A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.597/2020/3.
A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró
Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró
A kérelmező: Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület
A kérelmező jogi képviselője: Pécsi 19. számú Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A támadott határozat: Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 6/2020. (VIII. 14.) TVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A jogvita alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2020. július 31. napján előterjesztett kérelmére a Mohács Város Helyi Választási Bizottság a 2020. augusztus 4-én kelt 5/2020. (VIII. 04.) HVB határozattal döntött a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételéről, azonban a számítógépes rendszerben hibásan került rögzítésre a kérelmező neve.
[2] 2020. augusztus 8-án a kérelmező képviselője átvette az ajánlóíveket és ugyanezen a napon jelezte, hogy a jelölő szervezet neve elírást tartalmaz, a „Változást” szó helyett „Választást” szó szerepel a névírásban.
[3] A helyi választási iroda vezetője tájékoztatta a kérelmezőt, hogy javításra kerül az elírás azzal, hogy az így összegyűjtött aláírások befogadásra kerülnek és azokat úgy tekinti, mint amely ajánlásokat a kérelmezői egyesület jelöltjeire adtak a választópolgárok.
[4] 2020. augusztus 10. napján az informatikai rendszerben a névelírás javítása megtörtént.
[5] Időközben 2020. augusztus 14-én a kérelmező a javított aláíróíveket átvette.
A kérelmezői kifogás
[6] 2020. augusztus 8-án, valamint augusztus 10. napján a kérelmező kifogásokat terjesztett elő a Mohács Város Helyi Választási Bizottságánál (a továbbiakban: elsőfokú választási bizottság) sérelmezve az ajánlóívek téves adattartalmát, kérve a helyes adattartalommal való kiállításukat. A kifogás I. pontjában sérelmezte, hogy a helyi választási iroda vezetője a jegyző, és a városnak 2020. augusztus hó 8. napján, a választási kampányidőszak kezdetén nem volt jegyzője. A területi választási iroda vezetője összeférhetetlenségi helyzetet hozott létre a helyi választási iroda vezetőjének személye kinevezésével. Ez önmagában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértését jelenti, illetőleg a Ve. 69. § (3) bekezdése is sérült. A kifogás II. pontjában előadta, hogy a Ve. 121. § (2) bekezdésének tételes rendelkezése sérült, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja is. A többi jelölő szervezet időben megkapta a hibátlan íveket és így az ajánlóívek gyűjtését meg tudták kezdeni, míg ezt ő csak a hibátlan ajánlóívek kézhezvétele után tudja majd megkezdeni. A III. pontban kifejtette, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 15. § (1) bekezdése, illetőleg a 78. § (1) bekezdése megsértésre került, mivel a helyi választási irodának jegyzőkönyvet kellett volna felvennie a panaszáról. Mindez sérti – állítása szerint – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és sérti a Ve. 69. § (5) bekezdését is. A IV. pontban az előadottak összefüggésben való értékelését is kérte és ennek alapján állította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja megsértésre került.
Az elsőfokú választási határozat
[7] Az elsőfokú választási bizottság a 15/2020. (VIII.11.) számú HVB határozatával a kifogás II. pontjában előadott, a Mohácsi Helyi Választási Iroda tevékenységével szembeni kifogásnak nem adott helyt, azt elutasította. A kifogás I., III. és IV. pontjában foglaltakat érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra való hivatkozással, hogy az abban foglaltak elbírálása egyik választási bizottság hatáskörébe sem tartozik.
[8] A II. pontban foglalt kifogás vonatkozásában megállapította, hogy a választási alapelvek nem sérültek, mert a helyi választási iroda azonnal segítséget nyújtott, mindent megtett a hiba orvoslására és részletesen tájékoztatta a kérelmezőt. Kifejtette, hogy az elírás sem érdek-, sem jogsérelmet nem okozott, még rövid időre sem. Az Ákr. vonatkozásában utalt arra, hogy az Ákr. 8. § (1) bekezdés b) pontja kizárja az Ákr. hatályát a választási eljárásra, a jegyzőkönyv felvétele ezért nem volt megkövetelhető.
A kérelmező fellebbezése
[9] A kérelmező fellebbezést terjesztett elő és kérte, hogy a kifogása I-IV. számú kérelmi elemeinek adjon helyt a helyi választási bizottság határozatának megváltoztatásával. Változatlanul kifogásolta, hogy jegyzőkönyvet nem vettek fel a bejelentésről, továbbá az elsőfokú választási bizottság úgy tett megállapításokat a tájékoztatásokról, hogy azoknak a valóságtartalma nem ellenőrizhető. Fenntartotta minden korábbi előadását, így az Ákr. alkalmazására vonatkozó hivatkozását is. Az a körülmény, hogy a helyi választási iroda elfogadja a névelírást tartalmazó ajánlóíveket, nem változtat a jogsértés tényén. Kiemelte, hogy a Ve. 208. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú választási bizottságnak vizsgálnia kellett volna a kifogás I., III. és IV. pontjaiban foglaltakat is. Utalt e körben változatlanul a Ve. 69. § (5) bekezdésére is, és az alapelvi sérelmekre is.
A másodfokú választási határozat
[10] A Baranya Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: területi választási bizottság) a fellebbezés alapján eljárva a 6/2020. (VIII.14.) TVB számú, 2020. augusztus 14. napján kelt határozatával 2 igen és 0 nem szavazattal helybenhagyta az elsőfokú választási bizottság határozatát. Utalt arra, hogy alapelvi sérelemre kizárólag akkor lehet hivatkozni, ha nincs olyan tételes rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. A Ve. 121. § (1) bekezdése azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen beazonosítható legyen a támogatandó jelölt vagy jelölő szervezet, ettől azonban meg kell különböztetni a jelen esetet, mivel egyértelműen beazonosítható mind a jelölt, mind a jelölő szervezet. Kiemelte azt is, hogy haladéktalanul intézkedéseket tett a kijavítás iránt a helyi és a Nemzeti Választási Iroda. Megjegyezte, hogy az Ákr. hatálya a választási eljárásra nem terjed ki. A Ve. 66. § (3) bekezdése alapján nem lép automatikusan sem az aljegyző, sem pedig más személy a kieső jegyző helyére, a kinevezésről a felettes választási iroda vezetője dönt, a kinevezésre a Ve. nem tartalmaz olyan előírásokat, amelyeket a kérelmező kér számon a kinevezettel szemben, ezért az nem is vizsgálható.
A felülvizsgálati kérelem
[11] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a területi választási bizottság határozatának megsemmisítését és a másodfokú választási bizottság új eljárás lefolytatására való kötelezését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
[12] Állította, hogy a Ve. 14. § (4) bekezdésében, valamint a 41. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nem volt határozatképes a területi választási bizottság a határozat meghozatalakor.
[13] Előadta továbbá, hogy a határozat sérti a Ve. 121. § (2) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját is, mert a hibátlan ajánlóíveket csak 2020. augusztus 14. napján kapta meg, ugyanakkor ezt már augusztus 8. napján ki kellett volna adni a részére. Az esélyegyenlőség alapelvének sérelme a Ve. 121. § (2) bekezdése megsértése mellett is megállapítható, más szervezetek 2020. augusztus 8-a és 14-e között már gyűjthették az aláírásokat, míg ő nem. A rendszerben történő névátírás javítása a jogsértést nem szüntette meg, csak helyes adattartalmú ajánlóíveken gyűjthet aláírásokat. A Ve. 121. § (2) bekezdése követelménye nem teljesült. Állította, hogy a területi választási bizottság által hivatkozott választási bizottság és a választási iroda közötti egyeztetésekre bizonyíték nem áll rendelkezésre.
[14] Állítása szerint a határozat sérti a Ve. 208. § (1) bekezdését és 215. § d) pontját. A rendelkező rész és az indokolás nincs összhangban egymással, hiszen a kifogás I., III. és IV. pontjainak vonatkozásában a területi választási bizottság helybenhagyta a hatáskör hiányára hivatkozó, érdemi vizsgálat nélküli elutasítást tartalmazó elsőfokú döntést, ugyanakkor érdemben mégis vizsgálta ezt a kérdést a határozat indokolásában. Másrészt előadta, hogy a Ve. 208. § (1) bekezdése alapján nem volt helytálló a Ve. 215. § d) pontjának az alkalmazása. Az általa hivatkozott Ve. 69. § (5) bekezdése megsértésének elbírálása is a választási bizottság hatáskörébe tartozik.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[16] A Kúria megállapította, hogy a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő a kérelmező a felülvizsgálati kérelmet, és annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviselte, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.
[17] A Kúria mindenekelőtt azt rögzíti, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében az 1952. évi III. törvényt felváltó Kp. szabályai csak a Ve. által nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatóak. A Ve. 231. § (5) bekezdése szerinti döntések meghozatalára jogosult a bíróság, a határozat megsemmisítésére és új eljárás elrendelésére azonban nem. A Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a határozatot a bíróság vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja, ezért a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontjára történő kérelmezői hivatkozás alaptalan, a Kp. alkalmazására és annak alapján megsemmisítésre a bíróságnak törvényes lehetősége jelen esetben nincs. A Kúria megjegyzi azt is, hogy az Ákr. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a választási eljárásra az Ákr. hatálya sem terjed ki.
[18] A kérelmező alaptalanul érvelt azzal, hogy a területi választási bizottság határozatképtelen volt a határozata meghozatalakor. Téves a kérelmezőnek az az állítása, miszerint a tagok és póttagok között a Ve. nem tesz különbséget, melynek 21. §-a értelmében a területi választási bizottságba három tagot és legalább két póttagot kell megválasztani. A Ve. 35. § és 36. §-a is egyértelműen elkülöníti a tagok és a póttagok megbízatása megszűnésének az eseteit. Ennek megfelelően a Ve. 37. § (1) bekezdése is különbséget tesz a tag és a póttag megválasztása között. A Ve. 41. § (1) bekezdése csak és kizárólag a tagok jelenlétét írja elő, mely szerint a választási bizottság határozatképes, ha az esküt, vagy fogadalmat tett tagok több, mint a fele jelen van. Jelen esetben a három tagból a kérelmező által sem vitatottan két tag jelen volt a határozat meghozatalakor, azaz a Ve. 41. § (1) bekezdése, illetőleg a 14. § (4) bekezdése alapján határozatképes volt a területi választási bizottság a határozatának a meghozatalakor.
[19] A kérelmező alaptalanul érvelt a Ve. 121. § (2) bekezdésének, illetőleg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának a sérelmével. Kétségtelen tény, hogy az ajánlóíveken helytelenül került feltüntetésre a kérelmező neve. Ugyanakkor, ahogy azt a kérelmező is állította a felülvizsgálati kérelmében, ez a jogsérelem [Ve. 121. § (2) bekezdés] nem vonja maga után a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértését is egyúttal. A kérelmezőnek az alapelvi sérelemhez azt kellett volna bizonyítania, hogy a névelírás a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megsértette. Helytálló azonban ezzel kapcsolatban a területi választási bizottság határozatában foglalt az az álláspont, amely szerint a választási iroda a hiba tudomására jutásától kezdve azonnal intézkedéseket tett a hiba kijavítása iránt és tájékoztatta arról is a kérelmezőt, hogy el fogja fogadni a már átadott ajánlóívek benyújtását. Ezért a hatnapos késedelem (augusztus hó 8. és 14. között), amíg a kérelmező az elírást nem tartalmazó ajánlóívek birtokába jutott, tényleges és jogaiban őt jelentősen korlátozó jogsérelmet nem okozott a kérelmezőnek az aláírásgyűjtésben, a kampányban való részvételből már nem volt kizárt, az időszaki akadályoztatás az alapelv sérelmének megállapítását nem indokolja. A Kúria továbbá utal arra is, hogy a hivatkozott rendelkezés célja az, hogy a választópolgár egyértelműen meg tudja különböztetni a szavazólapon a kérelmezőt a többi jelölő szervezettől. Ez a követelmény pedig a „változást” szó elírásával – figyelemmel a kijavítás iránt tett intézkedésekre és a tájékoztatásra is – nem sérült. A kérelmező állította, hogy a választási szervek közötti egyeztetésre bizonyíték nem áll rendelkezésre, a pontos adatok tisztázatlanok. Ugyanakkor a Kúria utal arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda Elnöke 2020. augusztus 13-án kelt tájékoztató levele az egyeztetés megtörténtét igazolja. A Kúria kiemeli azt is, hogy a területi választási bizottság állítását ugyanakkor alátámasztja az, hogy két nappal később, augusztus 10. napján a számítógépes rendszerben a névelírás kijavítása megtörtént.
[20] A Kúria megállapította azt is, hogy a kérelmező a Ve. 208. § (1) bekezdésének és 215. § d) pontjának a sérelmére megalapozatlanul hivatkozott. A Kúria ezzel kapcsolatban ismételten rögzíti, hogy az Ákr.-re történő kérelmezői hivatkozás alap nélküli, az Ákr. nem alkalmazható a választási eljárásban. Másrészt kiemelendő az is, hogy a kérelmező a jogsérelmet az ajánlóíveken történő névelírásra alapozta. Az a körülmény, hogy a területi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetőjének összeférhetetlenségét nem állapította meg, nincs összefüggésben a névelírással, illetőleg a kérelmezőnek a választási eljárásban elszenvedett, általa állított jogsérelmével. A kérelmező sem a kifogásában, sem a fellebbezésében és a felülvizsgálati kérelmében sem fejtette ki ezzel összefüggésben az összeférhetetlenség és a választási jogsérelem közötti ok-okozati összefüggést. Egyebekben nyilvánvaló az is, hogy a helyi választási iroda vezetője nem felel és nem felelhet a Nemzeti Választási Irodánál a számítógépes rendszerben történő elírásért. Az előbbiek szerint pedig a helyi választási iroda a hiba kijavítása iránt megtett mindent, ennek megfelelően a hiba kijavítása meg is történt, továbbá tájékoztatást is adott a kérelmezőnek.
[21] Mindezek alapján a Kúria a területi választási bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontja értelmében tárgyi illetékfeljegyzési jogos. A kérelmező illetékmentességére nyilatkozott, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.
[23] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. augusztus 18.
dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró
dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. bíró