A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.007/2023/2.
A tanács tagjai:
Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró
A kérelmező: … …
A kérelmező képviselője: … …
Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 3/2023. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 3/2023. számú határozatát helybenhagyja.
A Kúria a kérelmezőnek az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély kérelmező kifogástevő-társával együtt 2023. január 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a 2022 júliusától a közterületekre kihelyezett ,,A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket!” felirattal, „Készült Magyarország Kormánya megbízásából'” aláírással olvasható óriásplakátok és hagyományos méretű utcai plakátok miatt.
[2] Állították, hogy azok kihelyezése sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben foglalt, az alapjogaik – politikai vagy más vélemény szerinti különbségtétel nélküli – biztosításának elvét, az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 3. cikke szerinti szabad választásokhoz való jogukat, az Egyezmény 14. cikkében meghatározott, politikai vagy egyéb vélemény alapján történő megkülönböztetés tilalmát, továbbá az Európai Parlament tagjainak választása tekintetében ugyanezen jogaikat az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban EUSz) 14. cikk (3) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikk (1) bekezdése és 39. cikk (2) bekezdése alapján, továbbá a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített alapelvek érvényesüléséhez való jogukat is.
[3] Kérték a jogsértés megállapítását, és a Kormány további jogsértő tevékenységtől való eltiltását.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] Az NVB a 2023. január 26-án kelt, felülvizsgálni kért határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 215. § d) pontja alapján.
[5] Határozatának indokolásában – a Ve. 139. § (1) bekezdése, 140. §-a és 141. §-a alapján – rámutatott, hogy kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenység minősül, kampányidőszakon kívül eső időben kampánytevékenység folytatásáról nem lehet szó.
[6] Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria több, e kérdésben hozott határozatára (Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.III.37.326/2019/4., Kvk.IV.37.364/2019/2.). Kiemelte, hogy a kifogástevők jelen ügyben előterjesztett kifogása csaknem teljes egészében megegyezik a 429/2022. számú határozatával már elbírált kifogásával, az eltérés abban áll, hogy a jelen kifogást a „Nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról” lezárását követően terjesztették elő. A Kúria a Kvk.VI.39.542/2022/3. számú végzésével a 429/2022. számú, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatot helybenhagyta.
[7] Megállapította, hogy az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi választását még nem tűzték ki, azok kampányidőszaka még nem kezdődött el. Kifejtette, hogy a Kormánynak a kifogásban sérelmezett tevékenységének vizsgálatára kitűzött választás és ebből kifolyólag kampányidőszak hiányában egyetlen választási bizottság, így az NVB sem rendelkezik hatáskörrel. Hatáskör hiányában nem végezhetett értékelést abban a tekintetben, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenység alkalmas lehet-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére vagy sem.
[8] A kifogástevők a kifogásukban a Kúria 2019-től folytatott gyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy a Kúria tévesen és indokolatlanul adta fel az állam semlegességére vonatkozó korábbi álláspontját. Utalt arra, hogy a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatának NVB általi felülvizsgálatára nincs mód.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a választási bizottsági hatáskör hiányára alapítottan a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogszabálysértő volt.
[10] Jogi álláspontja szerint az NVB nem állapíthatta volna meg a hatásköre hiányát, hiszen a kifogást a Ve. 208. §-ának rendelkezésével összhangban, a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással nyújtották be, konkrétan az Európai Parlament tagjainak választására [Ve. 1. § d) pont] vonatkozó jogszabálysértéseket megnevezve, így azt az NVB-nek a Ve. 345. § (3) bekezdés a) pontja alapján érdemben el kellett volna bírálnia. Előadta, hogy a választási bizottságok hatáskörének kérdésében az elmúlt években egymástól gyökeresen eltérő bírósági döntések születtek, amelyek közül az első, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzésének jogi érvelésével értett egyet, nem pedig a későbbi kúriai határozatokban foglaltakkal. E határozatában a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, és a hatáskör hiányára hivatkozó választási bizottsági döntést megváltoztatva érdemi döntést hozott.
[11] Kérte, hogy a Kúria ítélkező tanácsa előzetes döntéshozatali indítvánnyal kezdeményezzen jogegységi eljárást a Kúria Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.III.37.326/2019/4., Kvk.IV.37.364/2019/2. és a Kvk.III.38.043/2019/2. számú közzétett határozataitól jogkérdésben való eltérés érdekében.
[12] Kérte továbbá, hogy a Kúria kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását abban a kérdésben, hogy a kifogásolt magatartás sérti-e az EUSz 14. cikk (3) bekezdésének az Európai Parlament tagjainak szabad választásokon történő megválasztására vonatkozó rendelkezését, különös tekintettel a Velencei Bizottság „Választási ügyek helyes gyakorlatának kódexében” foglaltakra.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 234. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – nem alapos.
[14] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az NVB jogszerűen utasította-e el érdemi vizsgálat nélkül a kifogástevők kifogását.
[15] Az kétségtelen, hogy kifogást – a Ve. 208. §-ának megfelelően – a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. Ugyanakkor a kifogás érdemi elbírálásának a jogszabálysértés megjelölésén túl további előfeltétele, hogy az választási bizottság hatáskörébe tartozzék. Amennyiben ugyanis a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [Ve. 215. § d) pont]. A kérelmező által a felülvizsgálati kérelmében felhívott Ve. 345. §-a az egyes jogorvoslatok elbírálásának a helyi, a területi választási bizottságok és a Nemzeti Választási Bizottság közötti hatásköri megosztásáról rendelkezik, ebből azonban nem következik, hogy valamennyi kifogást valamely választási bizottságnak érdemben el kellene bírálnia [ez a következtetés a Ve. 215. § d) pontjával is ellentétben állna].
[16] Az NVB felülvizsgálati kérelemmel támadott határozata a „választási kampányidőszak” [Ve. 139. § (1) bekezdés], a „kampányeszköz” [Ve. 140. §] és a „kampánytevékenység” [Ve. 141. §] törvényi fogalom-meghatározásainak összevetéséből vont le következtetést arra nézve, hogy a kifogásolt tevékenység vizsgálatára a Ve. nem ad jogszabályi lehetőséget egyetlen választási bizottság számára sem.
[17] A Ve. 139. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Ve. 140. §-a értelmében kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[18] A Kúria megállapította, hogy – a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglalt érvelésével szemben – kiforrott, következetes gyakorlata van a Ve. fenti fogalommeghatározásainak értelmezésével kapcsolatban. Erre a gyakorlatra az NVB is hivatkozott a felülvizsgálni kért határozatában, döntését lényegében erre alapította.
[19] A Kúria a Knk.II.37.710/2016/2. számú határozatában egyértelműen állást foglalt abban, hogy „a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kérelmező álláspontjától eltérően, ezért nem annak van jelentősége, hogy az adott tevékenység kampánytevékenység-e, mi a tevékenység jellege, mi a reklám tartalma, hanem annak, hogy a Ve. által definiált kampánytevékenységet mikor, mely időpontban, azaz kampányidőszakban végzik-e. Az NVB helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges. A kampányidőszakon kívül eső időben folytatott politikai tevékenység nem minősül a Ve. szerinti kampánytevékenységnek. (…) Ebből kifolyólag nincs jelentősége annak sem, hogy a Kormány milyen eszközöket használ fel a politikai tevékenysége során, ezért nem kellett állást foglalni arról sem, hogy a Kormánynak semlegesnek kell-e maradnia a népszavazást érintő kérdésben, reklámjai politikai reklámok-e. Mivel a kérelmező által állított kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre” {Knk.II.37.710/2016/2., indokolás [8], [9]}.
[20] A Kúria a Kvk.III.37.326/2019/4. számú határozatában kiemelte: „A kampányidőszak időtartama napra pontos rögzítésre került a Ve.-ben. Kezdő és záró időpontját is meghatározza a törvény. Sem a Kormány vitatott plakátolási tevékenysége, sem a kérelmező e tekintetben levezetett érvelése ezt az időszakot nem tágíthatja ki. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása minősül. A törvény ezen előírásából egyértelműen következik, hogy a kampányidőszakon túli tevékenység nem tekinthető kampánytevékenységnek. (…) Helyesen jutott tehát az NVB azon következtetésre, hogy a kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, amely egyértelműen behatárolja az NVB eljárási jogkörét is. A kampányidőszakon kívül eső plakátolási tevékenység célját tekintve – figyelemmel arra, hogy a plakát a Ve.140.§ a) pontja szerint kampányeszköznek minősül – alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, azonban annak vizsgálata és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető” {Kvk.III.37.326/2019/4., indokolás [27], [28], [29]}.
[21] A Kúria a Kvk.IV.37.364/2019/2. számú határozatában – az előbbi, Kvk.III.37.326/2019/4. számú határozatban foglaltakat megerősítését követően – rámutatott, hogy „A választópolgári akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése azonban a Ve. rendszerében nem a választások kitűzéséhez kapcsolódik, hanem a kampánytevékenységhez. A Ve. 141. §-a egyértelműen fogalmaz akkor, amikor ezt a tevékenységet – azaz a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése irányuló tevékenységet – a »kampányidőszakban folytatott tevékenységként« definiálja. Kampányidőszak pedig egyértelműen a Ve. 139. § (1) bekezdésében meghatározott időszak. Természetesen a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése irányuló tevékenység a kampányidőszakon kívüli időben is történhet, csak az nem tartozik a Ve. hatálya alá, így az nem a választási szervek és a választási bíráskodás által megítélhető” {Kvk.IV.37.364/2019/2., indokolás [23]}. A Kúria e határozatában nyomatékosította, hogy „a Ve. behatárolja az NVB eljárási jogkörét. A kampányeszközöket a Ve. 140. §-a határozza meg, az azzal való élés alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására. Ennek vizsgálata azonban és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető” {Kvk.IV.37.364/2019/2., indokolás [25]}.
[22] A Kúria a kifogástevőknek a nemzeti konzultáció lezárulását megelőzően előterjesztett kifogásával kapcsolatos Kvk.VI.39.542/2022/3. számú határozatában is arra a következtetésre jutott, hogy „Bármely politikai tevékenység alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a választópolgárok akaratát, kihatással lehet a következő választás eredményére. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy mindenféle politikai jellegű magatartás a Ve. hatálya alá tartozna. Konkrét, a Ve. 1. §-ában meghatározott választás, illetve választási kampány hiányában a politikai tevékenység választási tevékenységként nem értelmezhető, az ilyen magatartás ezért a Ve. rendelkezésébe sem ütközhet. (…) A választási bizottságok feladata, hatásköre – összehangban a Ve. 1. §-ában foglaltakkal – mindig egy konkrét választáshoz kapcsolódik. (…) A kérelmezők lényegében a Ve. hatásköri szabályozását vitatták, ténylegesen nem cáfolták, hogy a kifogásuk elbírálására a hatályos szabályok szerint az NVB-nek nincs hatásköre. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdéséből következően azonban a jogalkalmazó szervek a jogszabályokhoz kötötten járhatnak csak el. Hatáskör hiányában az NVB a kifogást érdemben nem bírálhatta el” {Kvk.VI.39.542/2022/3., indokolás [20], [22], [25], [26]}.
[23] A kérelmező saját jogi érvelésének alátámasztásaként hivatkozott – az NVB határozatában is idézett – Kvk.III.37.096/2010/2. számú legfelsőbb bírósági határozatra. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy – szemben az idézett, a Ve. 139. § (1) bekezdésének, 140. §-ának és 141. §-ának, valamint 215. § d) pontjának követendő értelmezését tartalmazó kúriai határozatokkal – a hivatkozott határozat egyfelől 2012. január 1-je előtti, ekként nem precedensképes [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pont, 41/B. § (1) bekezdés], másfelől még a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseinek értelmezésén alapul. Továbbá, a Kvk.III.37.326/2019/4. számú kúriai határozat indokolásának [32] bekezdése, a Kvk.IV.37.364/2019/2. számú kúriai határozat indokolásának [27] bekezdése, illetve a Kvk.VI.39.542/2022/3. számú kúriai határozat indokolásának [24] bekezdése is foglalkozott a Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatban foglaltakkal, amely alapján egyértelmű, hogy az ott írt megállapításból sem következik, miszerint a kifogástevők kifogásának elbírálására az NVB hatásköre fennállna.
[24] A fenti kúriai határozatokban megfogalmazott jogértelmezéstől – releváns ténybeli különbség vagy a Ve. szabályainak változása hiányában – a Kúria jelen ügyben ítélkező tanácsa nem kívánt eltérni, előzetes döntéshozatali indítvánnyal jogegységi eljárás kezdeményezését nem látta indokoltnak, mert a felülvizsgálati kérelem nem vetett fel olyan új szempontot, amely miatt a Kúria követendő jogértelmezése ismételt megfontolást igényelne.
[25] Az NVB jogszerűen, a kúriai gyakorlattal is összhangban állapította meg, hogy a kifogásolt tevékenység vizsgálatára egyik választási bizottságnak sincs hatásköre, így azt érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.
[26] A kifogásban foglaltak érdeméhez tartozik, így – érdemi vizsgálódás lehetőségének hiányában – sem az NVB, sem a Kúria nem foglalkozhatott az állam semlegességére vonatkozó kúriai jogértelmezés (a Kvk.III.38.043/2019/2. számú közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés) kérdésével, így e körben a jogegységi eljárás kezdeményezése fel sem merülhetett.
[27] A kifogás érdemi kérdése volt az EUSz 14. cikk (3) bekezdésének a kifogástevők által állított sérelme is, amelyről az NVB, és ebből következően a Kúria úgyszintén nem foglalhatott állást. A hivatkozott uniós jog alkalmazására nem került, nem kerülhetett sor, ekként annak értelmezésére sem volt szükség a jogvita eldöntéséhez, ezért a kérelmezőnek az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét a Kúria elutasította.
[28] Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[29] A kampányidőszakon kívül eső időben folytatott politikai tevékenység nem minősül a Ve. szerinti kampánytevékenységnek, az ezzel kapcsolatos kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
Záró rész
[30] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[31] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
[32] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2023. február 1.
Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró