Kvk.VI.39.542/2022/3. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.542/2022/3.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

Az I. rendű kérelmező: kérelmező1 (cím1)

A II. rendű kérelmező: kérelmező2 (cím2)

A kérelmezők képviselője: Dr. Schubert Magdolna ügyvéd (cím3)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság 429/2022. számú határozatának bírósági  felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 429/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezők 2022. november 23-án kifogást nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), előadásuk szerint a Kormánynak a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül 2022. október közepe óta folytatott és várhatóan 2022. december 9-ig tartó „Nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciók ellen” elnevezésű kormányzati propagandakampánya (a továbbiakban: Nemzeti konzultáció) és annak kampányeszközei – feliratok, óriásplakátok, plakátok, hirdetések, reklámfilm – miatt. Állították, hogy azok súlyosan sértik az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben foglalt alapjogaik - politikai és más véleményre tekintet nélküli - biztosításához fűződő jogaikat, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke szerinti szabad választásához való jogukat, az EJEE 14. cikkében meghatározott politikai és más vélemény alapján való megkülönböztetés nélküli bánásmódhoz való jogukat, továbbá az európai parlamenti választás tekintetében ugyanezen jogaikat az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 39. cikk (2) bekezdése, valamint a Charta 21. cikk (1) bekezdése alapján, végül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített alapelvek érvényesüléséhez való jogukat. Kérték a jogsértés megállapítását, és a Kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda további jogsértő tevékenységtől való eltiltását.

A felülvizsgálni kért határozat

[2] Az NVB a 2022. december 5-én kelt 429/2022. számú határozatával a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[3] Indokolása szerint a választási szerveknek csak a Ve. és a választások anyagi jogi szabályai hatálya alá tartozó cselekmények jogszerűségének vizsgálatára van hatáskörük. Rögzítette, hogy a Ve. 141. §-a szerint a Ve. 139. §-ában meghatározott kampányidőszakban végzett tevékenység minősül kampánytevékenységnek.

[4] Az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2024. évi választása még nincs tűzve, és mivel a Ve. 139. §-a alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik, így egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak és helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi választásának kampányidőszaka nem kezdődött el. Kampányidőszakon kívül kampánytevékenység folytatása nem lehetséges.

[5] A kúriai joggyakorlatra utalással (Kúria Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2. Kvk.III.37.326/2019/4.) megállapította, hogy a kérelmezők által sérelmezett tevékenység vizsgálatára egyetlen választási bizottság, így az NVB sem rendelkezik hatáskörrel.

[6] Hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenység alkalmas lehet-e a választói akarat befolyásolására, mivel ez a Ve. hatályos rendelkezései alapján nem értékelhető a Ve. szerinti kampánytevékenységként (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016.
NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2., Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzések).

[7] Rögzítette továbbá, hogy a Ve. 1. §-a tételesen meghatározza, mely eljárásokban kell a törvényt alkalmazni. A Nemzeti konzultáció intézménye nem feleltethető meg a Ve. 1. § a) - d) pontjainak, és a kérelmezők sem jelöltek meg olyan jogszabályt, amely a Ve. alkalmazását a Nemzeti konzultációra vonatkozó eljárásban megalapozná, így a hatáskörének megállapítása ezen okból is kizárt.

[8] Az állam semlegességére vonatkozó korábbi joggyakorlattal összefüggésben előadottakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú döntése mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, az rendes jogorvoslattal nem támadható, így annak az NVB általi felülvizsgálatára nincs mód.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[9] Az NVB határozatának bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett kérelmükben a kérelmezők a határozat megváltoztatását és a kifogásuk teljesítését kérték. Szükségesnek tartották továbbá az eljárás felfüggesztését és azzal egyidejűleg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztését jogegységi eljárás lefolytatása iránt a Kvk.III.38.043/2019/2., a Knk.II.37.710/2016/2., a Kvk.IV.37.364/2019/2. és a Kvk.III.37.326/2019/4. számú határozatokban kimondott elvi jogtételektől való eltérés érdekében.

[10] Érvelésük szerint a Ve.-nek a szabályszerű kifogás elbírálásáról szóló rendelkezései – Ve. 297. § (3) bekezdés e) pontja, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontja, 345. § (3) bekezdés a) pontja – előírják, hogy az NVB-nek a benyújtott kifogásról érdemben döntenie kell, a Ve. nem ad mérlegelési lehetőséget, hiszen a nemzeti jogszabályokban és a nemzetközi egyezményben deklarált hatékony jogorvoslat követelménye csak így biztosítható.

[11] Kifejtették, attól, hogy kampányidőszakon kívüli a kifogásolt tevékenység, még nem cáfolható a Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatban rögzített megállapítás a politikai tevékenységeknek a következő választás eredményére gyakorolt hatásáról. A kifogás érdemi elbírálása alapján válaszolható meg ugyanis az a kérdés, hogy vajon az adott tevékenység jogszerűen gyakorol-e hatást a következő választás eredményére, avagy sem. A jogszerűség megítélését a kifogástevőnek joga van kérni, éppen ezt biztosítja számára a hatékony jogorvoslathoz való joga. Különösen arra is tekintettel, hogy a választási bizottságon kívül nincs más olyan szerv, amelyik hatékony jogvédelmet biztosítana ilyen esetben. Utaltak továbbá arra, hogy az I. rendű kérelmező panaszára, közérdekű bejelentésére a Legfőbb Ügyészség a kérelmükhöz mellékelt 2022. február 15-én adott válaszlevelében a jogorvoslati szervnek nem minősülő alapvető jogok biztosát, és – kampányidőszakban – az NVB-t jelölte meg, mint az ügyben hatáskörrel bíró állami szerveket.

[12] Tény ugyanakkor, hogy az NVB több olyan kúriai döntésre is utalt a határozatában [26]- [28] amelyek kimondták, hogy kampányidőszakon kívüli politikai tevékenység vizsgálatára az NVB-nek nincs hatásköre. Annak vizsgálatát pedig, hogy az állam politikai tevékenysége – kampányidőszaktól függetlenül – mennyiben sérti a választás jogszerűségét, és mennyiben sérti a szabad választáshoz való jogukat, szintén egy kúriai döntésre (Kvk.III.38.043/2019/2.) hivatkozással utasította el. Az NVB nem tartotta lehetségesnek ezen határozatoktól való eltérést. Tekintettel azonban a kérdés jelentőségére, illetőleg arra, hogy a hivatkozott kúriai döntések nincsenek összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) a szabad választáshoz való jog tartalmát kifejező esetjogi döntéseivel, indokolt a jogegységi eljárás lefolytatása. Abban kértek bírói döntést, hogy ma Magyarországon az igazságszolgáltatás érvényesíthetőnek tartja-e az állampolgárok szabad választásához való jogát vagy sem. E körben utaltak az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet (a továbbiakban: EBESZ) magyarországi választásokról tett zárójelentéseire.

[13] A Miniszterelnöki Kabinetiroda – a Kúria felhívása ellenére – az ügyben nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.

[15] Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

[16] A Ve. 1. §-a szerint e törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül

a) az országgyűlési képviselők választásán,
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,
c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,
d) az Európai Parlament tagjainak választásán,
e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás].

[17] A Ve. tárgyi hatályát meghatározó 1. §-a értelmében főszabályként a Ve.-t az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán kell alkalmazni, a Nemzeti konzultáció ezek egyikébe sem tartozik. Emellett – meghatározott eljárásra nézve – más törvény is elrendelheti a Ve. alkalmazását, a Nemzeti konzultációval kapcsolatban azonban ilyen külön törvényi szabályozást a kérelmezők nem jelöltek meg.

[18] Mindezekből következik, hogy a kérelmezők által kifogásolt tevékenységre a Ve. tárgyi hatálya nem terjed ki.

[19] A Ve. 140. §-a értelmében kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

[20] Bármely politikai tevékenység alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a választópolgárok akaratát, kihatással lehet a következő választás eredményére. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy mindenféle politikai jellegű magatartás a Ve. hatálya alá tartozna. Konkrét, a Ve. 1. §-ában meghatározott választás, illetve választási kampány hiányában a politikai tevékenység választási tevékenységként nem értelmezhető, az ilyen magatartás ezért a Ve. rendelkezésébe sem ütközhet.

[21] A Ve. 14. §-a szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságnak, törvényességének biztosítsa, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

[22] A választási bizottságok feladata, hatásköre – összehangban a Ve. 1. §-ában foglaltakkal – mindig egy konkrét választáshoz kapcsolódik.

[23] Ve. tárgyi hatályát, a választási bizottságok feladat- és hatáskörét jogértelmezéssel kibővíteni nem lehet. A Ve. tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyben a választási bizottságnak feladata, hatásköre sincs.

[24] Hatáskört csak jogszabály telepíthet, ezért egy választási ügyben hozott bírósági határozat sem keletkeztethet választási bizottsági hatáskört. Ennél fogva tévesen állították a kérelmezők, hogy a Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatban szereplő megállapításból következően a kifogás elbírálására az NVB hatásköre fennáll.

[25] A kérelmezők lényegében a Ve. hatásköri szabályozását vitatták, ténylegesen nem cáfolták, hogy a kifogásuk elbírálására a hatályos szabályok szerint az NVB-nek nincs hatásköre. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdéséből következően azonban a jogalkalmazó szervek a jogszabályokhoz kötötten járhatnak csak el.

[26] Hatáskör hiányában az NVB a kifogást érdemben nem bírálhatta el.

[27] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálni kért döntés nem sértheti a kérelmezőknek a nemzetközi egyezményekben, Alapjogi Chartában, Alaptörvényben biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogát, mert annak sérelme csak akkor lenne megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelmet a kifogás elbírálására hatáskörrel bíró választási szerv nem bírálta volna el. Jelen – választási ügynek nem minősülő – ügyben azonban az NVB-nek a kifogás elbírálására nem volt hatásköre. A Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB éppen azzal sértett volna jogszabályt, ha a kérelmezők kifogását hatáskör hiányában bírálta volna el.

[28] A fentiekre tekintettel az NVB helytállóan és a kúriai joggyakorlattal (Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2., Kvk.III.37.326/2019/4. szám) összhangban állapította meg, hogy a kérelmezők által kifogásolt kormányzati tevékenységre a Ve. tárgyi hatálya nem terjed ki, ezért a kifogás elbírálása nem tartozott a hatáskörébe. A hivatkozott döntésekben megfogalmazott elvi tételektől – releváns ténybeli különbség vagy a Ve. szabályainak változása hiányában – a Kúria eljáró tanácsa nem kívánt eltérni.

[29] Végül a Kúria rámutat arra, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. A kérelmezők jogszabálysértés megjelölése nélkül hivatkoztak EJEB döntésekre és EBESZ jelentésekre, ennek hiányában az ezzel kapcsolatos előadásuk érdemben nem volt vizsgálható.

[30] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[31] A Ve. 1. § a) - e) pontjaiban foglaltaknak megfelelő választás hiányában a kifogásolt kormányzati tevékenységre a Ve. tárgyi hatálya nem terjed ki, ezért annak vizsgálata nem tartozik választási bizottság hatáskörébe.

Záró rész

[32] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a kérelmezők a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek.

[33] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.

[34] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. december 12.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró