Kvk.VII.39.033/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.033/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
                          Dr. Szilas Judit előadó bíró
                          Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: „RUKISÖSZ” Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesület
                       … (cím)

A kérelmező képviselője: Z. Tóth Ügyvédi Iroda,
                                          ügyintéző: Dr. Szalay-Tóth Katalin
                                          … (cím)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 136/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 136/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2024. március 20-án előterjesztett kezdeményezésére a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 9/2024. (III. 22.) számú határozatával a kérelmezőt jelölő szervezetként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán nyilvántartásba vette. A fellebbezés alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a TVB határozatát a 2024. március 27-én meghozott 80/2024. számú határozatával helybenhagyta.
  2. A Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a 2024. április 2. napján meghozott Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzésében az NVB és a TVB határozatát részben megváltoztatta és a kérelmezőnek az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét visszautasította. Végzésében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontjában foglaltakat felhívva, hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a civil szervezet a 14. pont szerinti nemzetiségi szervezetnek minősüljön. A kérelmező Alapszabálya ugyanakkor a megkövetelt 3 éves időtartamon belül sem kifejezetten, sem tartalmában nem utalt arra, hogy az egyesület céljaként, tevékenységeként fogadta el a ruszin nemzetiségi önkormányzatban, illetve annak választása során a ruszin nemzetiség képviseletét. Ennek hiányában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nem kerülhetett sor. A határozatban hivatkozott, az elbírált ügy egyedi körülményei mérlegelésén alapuló Kvk.III.39.021/2024/3. számú határozatot – figyelemmel a Kúriának az Njtv. 2. § 14. pontja értelmezésével kapcsolatos töretlen gyakorlatára (Kvk.III.39.927/2019/2., Kvk.I.37.934/2019/2., Kvk.IV.37.946/2019/2.), amelyet a közelmúltban hozott Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzés is megerősített – a Kúria nem tartotta irányadónak.
  3. A kérelmező 2024. április 5-én az NVB-nél ismételten kezdeményezte a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzeti önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán ruszin nemzetiségi szervezetként. Kérelméhez mellékelte a TVB 23/2019. (VIII. 16.) számú határozatát, amely a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, továbbá a 2019-es választáson a szervezet által jelölt és megválasztott nemzetiségi képviselők listáját, külön kiemelve azokat a képviselőket, akik jelenleg is ruszin nemzetiségi képviseletet látnak el.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB a 2024. április 8-án kelt 136/2024. számú határozatával az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választása tekintetében a kérelmező jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasította.
  2. Határozatában részletesen ismertette a kérelmező korábbi kezdeményezése alapján meghozott Kvk.V.39.025/2024/4. számú kúriai végzést. Kifejtette, hogy a Kúria e végzésében az Njtv. 2. § 14. pontjában meghatározott feltétel hiányát állapította meg, amely utóbb sem pótolható, ezért a Kúria döntése jelen eljárásban is köti. Erre tekintettel a kérelmező bejelentése a Ve. 133. § (2) bekezdésben foglaltak alapján továbbra sem felel meg a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kérelmezőnek az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte.
  2. Állította, hogy az NVB határozata sérti az Alaptörvény 28. cikkét, az Njtv. 2. § 14-15. pontjait, 58. § (1) bekezdését és a Ve. 133. § (2) bekezdését.
  3. Kifejtette, hogy a kérelmező egyesület 2019. óta kifejtett tevékenységeiből egyértelműen az következik, hogy a nemzetiségi önkormányzati választáson kívánja ellátni és látja el a ruszin nemzetiség képviseletét, így megfelel a nemzetiségi jelölő szervvel szemben támasztott követelményeknek. A folyamatos és töretlen tevékenységéből következően céljai közé tartozik a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzeti önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselet és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása, ezért megfelel a nemzetiségi jelölő szervezettel szemben támasztott követelményeknek. Mindezek alátámasztására hivatkozott a 2022. augusztus 5. napjáig és azt ezt követően hatályos Alapszabályaiban megfogalmazott célokra és az ezek megvalósítására szolgáló tevékenységekre. Értelmezése szerint a jelen nyilvántartásba vétel szempontjából irányadó korábbi Alapszabálya, ha expressis verbis nem is tartalmazott képviseletre vonatkozó kifejezést, de politikai jellegű feladatmeghatározást igen, melyet alátámaszt az is, hogy 2019. évben jelölő szervezetként ugyanezen Alapszabály figyelembevételével nyilvántartásba vették. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság 3241/2019. (X. 17.) AB számú határozata [31] bekezdésében kifejtett bizalomvédelem elvére hivatkozott.
  4. Álláspontja szerint a Kúria a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében a nemzetiségi szervezet és a nemzetiségi egyesület fogalmát elvi éllel választotta szét, a Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzéséből pedig összességében az a következtetés vonható le, hogy az Alapszabálya figyelembevételével teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában a nemzetiségi szervezettel szemben támasztott feltételeket. Az ügyben a Kvk.III.37.927/2019/2. és Kvk.IV.37.946/2019/2. számú végzés alkalmazhatósága kizárt. Érvelése szerint nem tartható fenn a Kvk.I.37.934/2019/2. és Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzésében foglalt azon kúriai gyakorlat, amely szerint a nemzetiségi szervezet és a nemzetiségi egyesület törvényi definíciója két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására. Ezzel szemben a magyar önkormányzati rendszer a kulturális autonómia elvére épül, így nem különíthető el mereven egymástól a nemzetiség érdekvédelmével, érdekképviseletével a nemzeti kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység és a nemzetiségi közösség önkormányzati képviselete. Az NVB határozatának – a Kúria esetében meghozott korábbi végzésének indokolására alapított – értelmezése téves, és helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a nyilvántartásba vételéhez nem pótolható, nem korrigálható törvényi feltétel hiányzik. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.
  2. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, ezért a Ve. 1. § c) pontja folytán alkalmazandó Ve. 222. § (1) bekezdése alapján az érintettsége fennáll. A kérelmező ügyvédi képviselettel eljárva a felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a Kúria a kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a kérelmező ügyében a Kúria által, 2024. április 2-án Kvk.V.39.025/2024/4. szám alatt meghozott határozat és a jelen ügy között áll-e fenn olyan ténybeli és jogi azonosság, amely a jelen ügyben ítélt dolgot (res iudicata) eredményez (Kvk.VI.37.508/2018/2., Kvk.V.39.374/2022/3.).
  4. A Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 96. §-a értelmében a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek, vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt vitássá tegyék. A Kp. alkalmazása folytán a választási eljárással összefüggő bírósági jogorvoslat során meghozott érdemi határozat anyagi jogereje a feleken kívül az érdekeltekre is kiterjed, ezért a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére vonatkozó korábbi és jelen eljárás jog- és ténybeli azonosságáról kellett állást foglalni.
  5. A Kvk.V.39.025/2024/4. számú ügyben a bírósági jogorvoslatot a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége terjesztette elő, amelyet a ruszin nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként nyilvántartásba vettek, ezért a kérelmező nyilvántartásba vételét illetően érdekeltnek volt tekinthető. Az érdekelt felülvizsgálati kérelme arra irányult, hogy a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére ne kerüljön sor, ezért a kérelmezőnek a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként történt nyilvántartásba vételével kapcsolatos kérdés nem merült fel. Az érdekelt által kezdeményezett fenti számú bírósági jogorvoslat során a Kúria a kérelmező Alapszabályában foglaltakat a Ve. 133. § (2) bekezdés, Njtv. 2. § 14. pont és 58. § (1) bekezdés mentén vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező Alapszabálya sem kifejezetten, sem tartalmában nem utal arra, hogy céljaként, illetve tevékenységeként a ruszin nemzetiségi önkormányzatban, illetve annak választása során a ruszin nemzetiségnek a képviseletét kívánja ellátni. Végzése [30] bekezdésében felhívta és az ügyben alkalmazhatónak tartotta az Njtv. 2. § 14. pontjának értelmezésével összefüggő töretlen bírói gyakorlatot (Kvk.III.37.927/2019/2., Kvk.I.37.934/2019/2., Kvk.IV.37.946/2019. Kvk.III.39.021/2024.). A Kvk.IV.39.023/2024/2. számú ügyben meghozott kúriai végzés kapcsán arra utalt, hogy abban a felülvizsgálati eljárásban a Kúria az egyedi körülmények mérlegelésével határozott.
  6. A kérelmező az ismételten előterjesztett nyilvántartásba vétel iránti kezdeményezés alapján meghozott NVB határozat ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében – a Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú határozatának vitatása mellett – arra hivatkozott, hogy 2019. évben a területi választási bizottság jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, mely időpontban az Alapszabálya a jelen ügyben irányadóval azonos megszövegezésű volt, így alappal bízhatott abban, hogy a jelölés feltételeinek jelenleg is meg fog felelni. A Kúria megállapította, hogy az utóbbi hivatkozást a Kúria a kérelmezettet érintő korábbi bírósági felülvizsgálat során nem értékelhette, ezért a két bírósági felülvizsgálati eljárás ténybeli eltérése miatt, a Kvk.V.339.025/2024/3. számú végzés a jelen ügyben ítélt dolgot nem eredményezett.
  7. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási eljárásban előterjesztett bírósági jogorvoslati eljárásban is érvényesül a Ve. 228. § (2) bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 2. § (4) bekezdésében és 85. § (1) bekezdésében szereplő kérelemhez kötöttség elve és választási ügyben – különös tekintettel az eljárási határidő rendkívül rövid időtartamára – csak olyan körülményt lehet figyelembe venni, amire a fél (kérelmező) a jogorvoslati kérelmében egyértelműen hivatkozott. Ezért a Kúria a jelen bírósági felülvizsgálati kérelem alapján azt vizsgálta, hogy a kérelmező által előterjesztett – korábban nem értékelt hivatkozások – eredményezhetik-e a kérelmező eredeti kezdeményezése szerinti jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét.
  8. A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet lehet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
  9. Az Njtv. 2. § 14. pontja szerint az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. Az Njtv. 58. § (1) bekezdése és 60. § (1) bekezdése értelmében a választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet, illetve listát. E rendelkezések tehát a jelölt és lista állítását egyaránt az egyesület nemzetiségi szervezetként történő minősítéséhez kötik. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vételt kérőknek tehát az országgyűlési választásokra, önkormányzati képviselők és polgármesterek választására, illetve az Európai Parlament képviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokhoz képest sajátos feltételnek is eleget kell tenniük. Ezt a sajátos feltétel teljesülését a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Kúriának is vizsgálnia kell.
  10. A Kúria a Kvk.V.39.025/2024/4. számú határozatában részletesen vizsgálta a kérelmező Alapszabályának tartalmát és azt az irányadó Ve. és Njvt. szabályaival összevetve hozta meg döntését. A Kúria e végzése [25] bekezdésében rámutatott arra, hogy az Njtv. 2. § 14. pontja kifejezetten a VI. Fejezet alkalmazása szempontjából tartalmazza a nemzetiségi szervezet fogalmának meghatározását, ezért az Njtv. 2. § 14. pontját a választással kapcsolatban azon az alapon kell értelmezni, hogy az adott civil szervezet a nemzetiségi önkormányzatban történő képviselet ellátásához előírt törvényi feltételekkel rendelkezik-e. A nemzetiségi szervezeti minősítés Njtv. 2. § 14. pontjában rögzített feltétele pedig az, hogy alapszabálya szerint az adott nemzetiség képviseletének ellátását a választás évét megelőző 3 évben már tartalmazza. A feltétel meglétét a választás évére tekintettel 2021. január 1-től kellett vizsgálni. Végzésében kiemelte, hogy a fogalom meghatározáshoz fűződő törvényi indokolás, az időközben bekövetkezett módosításoktól függetlenül, az Alapszabályban megjelölt célok és feladatok értékelésekor jelen ügyben is irányadó.
  11. A Kúria a Kvk.39.025/2024/4. számú határozatában foglalt, a kérelmező Alapszabályának a 2022. augusztus 5-ei módosítását megelőző hatályos rendelkezései, valamint az Njtv. alkalmazott rendelkezései értelmezésével levont következtetéseket a jelen ügy elbírálása során is irányadónak és követendőnek tekinti.
  12. A Kúria – a jelen ügyben szintén követendő – Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzése [26] bekezdésében a Kúria Kfv.I.37.934/2019/2. számú végzésére utalva, hangsúlyozta, hogy míg a Njtv. 2. § 15. pont nemzetiségi egyesület fogalma a nemzetiségi, kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14. pont kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására. A kérelmező által levezetett jogértelmezés kiüresítené az Njtv. 2. § 14. pontban meghatározott alapszabályi feltételt valamennyi nemzetiségi egyesület vonatkozásában, a nemzetiségi szervezet meghatározását nem a kúriai gyakorlat, hanem a törvény fogalmazta meg.
  13. A kérelmező érvelésével szemben a Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú határozatában felhívott Kvk.III.37.927/2019/2., Kvk.I.37.934/2019/2., Kvk.IV.37.946/2019. és Kvk.III.39.021/2024. számú végzésekben kifejtett jogi álláspont a jelen ügyben is irányadó. A kérelmező nemzetiségi szervezetként történő minősítését az Alapszabályában meghatározott célok értelmezésével kellett elvégezni, mégpedig a 2024. évi választások tekintetében. Miután a kérelmező Alapszabályában a 2022. augusztus 5-i módosítást megelőzően az alapcél szerinti tevékenységek között nem szerepelt a ruszin nemzetiség képviseletére vonatkozó tevékenység, illetve képviseletre vonatkozó cél, a kérelmező az Njtv 2. § 14. pontjában meghatározott nemzetiségi szervezet fogalmának nem felelt meg.
  14. A kérelem teljesítését a felülvizsgálati érveléssel szemben a Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésben hivatkozott, az Alkotmánybíróság 3241/2019. (X. 17.) AB határozata [31] bekezdésében kifejtett bizalomvédelem elve sem alapozta meg. A hivatkozott határozat alapját a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet hiteltartozás állami átvállalására vonatkozó, módosított rendelkezései képezték, vagyis a bizalomvédelem a jogszabályi rendelkezésen alapult, amely a jelen választási ügy tényállásától teljes egészében eltér. A kérelmező jelen ügyben hivatkozott ugyan arra, hogy a 2019. évi választások alkalmával a területi választási bizottság jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, de arra nem utalt, hogy e döntést a bíróság is felülvizsgálta és erről a Kúriának sincs tudomása. Mindennek azonban általános jelleggel nincs is relevanciája. A bármely választáson jelöltként nyilvántartásba vételt kérő szervezeteknek minden választás esetén eleget kell tenniük a törvényi feltételeknek. Az a körülmény, hogy valamely korábbi választáson a szervezetet azonos vagy hasonló feltételekkel nyilvántartásba vették, nem mentesít a törvényi feltételeknek megfelelés ismételt vizsgálata alól, a korábbi nyilvántartásba vétel az újabb választás tekintetében nem eredményez szerzett jogot. A törvényi feltételek vizsgálata alól a korábbi nyilvántartásba vételre tekintettel sem a jogszabály nem biztosít mentességet, sem jogértelmezéssel nem lehet a korábbi nyilvántartásba vételnek általános jelleggel kivételes elbánást megalapozó joghatást tulajdonítani.  Önmagában tehát a 2019. évben meghozott, bíróság által felül nem vizsgált határozatra a kérelmező nem alapíthat jogot. A Kúria a Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzése [32] bekezdésében más kérelmező ügyében ugyanezen álláspontra helyezkedett.
  15. A Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzés szintén más kérelmező tekintetében, annak az ügynek a ténybeli körülményeit vizsgálva ezzel ellentétes következtetésre jutott, de álláspontjának általánosan kötelező hatás nem tulajdonítható, mivel egy ilyen általánosan kötelező erő lerontaná az Njtv. 2. § 14. pontjában meghatározott sajátos feltétel teljesülését. A választási ügyek elintézésére rendelkezésre álló rendkívül rövid határidő miatt az egyes jelölő szervezetek más jelölő szervezetek ügyében hozott döntésre eredménnyel általában nem hivatkozhatnak. A Kúria ítélkező tanácsait kötik ugyan más ítélkező tanácsok jogértelmezései, de az egyes ügyekben a tényazonosságon alapuló összevethetőség csak korlátozottan végezhető el a rövid határidő folytán. Ezért rendelkezik úgy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 41/D. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, hogy ha a törvény a bíróság eljárásra legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg, még a jogértelmezésre vonatkozó indokolatlan eltérés sem orvosolható még jogegységi panasz eljárásban sem. A jogegységet ilyen ügyekben az általános gyakorlat követése szolgálja, és nem az egyedi körülmények mérlegelése eredményeként kialakuló látszólagos eltérés.
  16. A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az NVB helytállóan döntött a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételi kérelmének visszautasításáról, erre tekintettel a Ve. 231. § (5) bekezdésének alkalmazásával, a támadott határozatot helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. 1. A civil szervezet nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az alapszabályban vállalt célként, illetve feladatként a választást megelőző legalább 3 éve tartalmazza az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzatában, illetve annak választásában való képviseletét. Ezt a sajátos feltételt a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Kúriának is a 2024. évi választások tekintetében önállóan kell vizsgálnia.

2. Az a körülmény, hogy valamely korábbi választáson egy jelölő szervezetet azonos vagy hasonló feltételekkel nyilvántartásba vették, nem mentesít a törvényi feltételeknek megfelelés ismételt vizsgálata alól, a korábbi nyilvántartásba vétel az újabb választás tekintetében nem eredményez szerzett jogot.

3. Választási ügyben csak olyan körülményt lehet figyelembe venni és értékelni, amire a fél a jogorvoslati kérelmében egyértelműen hivatkozott.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem tett, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. április 15.

Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró