A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.244/2022/4.
A tanács tagjai:
Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt (…)
A kérelmező képviselője: dr. Litresits András ügyvéd (...)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 96/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 96/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (azaz tízezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) köznevelésért felelős államtitkára (..., a továbbiakban: államtitkár) ellen kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy az államtitkár megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait és 142. §-át.
[2] Kifogásolta, hogy az államtitkár 2022. február 19-én Facebook bejegyzésében az alábbi tájékoztatást tette közzé: „A Kormány kiemelt célja a köznevelés digitalizálásának erősítése, ennek érdekében a következő 4 évben 615.000 notebookot vásárolunk. Az első szállítmány már megérkezett, így február 15. és március 31. között 120.000 notebook-ot osztunk ki a kilencedikeseknek és a pedagógusoknak. 210 notebook érkezett …n a … Gimnáziumba.” Arra is hivatkozott, hogy az államtitkár által ismertetett program keretében számos intézményben – a jelöltként bejelentett vagy nyilvántartásba vett képviselő jelenlétében – adtak át laptopokat. Ezen eseményekről készült fényképeket a jelöltek feltöltöttek saját politikusi Facebook oldalukra, amellyel álláspontja szerint választási kampánytevékenységet folytattak. Bizonyítékul megjelölte … 2022. február 15-én, … 2022. február 18-án, … 2022. február 16-án és … 2022. február 16-án posztolt Facebook bejegyzéseinek linkjeit.
[3] A posztok alapján arra hivatkozott, hogy az államtitkár ezzel a rendezvénysorozattal a – Kormány nevében – a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység végzésére adott lehetőséget a képviselőjelölteknek, amely tevékenysége – a gyermekek jelenléte és a tanítási időben lezajlása miatt – önmagában is jogsértő. Az államtitkár által biztosított kampánylehetőség annak jogszerűtlen volta miatt nem állt más jelölt rendelkezésére, az sérti az esélyegyenlőség elvét, hiszen más jelöltnek a jogszabályi tilalmak miatt esélye sincs arra, hogy az államtitkár által képviselt Kormány rendezvényén megjelenjen.
[4] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelme kapcsán hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2. és Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozataira. Álláspontja szerint az államtitkárnak nincs olyan jogszabályban meghatározott feladata, ami alapján a választás tisztaságát sértve a Kormány semleges pozícióját feladva kampánytevékenységet kellene végeznie bármely jelölt érdekében, a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozata alapján az államtitkárt is terheli a semlegesség követelménye a választási kampányokban. E körben utalt az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V.11.) AB határozatára is.
[5] A kérelmező szerint az országgyűlési képviselők feladatkörébe nem tartozik a digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére és az eszközök átadásán való részvételük sem volt indokolt,ezért önmagában a jelenlétük kampánytevékenységnek minősül. Jelenlétük alkalmas a választói akarat befolyásolására a választópolgárok gyermekein keresztül azáltal, hogy a beszerzést egy pártszövetséghez, valamint egy jelölthöz köti. Ennélfogva egy politikus megjelenése, különösen, aki a választáson maga is jelöltként indul, a választók széles rétegéhez eljut, alkalmas a választói akarat befolyásolására és így az esélyegyenlőség megbontására.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[6] Az NVB a kérelmező kifogását elutasította.
[7] Az NVB a kifogás alapján az államtitkár tevékenységét és annak internetes felületen (Facebook) való közzétételét vizsgálta. Megállapította, hogy az EMMI a Ve. 142. §-a szerinti „állami szerv” fogalmába tartozik. ... a kifogásolt eseményeken az EMMI köznevelésért felelős államtitkáraként – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontja, 100. § (2) bekezdése, az EMMI Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás 1. melléklet 14. §-a és 15. § aa) pontja, valamint 37. §-a, továbbá a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról szóló 1536/2016. (X.13.) Korm. határozat 4. pontja alapján – jogosult volt az állami szerv tevékenységi körében eljárni.
[8] Az NVB határozata szerint az államtitkár kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg. A bizonyítékok alapján az államtitkár 2022. február 19. napján, a közösségi oldalán megjelenő tevékenysége kifejtése során a jogszabályokban meghatározott feladatát végezte, a közösségi oldalon megjelent bejegyzésekben nem szerepel olyan állítás, vagy arra utaló államtitkári magatartás, amely a jogszabályi feladatain túlmutatna vagy ami arra utalna, hogy e feladatait túllépte volna. Az NVB a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú és Kvk.V.37.637/2019/6. számú határozatai alapján hivatkozott arra, hogy a Ve. 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó, kifogásban is említett joggyakorlat (Kvk.IV.37.360/2014/2., BH 2014/12/397).
[9] Az országgyűlési képviselők jelenléte kapcsán megállapította, hogy a feladatellátás a kormányzati politika végrehajtásában nyilvánul meg, ezért a kormányzó párt képviselőjének jelenléte a feladatellátás politikai alapja miatt nem volt kifogásolható. Az NVB elvi éllel rögzítette, hogy a kérelmező által becsatolt bejegyzéseken kizárólag a kormányzati tevékenység (a laptopok, notebookok átadása) kerül megemlítésre.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a kifogásának megfelelő megváltoztatását, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai megsértésének megállapítását, valamint a köznevelésért felelős államtitkárnak a további jogszabálysértéstől való eltiltását és – a szándékos jogsértés miatt – bírság kiszabását kérte.
[11] Hivatkozott a Ve. 142. §-ának NVB általi hibás értelmezésére. Nem vitatta az államtitkár részvételi jogosultságát a kifogásolt rendezvényen. Azt sérelmezte, hogy az államtitkár részvételi joga nem terjed és nem is terjedhet ki arra, hogy jogszerűtlen kampánytevékenység végzésére adjon lehetőséget, továbbá arra sem, hogy a Ve. 142. §-át a jogszabály által telepített hatáskör címzettje és a címzett személye mögött álló politikai párt tagja közötti esetleges kapcsolat miatt úgy értelmezze, hogy az bármilyen Kormány által szervezett rendezvényen való tevékenységet kiemel a kampánytevékenység fogalmi köréből. Emiatt vitatta az NVB határozatának a Ve. 142. §-a téves értelmezéséből fakadó [27] bekezdésébe foglalt megállapítását, amely szerint ,,a kormányzó párt képviselőjének jelenléte a feladatellátás politikai alapja miatt nem kifogásolható”.
[12] Álláspontja szerint a Ve. jelen ügyben releváns 142. §-át megállapító, az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény 5. §-hoz fűzött indokolás az Alaptörvény 28. cikke alapján nem hagyható figyelmen kívül, ebből vezeti le a kérelmező, hogy a Ve. 142. §-ban foglalt elvek a telepített hatáskör gyakorlására vonatkoznak és az nem terjeszthető ki olyan tevékenységre, amely nem a jogszabály által telepített hatáskör gyakorlását célozza. Ennek alátámasztására hivatkozott az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében rögzített hatalom megosztásának elvére és utalt az Alkotmánybíróság 28/1995. (V.19.) AB határozatára, 11/2015. (V.14.) AB határozatára és az 1/2020. (I. 2.) AB határozatra is. A kérelmező szerint az NVB e tekintetben az Alkotmánybíróság gyakorlatával ellentétes értelmezésre jutott. Álláspontja szerint a Ve. 142.§-a kizárólag a telepített hatáskörök gyakorlásához ténylegesen szükséges tevékenységre terjedhet ki.
[13] Hibásnak tartotta továbbá az NVB határozatának [30]-[32] bekezdésekben megjelenő állam semlegességére vonatkozó követelmények meghaladottságát részletező indokokat, amely miatt az NVB a kérelmező által hivatkozott kúriai döntések figyelembevételét mellőzte. A Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú döntése, az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozata és a 3257/2019. (X.30.) AB határozat alapján hivatkozott arra, hogy a jelöltek által kifejtett magatartás az esélyegyenlőséget sértő kampánytevékenység.
[14] A kérelmező szerint a kifogásban bemutatott bizonyítékok alapján egyértelműen látható, hogy az államtitkár által közzétett tájékoztatóval érintett tevékenység végrehajtása a Ve. szempontjából jogszerűtlen módon történt és történik: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24.§ (3) bekezdésben foglalt szabályait megsértve a rendezvényen készült képek politikusi kampánytevékenység végzésére használt hírfolyamon való közzétételével, amely egyrészt a politikai tevékenység oktatási-nevelési intézményekbe való behozatalával, másrészt az ott készült, esetenként gyermekeket is ábrázoló fényképek közzétételével önállóan is sérti a Ve. szabályrendszerét a bírói gyakorlat (Kvk.II.37.395/2014/2.). alapján. A jogszerűtlen kampánytevékenység lehetőségének biztosítása pedig még a Ve. 142. §-a alapján sem minősíthető olyan tevékenységnek, amely jogszabályban meghatározott feladatnak minősül. Jogellenes tevékenység végzésére ugyanis jogszabály felhatalmazást nem adhat.
[15] Végezetül a kérelmező szerint döntésével az NVB maga is megsértette a választások tisztaságának megóvása és az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelveit, Az NVB tévesen értelmezte a Ve. 141.§ és 142. §-ait, összességében nem látta el a Ve. 14. § (1) bekezdésében meghatározott alapvető feladatát, sőt azzal kifejezetten ellentétesen járt el.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[17] A köznevelésért felelős államtitkár által, a Kúria felhívására benyújtott nyilatkozat – jogi képviselet hiányában – nem joghatályos, emiatt azt a Kúria nem vehette figyelembe.
[18] A Ve. 225.§-a alapján a felülvizsgálati kérelemben felhozhatók új tények és új bizonyítékok, a kérelmező ezzel a lehetőséggel nem élt. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.VI.39.231/2022/2.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. A Kúria az elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
[19] A Kúria először áttekintette a megjelölt bizonyítékokat. A kérelmező a … … Gimnáziumban 2022. február 19-én tartott iskolai laptop beszerzés ünnepélyes átadása kapcsán hivatkozott az államtitkár Facebook bejegyzésére. Más oktatási intézményekben megvalósult laptop átadásokra nem az államtitkár, hanem az egyes országgyűlési képviselőjelöltek Facebook bejegyzéseinek a linkjét jelölte meg és előadta, hogy e képviselőjelöltek azokon kampánytevékenységet folytatnak.
[20] A Kúria kiemeli, hogy jelen felülvizsgálati eljárásban a kérelem alapján kizárólag a köznevelésért felelős államtitkárnak a kérelmező által megjelölt „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében kifejtett tevékenysége jogszerűsége vizsgálható. Az államtitkár kifogásolt tevékenységére a saját Facebook bejegyzésén kívül csak azokból a bejegyzésekből lehet következtetni, amelyeken az államtitkár maga is szerepel. Ilyen bejegyzés a Kúria által elért Facebook linkek közül kizárólag további egy esetben igazolható a … 2022. február 16-án közzétett fényképei alapján. Az államtitkár más iskolákban tartott laptop-átadási rendezvényen való részvételére nem áll rendelkezésre bizonyíték, így annak jogszerűsége sem volt vizsgálható.
[21] A Kúria az államtitkár vitatott tevékenységét a Ve. 142. §-a körében vizsgálta. E rendelkezés szerint „[n]em minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.”
[22] A kérelmező kifogásában maga is azt állította, hogy „a Kormánynak és azt képviselő EMMI államtitkárnak joga van arra, hogy az általuk megvalósított program részét képező átadásokon részt vegyen és oda bárkit meghívjon”, azonban – álláspontja szerint – figyelemmel kell lenni a Ve. rendelkezéseire, ezt a jogát visszaélésszerűen nem gyakorolhatja, mert a Ve. 2. § (1) bekezdés által meghatározott alapelvek ezekre a rendezvényekre is kiterjednek.
[23] Az NVB az államtitkár kifogásolt tevékenységének jogi keretei vizsgálatát helyesen végezte el, helytállóan következtetett arra, hogy a 2022. február 19-én tartott iskolai laptop beszerzés ünnepélyes átadása – amit az államtitkár Facebook bejegyzése igazolt –, a Ve. 142.§-a körébe esik, a kifogásolt „laptop átadás” az államtitkár feladata során végzett tevékenységbe tartozik. A Kúria egyetértett azzal is, hogy a 2022. február 19-i Facebook bejegyzésben az államtitkár a feladatkörében végzett tevékenységről, a digitális kormányzati program keretében történő laptop beszerzésről és annak kiosztásáról adott tájékoztatást. A tájékoztatáshoz közzétett három képen az iskolai átadó ünnepség látható, amelyek közül egy képen szerepel az államtitkár mellett az egyéni választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője. Az államtitkár által közzétett bejegyzésből és képekből sem lehet megállapítani kampánytevékenységet, az ahhoz szükséges többlettényállási elem (pártszimbólum, jelmondat, választási szlogen használata, a jelölt fókuszba helyezése, stb.) nem látható és nem olvasható.
[24] A fentiek alapján a minisztérium köznevelési államtitkárának a jogszabályok által meghatározott feladatkörébe tartozó tevékenysége – egyebekben a kérelmező által sem vitatottan – nem minősül választási kampánynak. A kérelmező által kifogásolt tevékenységtől nem választható el annak módja, a laptop-átadásra szervezett rendezvény sem.
[25] A kérelmező által kifogásolt NVB határozat [30]-[32] pontjai kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy az államtitkárnak a Digitális Oktatási Stratégia megvalósításáról való tájékoztatási és laptop-átadási tevékenysége, mint a feladatkörébe tartozó tevékenység nem a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére irányul. Az e körben a kérelmező által hivatkozott Kvk.III.38.223/2019/4. számú határozatban a Kúria eltérő térnyállás mellett, egy önkormányzati sajtótermékben megvalósuló alapelvi sérelmet állapított meg.
[26] Az Alkotmánybíróság a kérelmező által is hivatkozott 3256/2019. (X.30.) AB határozatban és a 3257/2019. (X.30.) AB határozatban – ítélőtáblai határozatok ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok tárgyában indult eljárásokban – vizsgálta a Ve. 142. § és az Nktv. 24. § (3) bekezdése bírói értelmezése Alaptörvénybe ütközését.
[27] Az előbbi ügyben az ítélőtábla a 2019. október 13-i önkormányzati választáson jelöltként induló polgármester és önkormányzati képviselő által a kampányidőszakban – iskolás gyermekek részvételével – megtartott rendezvényen történtek (futópálya átadása, annak körülményei és kommunikációja) vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy az indítványozók a gyermekek kampányeszközként való felhasználásával megsértették a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, az esélyegyenlőség Ve. szerinti alapelveit, ezért őket a további jogsértéstől eltiltotta és bírsággal sújtotta. A másik ügyben az ítélőtábla – szintén a 2019. október 13-i – önkormányzati választásokon jelöltként induló önkormányzati képviselő által kampányidőszakban, köznevelési intézményben, a képviselői keretéből megvalósuló beruházásokról készített, általa a közösségi oldalán közzétett, munkáját értékelő videót kampánytevékenységnek minősítette és – az előző üggyel azonosan – megállapította, hogy az indítványozó megsértette a Ve. 2. § (2) bekezdés c) és e) pontját, emiatt őt a jogsértéstől eltiltotta, bírsággal sújtotta.
[28] Az Alkotmánybíróság a fenti határozatok ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat elutasította. Határozataiban – utalva a 3154/2018. (V.11.) AB határozatban foglaltakra – kimondta: egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit, pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléshez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. Éppen ellenkezőleg. A jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is. A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.
[29] Az Alkotmánybíróság a fenti határozataiban kimondta azt is, hogy a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembe vételével lehet meghúzni. Az Alkotmánybíróság a vizsgált esetekben, az ítélőtábla döntésének alkotmányossága szempontjából döntő körülménynek a gyermekek jelenlétét tekintette (a futópálya átadáson, illetve az iskolában, az indítványozó választókerületéhez tartozó intézményben elvégzett felújításról szóló beszámolón).
[30] Az Alkotmánybíróság – a fentiekre utalva – megállapította azt is, hogy önmagában nem tilos polgármester vagy önkormányzati képviselő számára a részvétel átadó ünnepségen vagy beszámolón, önmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény felújításáról szóló beszámolón. Ugyanakkor az Nktv. 24. § (3) bekezdése szerint „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. A tilalom az ítélőtábla által felhívott kúriai döntések értelmében alkalmazandó a kampány-tevékenységekre. A kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú.
[31] Az Alkotmánybíróság a leírtakból azt a következtetést vonta le, hogy a Ve. szabályai nem értelmezhetők úgy, mintha gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe a köznevelési törvény hivatkozott rendelkezése ellenére megengedett lenne. Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé. Más megfogalmazásban: választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, beszámolón gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen, az ügy körülményeitől függően, így különösen, ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek. Ezt a körülményt az eljárások során alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethet, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének.
[32] Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a konkrét esetekben az ítélőtábla döntése nem a Ve. 142. § ilyen tág értelmezésén, hanem a Kúria által követett állandó gyakorlaton alapul, amely szerint gyerekeket nem lehet kampánycélokra felhasználni, és amely gyakorlatnak a leírtak érelmében törvényi alapja van; erre tekintettel az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése sérelmét nem találta megállapíthatónak.
[33] A Kúria az Alkotmánybíróság fenti határozataiban foglalt, a Ve. alapelvi rendelkezései érvényesülésével és a 141-142. §-ai értelmezésével kapcsolatos megállapításait a jelen ügyben, vagyis a Kormány által a 2022. évi országgyűlési képviselői választások kampányidőszakában szervezett, köznevelési intézményben, tanítási időben, gyermekek jelenlétében megtartott rendezvényen történtek, a köznevelési államtitkár közreműködése és annak kommunikációja vizsgálata és a Ve. rendelkezéseibe ütközése megítélése során is irányadónak tekintette.
[34] A kérelmező – a kifogásában és felülvizsgálati kérelmében – lényegében azt sérelmezte, hogy a köznevelési államtitkár az általa a kampányidőszakban köznevelési intézményekben megtartott rendezvényeken országgyűlési képviselők, egyben egyéni képviselőjelöltek számára lehetőséget biztosított a digitális eszközök átadásában való részvételre, ezáltal a Ve. 141. § szerinti, a 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába ütköző kampánytevékenység végzésére.
[35] A jelen ügyben a Kúria – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai kérelmező által állított sérelme kapcsán – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az átadó ünnepség a Kormány „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt végrehajtásáról való tájékoztatást (annak keretében laptopok átadását), nem pedig az országgyűlési képviselő választáson jelöltként induló személyek támogatását célozta.
[36] A kérelmező által megjelölt bizonyítékok alapján önmagában, a már hivatkozott többlettényállási elemek hiányában nem minősíthető jogszabálysértőnek, hogy az adott választókerület jelenlegi országgyűlési képviselői, akik egyben a 2022. április 3-i országgyűlési választásokon jelöltként indulnak, a rendezvényen az államtitkár mellett jelen voltak, azon részt vettek. Az országgyűlési képviselő az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése alapján a köz érdekében tevékenykedik. Az egyéni választókerület jelenlegi országgyűlési képviselőjének részvétele a kerülete, körzete életét meghatározó eseményen, protokolláris rendezvényen, átadó ünnepségen önmagában nem minősül választási kampánynak, hanem a választópolgáraival való kapcsolattartásnak tekinthető. A Kúria megítélése szerint ez az értelmezés felel meg az Alkotmánybíróság fentiekben ismertetett 3256/2019. (X. 30.) és 3257/2019. (X.30.) AB határozataiban foglaltaknak.
[37] A Kúria – a fent írtakra tekintettel – az NVB határozatának [27] bekezdés utolsó mondatát, amely szerint „[m]ivel a feladatellátás a kormányzati politika végrehajtásában nyilvánul meg, ezért a kormányzó párt képviselőjének jelenléte a feladatellátás politikai alapja miatt nem kifogásolható” mellőzi. Az NVB jogértelmezése téves voltát támasztja alá a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú határozata [21] pontjának megállapítása is, amely szerint „[a] regnáló országgyűlési képviselő munkájához hozzátartozik a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel is”, a jelen ügyben pedig a laptop-átadási rendezvény protokolláris eseménynek tekinthető.
[38] A Kúria – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – rámutat arra is, hogy az egyes képviselők Facebook bejegyzései és az abban megjelenő esetleges kampánytevékenység az államtitkár tevékenységével nem hozhatók közvetlen összefüggésbe. A kérelmező az államtitkárnak az országgyűlési képviselő Facebook bejegyzésére való ráhatását nem bizonyította, így terhére jogsértés sem állapítható meg. Amint arra az Alkotmánybíróság a 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában rámutatott: a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni. Az egyes képviselőjelöltek bejegyzésével összefüggő, Facebook oldalukon folytatott esetleges kampánytevékenység a jelen ügynek az előbbi indokok miatt nem lehet a tárgya.A jelen ügy vonatkozásában a hivatkozott AB határozat is azt támasztja alá, hogy az egyes képviselőjelölt felelősségére esik, hogy az esemény utóbb ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé. A jelenlegi országgyűlési képviselő (aki egyben jelölt is) laptop-átadási rendezvényen való tevékenysége és erről készült tájékoztatása esetről esetre vizsgálandó [Kvk.I.39.245/2022/4.] lehet, de jelen ügy tárgyát – miután az államtitkár tevékenysége elkülönül – nem képezheti.
[39] A Kúria a kérelmező által idézett Kvk.II.37.395/2014/2. számú eseti döntésében a képviselőjelölt aktív magatartással megvalósuló tevékenységét (almaosztást) vizsgálta, nem az erre lehetőséget biztosító szerv felelősségét, az a jelen ügyre emiatt, valamint eltérő tényállása miatt sem irányadó.
[40] A Kúria a választások tisztaságának megóvása és az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvek NVB általi megsértését a jelen eljárásban a Ve. 222. § (1)-(2) bekezdésében foglalt keretekre figyelemmel nem vizsgálhatta.
[41] Mindezekre tekintettel Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján, az indokolás fentiek szerinti módosításával helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[42] Nem minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége.
Záró rész
[43] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[44] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles.
[45] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2022. március 4.
Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró