A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.391/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
A kérelmező: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség …
A kérelmező képviselője: … … Dr. Biczi Tamás László ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 248/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 248/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. március 24-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be Pest Megye 8. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában kérte annak megállapítását, hogy Jószai Teodóra Pest Megye 8. számú választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelölt, illetve a vele együttműködő kormányvaltas2022.eu nevű internetes honlap (a továbbiakban: honlap) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket azáltal, hogy a képviselőjelölt (a továbbiakban: érintett) internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták. Kérte ezen túl az érintett és a honlap eltiltását a további jogszabálysértéstől.
[2] Hivatkozása szerint a bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy az érintett közszereplői Facebook-oldalán csak 2022. február 17-e óta több mint 611.000 Ft értékben jelentek meg olyan hirdetések, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a honlap.
[3] Rögzítette, hogy a Kftv. 7. § (1) bekezdése alapján a pártok által támogatott egyéni képviselőjelölt a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására legfeljebb 5 millió Ft-ot költhet. A költésbe együttesen beleszámít a jelölt és a jelölő szervezet összes vonatkozó kiadása.
[4] Mivel az érintett a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott, a honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelvek sérelmét eredményezte.
[5] Hivatkozott a Kúria precedensképes határozatára, amely szerint az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával [Kvk.37.395/2014/2.].
[6] Rámutatott továbbá arra, hogy a Kúria már foglalkozott e kérdéssel [Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozat], kimondva, önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogástevő kifogásában a választási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. megsértését állítja.
[7] Álláspontja szerint ez a gyakorlat nem tartható, egyrészt azért, mert a Kftv. jelen ügyben látható sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, másrészt mert az a Kúria korábbi joggyakorlatával is ellentétes, miszerint a nem választási jogszabályok megsértése is alapul szolgálhat a jogsértés megállapításához.
[8] A Kúria több eseti döntésében megjelenő joggyakorlata szerint ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi kampányidőszakban történő megsértése alapot adott a választási eljárás alapelvei megsértésének megállapítására.
[9] A Ve. nem utal sem az Nkt., sem pedig a Kftv. rendelkezéseire, ennélfogva a két törvény választási eljárásban betöltött szerepe hasonló. A vizsgált ügyek tényállása is jelentős egyezőségeket mutat, hiszen mindkét esetben arról van szó, hogy egy választásra nem irányadó törvény felveti a választási eljárás alapelveinek megsértését. Ahogyan azt a Kúria az Nkt. megsértésén keresztül megállapította, a Kftv. megsértése is alapot adhat alapelvi sérelem megállapítására.
[10] Az OEVB a 15/2022. (III.26.) számú határozatában a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[11] Indokai szerint a Kftv. rendelkezésének megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására nincsen hatásköre.
[12] Az OEVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében a kérelmező a határozat - kifogásnak megfelelő - megváltoztatását kérte.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[13] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 248/2022. számú határozatában az OEVB 15/2022. (III.26.) számú határozatát helybenhagyta.
[14] Indokolásában utalt arra, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, mind az NVB [98/2022., 129/2022., 204/2022. és 217/2022. szám], mind a Kúria [Kvk.VI.39.270/2022/2.és Kvk.III.39.264/2022/4. szám] állást foglalt már abban a jogkérdésben, hogy a választási bizottságoknak van-e hatáskörük a Kftv. megsértésén keresztül a Ve. alapelvi rendelkezés megsértését állító Ve. 208. § alapján benyújtott kifogás elbírálására.
[15] Rögzítette, hogy Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni. A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[16] A Kftv. a választási szervek részéről kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számára határoz meg feladat- és hatáskört.
[17] A Kftv. az NVI részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, míg az NVB részére kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg feladat- és hatáskört.
[18] A fentiekből következően a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére sem – állapít meg hatáskört.
[19] Álláspontja szerint önmagában az a tény nem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogástevő a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozott, mert – figyelemmel a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatára is – bár a kifogástevő a választási eljárási alapelvek sérelmét hívta fel, valójában a Kftv. szabályainak megsértését állította.
[20] Rámutatott továbbá arra, hogy a Kvk.II.37.395.2014/2. számú kúriai határozat alapjául szolgáló ügyben alkalmazott jogszabály – az Nkt. –jelentős eltérést mutat a tárgyi ügyben felhívott Kftv.-hez képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amelynek vélt vagy valós megsértésére alapított jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervek a választási bizottságok a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok alapján. Ezzel szemben a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[21] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását.
[22] Megsértett törvényhelyként a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseit, továbbá a 208. § bekezdését jelölte meg.
[23] Az érintettség alátámasztása körében a Ve. 221. § (1) bekezdésére és a Kúria ítélkezési gyakorlatára (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3., és a Kvk.III.37.298/2014/2.) hivatkozva kifejtette, hogy a kérelmezőt az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vették, és mivel az érintett választókerületben a Fidesz-Magyari Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az ellenérdekű jelölt feltételezhetően jogszabálysértő magatartása megalapozza az érintettségét.
[24] Vitatta az NVB azon álláspontját, miszerint nem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére a választási eljárási alapelvek sérelmére hivatkozás, ha a kifogást előterjesztő azzal valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja. E megközelítés miatt elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát, holott az nem lett volna mellőzhető, mivel, ha a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához.
[25] A kifogás nem arra irányult, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértését állapítsa meg az NVB, hanem arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási eljárás esélyegyenlősége megbomlott. A 177/2022. (III.16.) NVB határozatához hasonlóan jelen esetben is az lett volna megállapítható, hogy a tényállás ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét is felveti, de anélkül is egyértelműen helytálló a választási eljárás alapelveinek sérelmére hivatkozás.
[26] Utalt arra, hogy az NVB félreérti saját gyakorlatát, a Kúria döntése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. A hasonló ügyekben, amennyiben a tényállás és az ahhoz kapcsolódó jogi érvelés eltérő irányú döntést indokol, úgy az NVB-nek megvan a jogosultsága, hogy a kúriai döntéstől eltérjen.
[27] Sérelmezte, hogy az NVB határozatában nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztották-e azt a megállapítást, amely szerint a honlap nem önálló, politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így a közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya. Ennek elmulasztása miatt arról sem tudott dönteni, hogy a választási eljárásban jogszerűen igénybe vehető-e olyan kampányeszköz, vagy folytatható-e olyan kampánytevékenység, amely igazoltan nem a jelölt vagy jelölő szervezet által finanszírozott. Tételes Ve. rendelkezés hiányában ez csak a választási eljárás alapelvei szerint vizsgálható.
[28] Álláspontja szerint a bizonyítékok alátámasztják, hogy sérült a választás tisztaságának alapelve, mert az érintett nem maga finanszírozta a hirdetéseit és mindezzel megtévesztette a választópolgárokat, követhetetlenné tette a kiadások áttekintését, a jogszerű és a jogellenes kampányeszközök egymástól elválasztását. Az esélyegyenlőség sérelmét okozta az, hogy az érintett tevékenysége révén olyan előnyökhöz jutott, amelyek a jogkövető magatartást megvalósító versenytársak számára nem adottak. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata alapján a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.
[29] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét eredményezte, hogy az érintett olyan forrásokat vont be a kampányba, amelyeket a Kftv. zárt felsorolása nem tartalmaz, ekként nem megengedettek, ráadásul a tevékenység a kiadásokra vonatkozó felső határ megkerülésére irányul.
[30] Utalt arra, az NVB nem igazolta, hogy van bármilyen létjogosultsága a különbségtételnek az Nkt., illetve a Kftv. választási eljárási alapelvet is sértő tényállásainak megítélése között.
[31] A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt újabb bizonyítékok (képernyőfotók) véleménye szerint megerősítik a kifogást előterjesztő azon állítását, hogy az érintett közösségi oldalon folytatott kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. Mindezért nélkülözhetetlen a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítása, a kifogásban kért jogkövetkezmény alkalmazása.
[32] A Kúria felhívására sem a kifogástevő, sem az érintett nem tett nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[33] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[34] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érintett kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[35] Az NVB a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy a kifogás elbírálása valóban nem tartozik-e egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[36] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúria ítélkező tanácsát köti a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés.
[37] A Kúria rámutat arra, hogy a felmerült jogkérdésben korábban már több határozatában is döntött. A Kúria a Kfv.III.39.264/2022/4. számú végzésében elvi éllel kimondta, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre, míg a Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzésének elvi tartalma szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre. Ezekkel egyezően mondta ki a Kúria a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésében, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A közzétett határozatokban kifejtett elvi tételektől való eltérésre a Kúria – az alapul szolgáló tényállás és az alkalmazandó jogszabályok azonosságára figyelemmel - nem látott indokot.
[38] A bíróságok a Bszi. 2. § (2) bekezdésének megfelelően biztosítják a jogszabályok érvényesülését.
[39] A választójogot Magyarországon az Alaptörvény XXIII. cikke deklarálja, míg a 2. cikk garantálja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon válasszák.
[40] A demokratikus jogállami működés szempontjából alapvető jelentőségű a választások jogszerű lebonyolítása. Az Alaptörvényen kívül a Ve., mint önálló eljárási törvény biztosít szabályozási hátteret a választás lebonyolításához. A Ve. alapelvként rögzíti, hogy – egyebek mellett – meg kell óvni a választások tisztaságát, meg kell akadályozni a választási csalásokat, biztosítani kell az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, meg kell teremteni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeit.
[41] A Kftv. preambuluma alapján az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendelltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében alkotta meg a Kftv.-t.
[42] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése alapján az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. A 9. § (4) bekezdése értelmében a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az ÁSZ felhívására a központi költségvetés részére befizetni.
[43] A Kftv. számos, a választási eljárással kapcsolatos feladatkört rögzít az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tétele érdekében. Ennek során pontosan meghatározza és egymástól jól elhatárolja az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatáskörét. A hatáskört törvény állapítja meg, azt jogértelmezéssel, alapelvi rendelkezésekre hivatkozással szűkíteni, vagy tágítani, az egyes hatásköröket keverni nem lehet. A hatáskör garanciális szabály, amely sérül, ha hiányzik a jogszabályi felhatalmazottság az adott döntés meghozatalára.
[44] A kifogástevő által hivatkozott Kftv. 7. § (1) bekezdés megsértésének jogkövetkezménye a Kftv. 9. § (4) bekezdésében meghatározott szankció, amelynek alkalmazására a Kftv. egyértelmű rendelkezése szerint az ÁSZ-nak van hatásköre.
[45] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.
[46] A választási eljárási alapelvek kiemelt jelentőséggel bírnak. Áthatják a választási eljárás egészét, iránymutatásul szolgálnak a választások lebonyolításánál és a választással kapcsolatos jogorvoslatok elbírálásánál. Hézagpótló szerepet is betöltenek, mert ha egy adott jogviszonyt a Ve. tételes rendelkezései nem szabályoznak, akkor a jogvitát az alapelvi rendelkezések alapján kell eldönteni.
[47] A választási eljárás alapelvei önmagukban nem értelmezhetők, mindig a konkrét tényállás viszonylatában, azzal összefüggésben vizsgálhatók.
[48] A kérelmező sem pusztán a Ve. alapelveire hivatkozott, érvelése szerint a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésén keresztül sérültek az alapelvek, a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésével jutott – szerinte – az érintett meg nem engedett előnyhöz. A Ve. alapelvi rendelkezéseinek sérelme ezért közvetlenül nem vizsgálható, ezt meg kell, hogy előzze a Kftv. 7. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata. Erre azonban egyik választási szervnek sincs hatásköre.
[49] A Ve. rendelkezései alapján a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt előterjesztett kifogás elbírálására – főszabály szerint – a választási szerveknek van hatáskörük. A Kftv. megalkotásával azonban a jogalkotó ebből az általános jellegű felhatalmazásból – a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel a Ve. alapelveinek hatékonyabb érvényesülése érdekében - leválasztotta a kampányköltségekkel kapcsolatos szabályok megsértéséből fakadó alapelvi jogsérelmeket, és elbírálásukat a szakértelemmel rendelkező pénzügyi ellenőrző szervek hatáskörébe utalta. A törvény által telepített hatáskörök nem keverhetők, ugyanazt a tényállást, ugyanazon alapelvi rendelkezések alapján nem bírálhatja el két különböző szerv még akkor sem, ha bizonyos, választási eljárással kapcsolatos hatáskörrel rendelkeznek is. A kérelmező által kifejtett jogértelmezés jogbizonytalansághoz vezetne, de sértené a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
[50] Hatásköri szempontból az Nkt. nem hasonlítható a Kftv.-hez, mert míg ez utóbbi törvény tételesen meghatározza a kampányköltségek tekintetében hatáskörrel rendelkező egyes szerveket, addig az Nkt. által meghatározott általános tilalommal összefüggésben nem telepít hatáskört egyetlen szervre sem. Ezért érvényesülhet a Ve. általános hatásköri szabálya.
[51] A bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria rámutat még arra, hogy a Kúriának az előtte fekvő jogvitát, a konkrét felek között felmerült egyedi ügyet kell elbírálnia a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés és felhozott indokok mentén, az e körön kívül eső, a választási kampányban előforduló bizonyos tendenciák, jelenségek értékelésére, jogi megítélésére nincs lehetősége.
[52] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó vizsgálat nélkül a Ve. alapelvi rendelkezésire való hivatkozás nem értelmezhető, a Kftv. 7. § (1) bekezdése megsértésének megállapítására pedig egyik választási szervnek sincs hatásköre, ezért helytállóan döntött az NVB akként, hogy az OEVB 19/2022. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyta.
[53] Mindezek folytán a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[54] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárás alapelveibe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincsen hatásköre.
Záró rész
[55] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, mely miatt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (6) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
[56] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban a Ve. 228. § (2) bekezdésében és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének alapulvételével tárgyaláson kívül bírálta el.
[57] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró