizsgálati kérelem

[14] A Kérelmező határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatásával kérte a Kifogástevő és munkatársai által a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai megsértésének megállapítását és a jogsértők további jogsértéstől való eltiltását, valamint a Kifogástevő kifogásának az elutasítását.

[15] A Kérelmező álláspontja szerint a jogsértő tevékenység 2022. március 9-én Debrecenben, a Nagyerdei krt. és az Egyetem tér közlekedési csomópontjánál a Beadványozó villanyoszlopra kihelyezett plakátjai lejjebb helyezésével valósult meg, amely egyrészt a jóhiszemű és rendeltetésszerű magatartás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] követelményébe ütközik, mert az ellenjelöltnek nincs joga arra, hogy a másik jelölő szerv jelöltjének plakátját bármilyen módon elmozdítsa, vagy arra bármilyen ráhatást végezzen. Hivatkozott arra, hogy a Kifogástevő és társai nem állították vissza az eredeti állapotot. Ennek igazolására a felülvizsgálati kérelméhez 2 darab, 2022. március 21. napján készült fényképfelvételt csatolt. Utalt arra is, hogy egy jogsértést nem tesz meg nem történtté az sem, ha annak következményei az eredeti állapot helyreállításával orvoslást nyernek. Vitatta, hogy a Beadványozó plakátjai ideiglenesen kerültek volna áthelyezésre.

[16] A jogsértő plakátelhelyezés másrészt – állítása szerint – az esélyegyenlőség [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] sérelmét is megvalósította, mert a villanyoszlopon magasabbra elhelyezett plakát nagyobb távolságról is könnyebben látható, ezért nagyobb hatást tud kifejteni, így előnyösebb, míg a föld közelében elhelyezett plakát könnyebben lehet vandalizmus tárgya. Az a magatartás, amely a vetélytárs előnyösebb helyen lévő plakátját önkényesen áthelyezi a vetélytársnak jogtalan hátrányt okoz.

[17] Kifogásolta továbbá a Beadványozó terhére megállapított jogsértést, mert – álláspontja szerint – az NVB határozata figyelmen kívül hagyta az ügy kontextusát. Arra hivatkozott, hogy a Beadványozó nem akadályozta a Kifogástevő és társai „jogszerű” kampánytevékenységét, éppen ellenkezőleg a jogsértő magatartásuk tanúsítását leplezte le és vonta szóban kérdőre a jogsértés elkövetőit. Sem tettlegességre, sem más jogszerűtlen cselekedetre nem került sor, a szembesítés pedig nem tekinthető jogsértésnek. A beszélgetés időtartama sem lépte túl azt a társadalmi mércét, amit e tevékenység miatti felháborodás kiváltott, különös figyelemmel arra, hogy a jogsértő magatartás reparációját a kérdőre vont személyek nem kezdték meg. A Beadványozó felszólítása csupán arra irányult, hogy arról a helyről vegyék le a Kósa-féle plakátokat, ahol korábban Varga Zoltán plakátjai kerültek elhelyezésre. Mindezek alapján az NVB megalapozatlanul állapította meg a Beadványozó terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja, 141. §-a és 144. § (2)-(3) bekezdései megsértését, amely miatt az NVB határozata a felsorolt jogszabályi rendelkezésekbe ütközik.

[18] Kifogásolta végül azt is, hogy az OEVB olyan magatartás miatt marasztalta el a Beadványozót, amit a Kifogástevő a kifogásában nem is említett, így ténylegesen a Ve. által meg nem engedett hivatalbóli eljárást folytatott le, ezzel megsértette a Ve. 208. §-át. Az NVB a Beadványozó erre irányuló fellebbezési kérelmét nem bírálta el, határozata emiatt is jogszabálysértő.   

A Kúria döntése és jogi indokai

[19] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – részben megalapozott.

[20] A Kúria felhívása ellenére a Beadványozó és a Kifogástevő nyilatkozattételi jogával nem élt.

[21] A Kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem merült fel, felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, azt a Kúria elfogadta és érdemben vizsgálta.

[22] A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a bírósági jogorvoslatra – Ve.-ben – előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.

[23] A Kérelmező – a Beadványozó kifogásában előadottaktól eltérően – nem vitatta Kósa Lajos és a jelölő szervezet jogsértő magatartását, csupán a Kifogástevő és munkatársainak Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütköző tevékenységére hivatkozott. A Kúria csak a Kifogástevő 2022. március 9-i kampánytevékenységének jogszerűségét vizsgálhatta, tekintettel arra, hogy a munkatársak cselekményének vizsgálata – kifogás hiányában – a Ve. 222. § (1) és (2) bekezdésébe foglaltak okán kizárt.

[24] A fentiekre figyelemmel a Kúria elsőként abban a kérdésben döntött, hogy a Kifogástevő magatartása a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütközött-e.

[25] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.

[26] A Kérelmezőaz NVB határozatának [38] bekezdésében foglalt megállapításaival egyetértett. Vitatta a Beadványozó kifogása elutasításának – az NVB határozatának [40]-[41] bekezdéseibe foglalt – indokait, amely szerint a Beadványozó plakátjait elmozdító személyek az eredeti állapot helyreállítására ígéretet tettek, valamint a terhére értékelték, hogy nem csatolt olyan bizonyítékot, amely azt igazolta, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem valósult meg. Vitatta továbbá a plakátok lejjebb helyezésének ideiglenes voltát, továbbá azt, hogy a plakátjainak elmozdítása ne ütközött volna a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai alapelvi rendelkezéseibe.

[27] A választási plakát elhelyezésére vonatkozó szabályokat a Ve. VIII., a választási kampányról szóló fejezetének 144. §-a tartalmazza. A választási plakát tekintetében a Ve. 144. § (3) bekezdése azt a főszabályt rögzíti, hogy a plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ez a szabályozás – ahogy arra az Alkotmánybíróság is rámutatott – összhangban áll azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése [1/2013. (I.7.) AB határozat], a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája [39/2002. (IX.25.) és 60/2003. (XI.26.) AB határozat].

[28] A Ve. 144. §-a helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144.§-a rendelkezései az irányadóak, amely egy zárt szabályrendszert alkot. A Ve. 144.§ (3) bekezdése szerinti főszabályhoz képest a (7) bekezdés tiltja a plakátok egymást eltakaró, fedő kihelyezését és előírja, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.

[29] Az Alkotmánybíróság a 3130/2018. (IV.19.) AB határozatában megállapította, hogy „[a] kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. Ennek okát egyebek között az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozata és 7/2014. (III. 7.) AB határozata fogalmazta meg: [a] választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. […]Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampány tevékenységre, amelynek egyik eszköze a választási plakátok készítése és elhelyezése. Ennek megfelelően a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. A választási plakát elhelyezésének a megtiltása a véleménynyilvánításhoz való jogot közvetlenül korlátozza, így arra csak törvényben kerülhet sor.”

[30] Helyesen állapította meg az NVB, hogy a plakátok oszlopon való elhelyezése során az egyik plakát eredeti helyéről való ideiglenes elmozdítása nem ütközik a Ve. tételes és alapelvi rendelkezéseibe sem. Jelen esetben azonban a beadványozó plakátjának elmozdítása nem csupán ideiglenesen egy másik jelölt plakátjainak elhelyezése, szerelése időtartamára valósult meg. Az NVB iratellenesen, erre vonatkozó bizonyítékok hiányában állapította meg azt, hogy a Beadványozó plakátjait visszahelyezték. A videofelvételen elhangzottak, és a felülvizsgálati kérelemhez csatolt fényképfelvételek azt bizonyítják, hogy Kósa Lajos plakátjai a Beadványozó plakátjai fölé, és egyben azok korábbi helyére kerültek, ezáltal a Beadványozó plakátjait az oszlopon lejjebb, a talajhoz közelebb, előnytelenebb pozícióba helyezték.

[31] A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás, amint azt a Kúria eseti döntéseiben (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.441/2014/2.) is kifejtette a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ez mindig esetről esetre vizsgálva azonosítható. (Kvk.II.37.419/2018/2.)

[32] A Kúria megállapította, hogy a Kifogástevő – a videóban rögzített elmondása szerint – utasítására azzal a szándékkal helyezték lejjebb a Beadványozó már korábban felrakott plakátjait, hogy azok helyére kerülhessenek a vetélytárs (Kósa Lajos) plakátjai. A választási kampány kezdetekor egyenlő eséllyel induló jelölteket nem lehet előnytelen pozícióba hozni a másik jelölt már kint lévő plakátjának áthelyezésével, mert ez a magatartás jogsértő. A Beadványozó plakátjának a tényállásban részletezett elmozdításával és annak kevésbé látható, és sérülékenyebb helyen való elhelyezésével a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme megvalósult.

[33] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének megsértése kapcsán a Kérelmező arra hivatkozott, hogy a magasabbra helyezett plakát nagyobb távolságról is könnyebben látható, ezért nagyobb hatást tud kifejteni, így előnyösebb. A földközelbe helyezett plakát könnyebben lehet vandalizmus tárgya, emiatt a vetélytársa plakátjának önkényes előnytelenebb helyzetbe helyezése a jelöltnek jogtalan hátrányt okoz.

[34] A Kérelmező ezen indokai nem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértését, hanem az e) pont megsértését támasztották alá. A Kúria a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában kimondta, hogy a kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölő szervezetek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak (BH 2014/12/379., Kvk.IV.37.360/2014/2.). A Kúria az önkormányzati képviselő jogsértő magatartásával (plakát átfestéssel) kapcsolatos ügyben vizsgálta, hogy a kérelmező önkormányzati képviselőként gyakorol-e közhatalmi jogköröket, ennél fogva rendelkezik-e olyan erőforrásokkal, amelyekkel befolyásolni tudná a jelöltek közötti esélyegyenlőséget.

[35] A Kúria jelen ügyben irányadónak tekinti továbbá a korábbi (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.III.37.481/2018/2.) határozatiban foglalt megállapításokat, miszerint a választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.

[36] A Kúria megállapította, hogy ... tevékenysége nem tudható be az állam, mint közhatalom tevékenységének, nem az állam nevében járt el, és a pozíciója nem is volt alkalmas arra, hogy ezt a látszatot keltse. A rendelkezésre álló adatok szerint semmilyen, az államhoz akár csak közvetetten köthető tevékenységet nem végzett, állami erőforrást nem használt fel. Ennélfogva nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná.

[37] A Kúria ezt követően azt vizsgálta, hogy a Beadványozó által megvalósított tevékenység (kampánytevékenység akadályozása) a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, 141. §-ába és 144. § (2)-(3) bekezdéseibe ütközik-e.

[38] Helytállóan állapította meg az NVB, hogy a bizonyítékként becsatolt videofelvételből egyértelműen látható, hogy amíg a Beadványozó a Kifogástevővel kommunikált, addig a Kifogástevő nem tudott közreműködni a plakátok elhelyezésében, azaz a Beadványozó az általa jogsértőnek vélt magatartás jelzését követően a Kifogástevőt akadályozta a plakátok elhelyezésének koordinálásában. Az akadályoztatás megállapításához pedig nincs szükség tettlegességre. 

[39] A Beadványozó túllépte az általa jogsértőnek vélt magatartás megakadályozásához szükséges és arányos mértéket, hisz a kifogásolt magatartás jelzését követően is még hosszan (13 percen keresztül) készítette a videót, faggatta a Kifogástevőt a plakát áthelyezéssel, majd később már attól teljesen független (a Kifogástevő és a munkatársai munkahelye, munkabére, a személygépkocsi tükrének behajtása) témakörökben, annak ellenére, hogy a Kifogástevő  végig együttműködő magatartást tanúsított, és vállalta a Beadványozó plakátjainak a visszahelyezését az eredeti helyére. A Beadványozó fellépése, magatartása és kijelentései alkalmasak voltak arra, hogy azok a Kifogástevőben és munkatársaiban félelmet keltsenek, azt durvának, fenyegetőnek és erőszakosnak értékeljék.

[40] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy az OEVB jogsértően és önkényesen hivatalból állapította meg olyan okból a Beadványozó plakátkihelyezést akadályozó magatartását, amelyre a Kifogástevő nem hivatkozott és az erre irányuló fellebbezést az NVB nem bírálta el. Az NVB ugyanis helyesen állapította meg a Beadványozó jogsértő magatartását, amelynek alátámasztására a csatolt videófelvételen elhangzottak bizonyítékul szolgáltak, annak egészéből a választási bizottságok jogszerűen idézhettek, mert e bizonyítékra a Kifogástevő maga is hivatkozott.

[41] A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység fogalmát határozza meg, amely szerint: „[k]ampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”. Kampányeszköznek minősül a plakát [Ve. 140.§ a) pont]. A Beadványozó magatartása a kampánytevékenység fogalmának sérelmét nem eredményezte, ezért az NVB jogsértően állapította meg a Ve. 141. §-a megsértését, mivel választási plakátok elhelyezésében, annak szervezésében megnyilvánuló kampánytevékenység jogellenes korlátozása önmagában nem jelenti a kampánytevékenységet definiáló jogszabályi rendelkezés megsértését.

[42] A választási plakát kihelyezésére csak a Ve. 144. §-a alkalmazandó.  A Ve. 144. § (3) bekezdése szerint „[p]lakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.” A Kúria Kvk.I.37.476/2014/4. és Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzéseiben már rámutatott arra, hogy a Ve. 144. §-a helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-a rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot. A Ve. 144. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott kivételek szabályozási körén kívüli korlátozás sem jogilag (Kvk.III.37.400/2018/2., Kfv.VI.37.328/2018/3., Kfv.II.37.354/2018/2.), sem fizikálisan nem valósítható meg. Jelen esetben a Kúria megállapította, hogy a Beadványozó tevékenysége sérti a Ve. 144.§ (3) bekezdését.

[43] A Ve. 144. § (2) bekezdése alapján „[a] kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét”. A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmében (indokolás nélkül) sérelmezett, a Ve. 144. § (2) bekezdés sérelmét nem állapította meg, mivel a Beadványozó tevékenysége a plakátok készítésével összefüggésbe nem hozható.

[44] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmának sérelmére vonatkozó rendelkezés tudatos, a választási eljárás törvényességét alapjaiban befolyásoló magatartást jelent [Kvk. IV. 37.360/2014/2]. Az NVB helyesen állapította meg, hogy jelen esetben a Beadványozónak a Kifogástevővel folytatott plakátkihelyezést, és annak irányítását akadályozó magatartása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.

[45] Mindezekre tekintettel a Kúria Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjaiba ütköző jogsértő magatartását a Ve. 218. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján megállapította és eltiltotta a további jogsértéstől. A Beadványozó jogsértő magatartása tekintetében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának és a Ve. 144. § (3) bekezdésének megsértését állapította meg, és e körben az NVB határozatát helybenhagyta, egyebekben a Beadványozó kifogását és a kérelmező e körben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alkalmazásával elutasította.

A döntés elvi tartalma

[46] A választási kampány kezdetekor egyenlő eséllyel induló jelölteket nem lehet előnytelen pozícióba hozni a másik jelölt már kint lévő plakátjának áthelyezésével, mert ez a magatartás jogsértő.

Záró rész

[47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[48] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem részben alapos, így a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerint megállapított összegű felülvizsgálati illetéket, a kérelmező Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán a Kp. 35. § (1) bekezdése, a Pp. 101. § (1) bekezdése és a 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.

[49] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 24.

Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s. k. bíró