Kvk.VI.39.423/2022/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma:   Kvk.VI.39.423/2022/6.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: ()

A kérelmező képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd ()

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 329/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 329/2022. számú határozatának felülvizsgálattal nem támadott rendelkezéseit nem érinti, a felülvizsgálattal támadott rendelkezést megváltoztatja, és a kifogástevő1 vonatkozásában a kifogást teljes körűen elutasítja.

Az eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kifogás

[1] Magyarországon az országgyűlési képviselők általános választásával egyidejűleg a Kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás időpontja is 2022. április 3-a volt. A népszavazáson eldöntendő kérdések:

- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

[2] Dr. G-N.T. magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő1) 2022. április 6-án a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) kifogást nyújtott be arra hivatkozással, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.

[3] Rögzítette, hogy kérelmező a honlapján a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdít a „Szavazzunk érvénytelenül a Kormány kiközösítő népszavazásán” című felhívásában. A felhívás szerint: „11 civilszervezet most arra kér mindenkit, hogy a népszavazáson szavazzon érvénytelenül. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megtenni, ha a választási lapon az „Igen” és a „Nem” karikát minden népszavazási kérdésnél egyaránt beikszeljük. Érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni. Minden érvénytelen szavazat segít abban, hogy a Kormány kiközösítő népszavazása ne érje el az érvényességi küszöböt. Bizonyítsuk be újra, hogy a magyarok egy elfogadó társadalomban akarnak élni, utasítsuk el a Kormány kirekesztő és gyűlöletkeltő politikáját.”. Előadta, hogy a kérelmező e cselekménye súlyosan jogszabálysértő, törekszik ellehetetleníteni a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését.

[4] Utalt az NVB 270/2022. számú határozatára, és három, a kérelmező honlapjáról készített, a kifogásolt felhívást tartalmazó képernyőfotót csatolt azzal, hogy a kifogás tárgyát képező jogsértések folyamatosak, a kérelmező honlapján mindenki számára megtekinthetőek.

[5] A Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont alapján kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a 218. § (2) bekezdés b) pont szerint a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint a 218. § (2) bekezdés d) pont alapján a jogsértés súlyára, ismétlődésére, a jogsértések körének nagyságára tekintettel bírság kiszabását.

[6] Dr. T.I. magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő2) 2022. április 6-án kifogást terjesztett elő, melyhez teljes terjedelmében csatolta a kifogástevő1 által benyújtott kifogást, előadva, hogy azt magáénak ismeri el, és csatlakozni kíván hozzá. A kifogás a kifogástevő2 személyi adatait nem tartalmazta.

Az NVB határozata

[7] Az NVB a tárgyukban egymással összefüggő kifogásokat a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján egyesítette, és a 2022. április 8. napján meghozott 329/2022. számú határozatával a kifogástevő2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította, kifogástevő1 kifogásának részben helyt adva megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ezt meghaladóan a kifogást elutasította.  

[8] A Ve. 212. § (2) bekezdés c) és d) pontjaira, valamint a 215. § c) pontjára hivatkozással megállapította, hogy kifogástevő2 elektronikus levelében saját nevében nyújtotta be a kifogását, azonban az e-mailhez csatolt kifogás csak a kifogástevő1 nevét és személyes adatait tartalmazta, így a személyes adatok hiánya miatt a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

[9] Vizsgálta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása alapelv sérelmét, és - utalva a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére - megállapította, hogy a kérelmező alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, így ennek az alapelvnek a sérelmét nem értékelte megalapozottnak, és a kifogástevő1 kifogásának e részét elutasította.

[10] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelméhez kapcsolódóan hangsúlyozta, a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek (Alaptörvény B. cikk, Kúria Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzés).

[11] Kiemelte, az, hogy 2022. április 3-án az országgyűlési képviselők választása és az országos népszavazás közös eljárásban bonyolódott le, idáig példa nélküli.

[12] A népszavazás a jogrendszerben fajsúlyos szerepet tölt be, a személyes részvétel célja egy későbbi törvény alapját képező véleménynyilvánítás, ezért csak olyan népszavazási kérdés hitelesíthető, amelyre egyértelműen „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet válaszolni.

[13] Hivatkozott a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésére, a Knk.II.39.058/2022/8. számú kúriai döntés [58] bekezdésére, az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB számú határozatára, a 22/2012. (V. 11.) AB számú határozat [40] bekezdésére és a 13/2013. (VI. 17.) AB számú határozat [30] – [34] bekezdéseire.

[14] Kifejtette: a népszavazási eljárás kampányidőszaka során a kampánytevékenységet végzők fő célja közérdekű üzenet eljuttatása a választópolgárokhoz annak érdekében, hogy a népszavazás intézménye az Alaptörvényben meghatározott célja és funkciója szerinti szerepét betöltse, a népszavazáson hozott érvényes döntéssel az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerüljön. A rendeltetésszerű joggyakorlásnak - a polgári jogi fogalmából levezetve - a sérelme több a jogsértés megállapításánál: a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl, annak valódi tartalma is felismerhető (Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2.).

[15] Megállapította, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot. Nem vitatta, hogy a választópolgári akarat testet ölthet akár érvénytelen szavazat formájában is, ekként a szavazólapon a választópolgári válasz három módon jelenhet meg: „igen”, „nem” és érvénytelen szavazat formájában.

[16] Hangsúlyozta, az a választási kampány, ami még az előtt, hogy a szavazólapon a választói akarat megjelenne, az érvénytelen szavazásra buzdít, a jogintézmény alkotmányos céljával, az Nsztv. és a Ve. szellemével össze nem egyeztethető, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, mely magatartás azáltal válik jogellenessé és ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával, hogy nem a népszavazás valódi célját igyekszik elősegíteni, hanem épp annak alkotmányos célját igyekszik kiüresíteni, azt, hogy az érvénytelen szavazás eredményeként a nép ne kerüljön a jogalkotó szerepébe.

[17] Mindezek alapján - a kifogásnak részben helyt adva - a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértését megállapította.

[18] A Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását nem tartotta szükségesnek, mivel a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.

A felülvizsgálati kérelem

[19] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a megváltoztatását kérte és a kifogás elutasítását a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése tekintetében is. A felülvizsgálat nem érintette a határozatnak a kifogástevő1 kifogását a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott választás tisztasága alapelv megsértését elutasító, valamint a kifogástevő2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító részeit.

[20] A kérelmező hivatkozott Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (1) bekezdésére, a XXIII. cikk (7) bekezdésére, az 1993. évi XXXI. törvényben kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 10. cikk (1) bekezdésére, az Európai Unióról szóló szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződésmódosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény 11. cikk (1) bekezdésére, továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) Magyar Kétfarkú Kutyapárt kontra Magyarország ügyében a 201/17. számú kérelem alapján hozott döntésére. Álláspontja szerint tételes jogi rendelkezést, amely előírta volna, hogy törvénysértő lenne érvénytelenül szavazni vagy az állampolgárokat erre kérni, nem sértett. Az érvénytelen szavazásra buzdítás bevett eljárás a fejlett és a kevésbé fejlett demokráciákban is.

[21] Előadta, hogy az érvénytelen szavazás lehetőségét az NVB sem vitatja. A választói akarat - a határozat szerint is – megnyilvánulhat érvénytelen szavazat formájában, ami összhangban áll azzal, hogy az Alaptörvény, a Ve. vagy az Nsztv. nem írja elő a választópolgárok részére az érvényes szavazat leadásának kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság - 19/2016. (X. 28.) AB számú határozat [51] bekezdés - az érvénytelen szavazat leadását a népszavazási kérdésre adható lehetséges válaszként ismerte el. A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos kúriai Joggyakorlatelemző Csoport összefoglaló vélemény 77. oldala azt tartalmazza, hogy a határozat indokolása kirívóan okszerűtlen, ha a kérdések hitelesítésének szabályaiból vezeti le azt, hogy a népszavazási kampánytevékenység kizárólag „igen” vagy „nem” válaszok adására vonatkozhat. Az érvénytelen szavazat leadása tehát jogszerű magatartás.

[22] Kifejtette, a népszavazáson az érvényességi küszöb felállítása annak a célnak a megnyilvánulása, hogy az számszerűleg is a választói akaratot jobban kifejező, meghatározott többséghez köthető legyen. A választónak azt a jogát, hogy aktívan, a szavazáson önként résztvevőként, de oly módon fejezze ki véleményét, hogy egyik választ sem, azaz már magát a kérdés feltételét sem támogatja, elvitatni nem lehet, és a hatályos jogszabályokból sem következik. Mindezek miatt a Ve. 2. § (1) bekezdés b) és e) pontjait sérti a határozat azon következtetése, hogy az érvénytelen szavazat rendeltetésellenes joggyakorlás lenne vagy, hogy az érvénytelen szavazat leadására felhívás joggal való visszaélés. Hivatkozott a 894/B/1990. AB számú határozatra, továbbá arra, hogy a népakarat hiánya is a népakarat megnyilvánulása (Kúria Kfv.IV.37.848/2016/3., Kvk.IV.37.935/2016/4.).

[23] Elismerte, hogy a Ve. 141. § szerint népszavazási kampányt folytatott a választói akarat befolyásolása, „érvénytelen” szavazat leadása érdekében. Álláspontja szerint azonban amennyiben az érvénytelen szavazat leadása nem rendeltetésellenes, akkor az annak leadását népszerűsítő kampánytevékenység sem (Kvk.VI.37.942/2015/2.). Kapcsolódóan utalt az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.), 5/2015. (II. 25.), 1/2013. (I. 7.) AB számú határozataira, kifejtve, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Nem ahhoz fűződik közérdek, hogy adott népszavazás érvényes vagy eredményes legyen, hanem csak ahhoz, hogy egy népszavazás során feltett kérdésre a választópolgárok kényszermentes, titkos és tisztességes eljárásban adhassák le voksukat. Nem fűződik közérdek egy olyan népszavazás érvényességéhez és legitimitásához, mellyel kapcsolatban a választópolgárok kifejezik érdektelenségüket, sőt érvénytelen szavazatok leadásával aktívan szembe fordulnak a népszavazás megtartásáról szóló döntéssel. A határozat tételes törvényi felhatalmazást, jogszabályi alapot nélkülöző, alkotmányjogilag téves és a véleménynyilvánítás szabadságát sérti.

[24] Kifejtette, hogy a népszavazást szervező kampánytevékenysége kettős: a részvételre ösztönzés és a preferenciájának megfelelő irányú szavazat leadására buzdítás. A népszavazás ellenzői számára a rendelkezésre álló eszköz a szervező által szorgalmazott válasszal ellentétes válaszadásra ösztönzés. Azt, hogy a népszavazás ne keletkeztessen kötelezettséget a jogalkotóra, érvénytelen szavazásra buzdítással vagy távolmaradásra ösztökéléssel is el lehet érni. Nincs racionális érv arra, hogy miért volna jogszerű az egyik típusú és jogellenes a másik típusú szabad belátáson alapuló választópolgári döntésre ösztönzés.

[25] Alapvetően téves a határozatban a rendeltetésszerű joggyakorlásnak a polgári jogi visszaélésszerű joggyakorlás generál klauzulájából való levezetése. Téves a határozat [23] bekezdésében kifejtett szűkítő értelmezés, mert nemcsak az lehet a kampány célja, hogy a népszavazáson hozott érvényes döntéssel az Országgyűlést végrehajtói szerepbe hozza, hanem az is, hogy ne legyen az Országgyűlésnek kötelező érvényű jogalkotói feladata. Hangsúlyozta, hogy az alapjog gyakorlása fogalmilag nem lehet visszaélésszerű.

[26] Sérelmezte, hogy az NVB nem indokolta meg: az azonos indokolású - csak a bírság tekintetében eltérő – határozatait támadó kifogások alapján indult ügyeket miért nem egyesítette a Ve. 217. § (1) bekezdése szerint, illetőleg, hogy azonos tényállások mellett miért alkalmazott eltérő szankciókat.

[27] A Ve. 46. § d) pont dc) alpontjának megsértésére is hivatkozott, mivel a határozatból nem derül ki, hogy a kifogásolt szöveget az NVB politikai hirdetésnek vagy egyéb kampányeszköznek minősítette.

[28] Azzal, hogy az NVB nem küldte meg részére észrevételezésre a kifogást, a tisztességes eljáráshoz és a fegyveregyenlőséghez való jogát, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését sértette meg.

[29] A Kúria felhívására Magyarország Kormánya nyilatkozott, amely szerint a felülvizsgálati kérelem nem alapos, az abban rögzített álláspont nem felel meg sem a jogszabályok tartalmának, sem a jogalkotói célnak. A jogalkotó az érvénytelen szavazatot gyűjtőfogalomként határozta meg, melybe a technikai okból, a tévedésből és a tudatosan érvénytelen módon leadott szavazat is beletartozik. Ezeket egymástól elkülöníteni nem lehet, és egy irányba mutató politikai véleménynyilvánításként sem lehet értelmezni. Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése az országos népszavazás érvényességi és eredményességi kritériumát határozta meg. Az Alaptörvény indokolásából nem következik, hogy a jogalkotó az érvényességi küszöb felállításával a népszavazásra feltett kérdésre adható „igen” és „nem” válasz mellett egyfajta harmadik válaszlehetőséget is biztosítani kívánna arra az esetre, ha a választópolgár egyik választ sem kívánja támogatni. Hangsúlyozta, amíg az „igen” és a „nem” szavazatokból a választópolgári akarat egyértelműen megállapítható, addig az érvénytelenekből nem. A bármilyen okból érvénytelen szavazatok számaránya nem alkalmas az érvénytelen népszavazásra buzdító tevékenység igazolására. Hivatkozott továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt választási alapelvekkel kapcsolatos kúriai gyakorlatra.

[30] Kifogástevő1 nyilatkozatában az NVB támadott határozatának a helybenhagyását kérte, mivel szerinte az törvényes és megalapozott. Kiemelte az NVB határozat [41] és [44] bekezdéseiben foglaltakat, fenntartva a kifogásában előadott érveket.

A Kúria döntése és jogi indokai

[31] A bírósági felülvizsgálati kérelem alapos.

[32] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem merült fel, azt a Kúria elfogadta.

[33] Az NVB határozatát a Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések alapján vizsgálta felül.

[34] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy az NVB határozatának a kifogástevő2 kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító, illetőleg a kifogástevő1-nek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megsértésére hivatkozó kifogását elutasító rendelkezéseit bírósági felülvizsgálat hiányában nem vizsgálta.

[35] Az NVB-nek határozatában – a kifogásban foglaltak alapján - arról a jogkérdésről kellett döntenie, hogy a kérelmező érvénytelen népszavazásra irányuló felhívásával megsértette-e a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[36] A kifogástevő1 szerint a jogsérelem azáltal következett be, hogy a kérelmező honlapján közzétett felhívásával ellehetetleníteni törekszik a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését.

[37] A Kúria megvizsgálva a sérelmezett felhívást megállapította, hogy az – az NVB helytálló minősítése szerint - alkalmas a választói akarat befolyásolására, így a Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül, a kérelmező tevékenysége pedig a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenységnek.

[38] Az országos népszavazás körében a Kúria rögzíti, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. A (7) bekezdés kimondja, hogy mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.

[39] Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése szerint az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

[40] Az Alkotmánybíróság a 15/2017. (VI. 30.) AB számú határozatban kifejtette, hogy az országos népszavazás az Alaptörvény B. cikk (4) bekezdése szerinti közvetlen hatalomgyakorlás alapvető formája, amelynek során a választópolgárok szavazatukban egy kérdésre adott válaszukkal [Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdés] hoznak közhatalmi döntést.

[41] A kérelmező által folytatott kampánytevékenység a választópolgárokat arra buzdította, hogy a népszavazáson valamennyi feltett kérdésre szavazzanak érvénytelenül, így kifejezve a Kormány politikájával, a feltett kérdésekkel szembeni véleményüket.

[42] A véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése rögzíti, mely szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

[43] Az Alaptörvény az I. cikk (4) bekezdésében külön is rendelkezik a törvény által létrehozott jogalanyokról, az őket megillető azon alapvető jogokról és kötelezettségekről, amelyek természetüknél fogva nemcsak az emberre vonatkoznak. Az Alkotmánybíróság 16/2019. (V. 14.) AB számú határozatának [13] bekezdésében meghatározta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapjog, amely jogi személyeket is megillethet, különösen akkor, ha az a pártok választási kampányban folyatott versengésének kontextusában kerül értelmezésre. Kérelmezőnek, mint jogi személynek a népszavazási kampányban kifejtett tevékenységéhez kapcsolódik a véleménynyilvánítási szabadság joggyakorlásának kérdése.

[44] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „a véleménynyilvánítás szabadsága olyan jog, ami különösen védett, mind a tartalmát, mind pedig a megnyilvánulási formáit tekintve” [3131/2018. (IV. 19.) AB határozat]. „Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése a kommunikációt, a jellemzően politikai vélemény másokhoz való eljuttatását védi, annak megjelenési formájára tekintet nélkül.” [14/2019 (IV. 17.) AB határozat [33] bekezdés]. „Az alkotmányos demokráciában a közéleti (tágabb értelemben vett politikai) vélemény kifejezésre juttatása szabad, annak megjelenési formájára tekintet nélkül. Nem a vélemény kifejezésre juttatásának szabadságát, hanem annak korlátozhatóságát (meg nem engedhetőségét) kell indokolni.” [3050/2022. (II. 4.) AB határozat].

[45] Az Alkotmánybíróság meghatározta azt is, hogy a véleménynyilvánítási szabadságnak a választási kampányidőszakban fokozottan érvényesülnie kell. Mind a véleménynyilvánítás szabadsága, mind a népszavazáson való részvétel joga alapjog. A választás, a népszavazás a „demokrácia ünnepe”, a véleménynyilvánítási szabadság – amelynek alkotmányos védelmi szintje egyébként is magas – a kampányidőszakokban kiemelten érvényesül. Ugyanakkor az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt szabadságjog kampányidőszakban sem abszolút jog, más alapjog vagy alkotmányos érték szükségessé teheti a korlátozását.

[46] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

[47] A népszavazás célja, hogy az Alaptörvény B. cikk (4) bekezdésében foglalt közvetlen hatalomgyakorlás útján a nép maga döntsön a népszavazásra feltett kérdésekről. A közvetlen hatalomgyakorlás csak érvényes és eredményes népszavazással valósulhat meg.

[48] Az NVB-nek az ügyben a kifogás alapján a népszavazáson való részvétel jogát össze kellett vetnie az érvénytelen szavazásra buzdító véleménynyilvánítás szabadságjogával, és a Ve. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezésével.

[49] Az Alkotmánybíróság 3313/2019. (XI. 21.) AB határozata egyértelműen kimondta, hogy a Ve. által nem tiltott kampánytevékenység jogszerű, kampányidőszakban a Ve. alapelveinek is érvényesülnie kell. A választási kampány során végzett tevékenység célja a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése. A kampánytevékenység korlátozásának a megítélésekor minden esetben tekintettel kell lenni a szabad véleménynyilvánításhoz való jogra és a politikai kommunikáció kiemelt alkotmányos védelmére.

[50] Az NVB határozata nem tartalmazza, hogy a Ve.-nek a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvi szabály, továbbá a választási kampányra vonatkozó rendelkezései az országos népszavazáson való részvétel és a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogokat bármilyen módon és mértékben korlátoznák. Az alaptörvényi rendelkezéseknek az NVB részéről részletesen megindokolva megállapított törvényi korlátozása hiányában kérelmezőnek a kampánytevékenysége során kifejtett - az Alaptörvényben biztosított - véleménynyilvánítása nem kifogásolható.

[51] A kérelmező kampánytevékenysége amellett, hogy érvénytelen szavazat leadására buzdított, a választópolgárok népszavazáson való részvételét, szavazási autonómiáját nem érintette. A választópolgár maga dönthette el, amennyiben gyakorolja a részvétel jogát, akkor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy szándékosan érvénytelen szavazatot ad le.

[52] Az NVB-nek a kérelmező kampánytevékenységét kellett véleményezni és nem azt az eredményt, ami a kampánytevékenység következtében előállt. Nem az eredmény tükrében, hanem önállóan kellett a kampánytevékenységet megítélnie.

[53] A Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.107/2008/2., Kvk.IV.37.468/2006/2., KvkIII.37.211/2006/3. számú döntéseiben még a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (régi Ve.) alapján állást foglalt arról, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.

[54] A Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2., és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzéseiben a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéhez kapcsolódóan kimondta, a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert, így a Ve. szabályait is átható követelmény: a jogintézményekkel azok címzettjei csak célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.

[55] A kérelmező kampánytevékenysége az NVB részéről megállapított, az alaptörvényi rendelkezéseknek a törvényi korlátozása hiányában a véleménynyilvánítás szabadságát nem sérthette, nem követhetett el olyan szándékos jogsértést, ami a választói akarat korlátozására, a választók megtévesztésére irányult volna, így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelme sem volt megállapítható.

[56] A Kúria a kérelmező által előterjesztett eljárási kifogásokkal kapcsolatban megállapította, hogy a Ve. 217. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít az NVB számára az előtte folyamatban lévő, azonos tárgyú ügyek egyesítésére, mely azonban csupán törvényi lehetőség, ez a választási bizottság jogkörébe tartozó kérdés.

[57] A kérelmező a kifogás megküldésének elmaradására alappal hivatkozott, felülvizsgálati kérelme azonban nem tartalmazza, hogy ez a jogsérelem az ügy érdemére miként hatott ki.

[58] A kérelmezőnek a Ve. 46. § d) pont dc) alpontjára hivatkozása téves, mivel annak megállapítása, hogy a kérelmező által közzétett felhívás kampányeszköznek, vagy politikai hirdetésnek minősül nem mérlegelési jogkörben eldöntendő kérdés, az NVB bírság kiszabásáról pedig jelen eljárásban nem rendelkezett.

[59] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatának felülvizsgálattal nem támadott rendelkezéseit nem érintette, a felülvizsgálattal támadott rendelkezést a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogástevő1 vonatkozásában a kifogást a Ve. 220. §-a alapján teljes körűen elutasította.

A döntés elvi tartalma

[60] A kérelmező kampánytevékenysége során kifejtett, az Alaptörvényben biztosított szabad véleménynyilvánítása - az NVB által részletesen megindokolva megállapított kifejezett törvényi korlátozás hiányában - nem minősíthető a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi sérelemnek.

Záró rész

[61] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, amely miatt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, 102. § (6) bekezdése alapján az eljárási illeték az állam terhén marad.

[62] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

[63] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

Budapest, 2022. április 15.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró