A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.516/2022/2.
A tanács tagjai:
Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: kérelmező (cím1)
A kérelmező képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Halász Árpád ügyvéd (cím2)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 27/2022. (IX. 21.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 27/2022. (IX. 21.) FVB számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Budapest I. kerületi Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) az 1/2022. (VI. 14.) HVB számú határozatával Budapest I. kerület 05. számú egyéni választókerületben (a továbbiakban: választókerület) egy önkormányzati képviselő lemondása miatt megüresedett helyi önkormányzati képviselő egyéni választókerületi mandátum betöltésére 2022. szeptember 11. napjára időközi választást tűzött ki, melynek eredményét a 2022. szeptember 11. napján meghozott 21/2022. (IX. 11.) HVB számú határozatban állapította meg.
[2] A kérelmező, mint képviselőjelölt 2022. szeptember 14-én a HVB-hez kifogást nyújtott be. Előadta, hogy a kitűzött időközi önkormányzati választást röviddel megelőzően (tudomása szerint 2022. augusztus 4. és szeptember 11. napja között) 13 magánszemély a választókerülethez tartozó ….. számú ingatlanban lakcímet létesített, ahová kézbesített választási értesítőket azonban egyetlen személy sem vette át. Mindez azt bizonyítja álláspontja szerint, hogy a magánszemélyek életvitelszerűen nem élnek a lakcímen, röviddel az időközi választás előtt, kizárólag a választáson való részvétel céljából létesítettek lakcímet. A választás tisztességtelen befolyásolása történt, mert azon a választókerülethez életvitelszerűen nem kötődő személyek vehettek részt.
[3] Kérte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, és az e) pontban szabályozott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelmének a megállapítását. A kifogás mellékleteként bizonyítékként 8 db fényképfelvételt csatolt.
A Budapest I. kerületi Helyi Választási Bizottság határozata
[4] A HVB 23/2022. (IX. 15.) HVB számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) a kifogást elutasította.
[5] Indokolása szerint a csatolt fényképfelvételek a tényállás tisztázására nem alkalmasak, a kifogásban foglalt állításokat nem támasztják alá, mivel a felvételeken szereplő zárt borítékok tartalma nem megállapítható. A határozat jogorvoslati tájékoztatója a fellebbezés beérkezésének határidejeként 2022. szeptember 17. napjának 16.00 óráját tartalmazza.
[6] A HVB határozat ellen kérelmező a törvényes határidőn belül, elektronikus úton a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) fellebbezést terjesztett elő. A kifogásban előadott érveit fenntartva a HVB határozatának a megváltoztatását, az alapelvi sérelmek megállapítását kérte. Álláspontja szerint a HVB okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati határidőt jogsértően állapította meg, mivel az a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján nem 2022. szeptember 17. 16.00 óra, hanem 2022. szeptember 18. 16.00 óra.
A Fővárosi Választási Bizottság határozata
[7] Az FVB 27/2022. (IX. 21.) számú határozatában (a továbbiakban: FVB határozat) a fellebbezésnek részben helyt adott, megállapította, hogy a HVB határozat jogorvoslati tájékoztatója törvénysértő volt, azonban az időmúlás miatt a megváltoztatását mellőzte, egyebekbena határozatot helybenhagyta.
[8] Indokolása szerint a fellebbezésben foglaltak és a rendelkezésére álló információk alapján sem a választás tisztaságának megsértése, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme nem kellően bizonyított.
[9] A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és Kvk.II.39.415/2022/2. számú határozataira utalással megállapította, a Ve. alapelveinek megsértését önmagában a lakcím létesítés ténye nem támasztja alá, a jogsértés megállapításához további tényállási elemek vizsgálata szükséges, amelyekre azonban a kérelmező nem hivatkozott, hivatalbóli bizonyításra pedig nincs lehetőség. Nem a választási szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárás a lakcím létesítése, ezért nem is vizsgálhatja annak körülményeit és az arra irányuló eljárás jogszerűségét.
[10] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a megsértése megállapításához szükséges továbbá annak a vizsgálata, hogy az érintett személyek ténylegesen részt vettek-e a választáson, éltek-e aktív választójogukkal. Ez az aktus (a választójog gyakorlása) ugyanis az, amely rendeltetésszerűnek vagy rendeltetésellenesnek minősülhet (Kvk.IV.37.359/2014/2. számú kúriai döntés), amelyre tényállítást a kérelmező meg sem fogalmazott.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[11] Az FVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a határozat fellebbezést elutasító részének a megváltoztatását, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmének megállapítását kérte.
[12] A kifogásában és a fellebbezésben előadott érveket fenntartva a bírósági felülvizsgálati kérelmét három pontba foglalta. A II.2. pontban előadta, hogy „nem összeegyeztethető a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással, ha a területi alapon szervezett és kialakított választókerületekben kizárólag a választáson való részvétel céljából és nem lakhatás céljából létesít valaki lakcímet. Rámutatott arra a II.3. pontban: „a területi alapon megszervezett választási körzetek célja pont az, hogy a helyben élők a saját sorsukat érintő lényeges kérdésekben dönthessenek, a tömeges lakcímbejelentés kiüresíti azt a célt, hogy a helyi lakosok a helyi közügyekben megnyilvánuljanak.” A II.4. pontban kifejtett álláspontja szerint a HVB „okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat”, kérte azok megfelelő értékelését.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[14] A Kúria a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségét elfogadta, ahhoz kétség nem merült fel.
[15] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az FVB döntés fellebbezésnek részben helyt adó részét nem érintette, így azt a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján nem vizsgálta.
[16] A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat a Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák. A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet előterjeszteni. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja előírja a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeként az alapul szolgáló jogszabálysértés megjelölését.
[17] A kérelmező fenntartotta a kifogásában és a fellebbezésében foglaltakat. A Kúria több eseti döntésében kifejtette (Kvk.I.39.411/2022/3., Kvk.IV.39.419/2022/4., Kvk.IV.39.420/2022/4., Kvk.VI.39.424/2022/5., Kvk.IV.39.486/2022/3.), hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban és a fellebbezésben megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell előtárni és bizonyítani. A Kúria alapvetően nem a kifogást bírálja el (arról meghozta határozatát a HVB), és nem a fellebbezésről határoz (arról az FVB döntött), hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős, hogy a kérelmező melyik jogszabály megsértésére hivatkozással, milyen bizonyítékra és indokokra alapítottan támadja a választási bizottság határozatát.
[18] A Ve. 228. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálásakor a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell a Ve.-ben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kérelemhez kötöttség elve alapján a Kúria az FVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja.
[19] A Kúria megállapította, a bírósági felülvizsgálati kérelem II.2. és II.3. pontjaiban kifejtett azon kérelmezői vélemény, hogy szerinte a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással mi nem egyeztethető össze, illetve a területi alapon megszervezett választási körzeteknek mi a célja, önmagukban az FVB határozatában jogsértést nem igazolnak.
[20] Kérelme II.4. pontjában a kérelmező azt állította, hogy a HVB okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat. A Ve. szabályrendszeréből levezethetően hivatalból bizonyításnak nincs helye, mely kérdést érintően a Kúria több eseti döntésében állást foglalt (Kvk.III.38.295/2019/2., Kvk.II.37.111/2014/2., Kvk.I.37.493/2014/3.). A kérelem alapjául szolgáló bizonyítékok előterjesztése a kérelmező kötelezettsége (bizonyítási teher), a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli.
[21] A bírósági felülvizsgálat körében a Ve. 225. §-a lehetőséget biztosít új tények és bizonyítékok előterjesztésére. Egységes a Kúria joggyakorlata abban, hogy a választási eljárás sommás jellege, az eljárás rövid (3 napos) határideje kizárja a bizonyítási eljárás lefolytatásának, hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét, így a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.657/2019/3.).
[22] A Ve. 43. § (2) bekezdése szerint bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A bizonyítási eszköz alkalmassága a kérelemben előadottak bizonytására alapvető elvárás, melyet a Kúria már több határozatában is kifejtett (Kvk.VI.39.231/2022/2., Kvk.I.37.511/2018/2.). A HVB és az FVB a kifogást előterjesztő által becsatolt fényképfelvételeken látható zárt borítékokat bizonyítékként vizsgálta és megfelelő értékeléssel fejtette ki, hogy azok nem alkalmasak a kérelmező által előadottak igazolására. Az a körülmény, hogy a kifogásban megjelölt ingatlanba bejelentkezett személyek a nevükre szóló értesítést nem vették át, még nem jelenti a választás tisztességtelen befolyásolását. A borítékok tartalma pedig nem ismert, így a fényképfelvételen látható borítékok alkalmatlan bizonyítási eszköznek minősülnek.
[23] Reá vonatkozó bizonyítási indítvány és bizonyíték nélkül az sem lett igazolva, hogy a levelek címzettjei a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek-e, illetőleg gyakorolták-e választási jogukat. Erre kérelmező sem a kifogásában, sem további jogorvoslati kérelmeiben nem hivatkozott, amelynek hiányában ezt a választási bizottságoknak vizsgálniuk sem kellett. Amennyiben ismert lett volna a bizonyítékok tartalma, önmagukban azok sem igazolták volna a címzettek részvételét a választáson.
[24] Rögzíti továbbá a Kúria, a kérelmező a HVB, illetőleg az FVB határozatai alapján annak ismeretében volt, hogy kérelmét a választási bizottságok bizonyítottság hiányában utasították el, ennek ellenére felülvizsgálati kérelméhez állításai alátámasztására további bizonyítékot nem terjesztett elő, nem élt a Ve. 225. §-a szerinti lehetőséggel.
[25] A Kúria megállapította, az FVB a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helytállóan döntött arról, hogy kétséget kizáró bizonyítottsággal nem állapítható meg a kérelmező által megjelölt jogsértés, amelynek hiányában pedig jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
[26] Mindezek folytán a Kúria az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával a felülvizsgálattal támadott részében helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[27] Alkalmatlan bizonyítási eszköz tényeket nem igazol, bizonyított jogszabálysértés hiányában jogkövetkezmények alkalmazására nincs lehetőség.
Záró rész
[28] A kérelmező az eredménytelen felülvizsgálati kérelme alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzés folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[29] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
[30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.
Budapest, 2022. szeptember 28.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró