A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.377/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
A kérelmező: Dr. Tuzson Bence Balázs …
A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda … …
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 238/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 238/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. március 23-án a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában kérte annak megállapítását, hogy dr. Dorosz Dávid Pest Megye 5. számú választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelölt, illetve a vele együttműködő kormanytvaltok.hu nevű internetes honlap (a továbbiakban: honlap) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket azáltal, hogy a képviselőjelölt (a továbbiakban: érintett) internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében külső finanszírozó igénybevételével folytatták. Kérte ezen túl az érintett és a honlap eltiltását a további jogszabálysértéstől.
[2] Hivatkozása szerint a bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből látható, hogy az érintett közszereplői Facebook-oldalán csak 2022. február 17-e óta több mint 254.000 Ft értékben jelentek meg olyan hirdetések, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a honlap.
[3] Rögzítette, hogy a Kftv. 7. § (1) bekezdése alapján a pártok által támogatott egyéni képviselőjelölt a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására legfeljebb 5 millió Ft-ot költhet. A költésbe együttesen beleszámít a jelölt és a jelölő szervezet összes vonatkozó kiadása.
[4] Mivel az érintett a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott, a honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelvek sérelmét eredményezte.
[5] Hivatkozott a Kúria precedensképes határozatára, amely szerint az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával [Kvk.37.395/2014/2.].
[6] Rámutatott továbbá arra, hogy a Kúria már foglalkozott e kérdéssel [Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozat], kimondva, önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogástevő kifogásában a választási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. megsértését állítja.
[7] Álláspontja szerint ez a gyakorlat nem tartható, egyrészt azért, mert a Kftv. jelen ügyben látható sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, másrészt mert az a Kúria korábbi joggyakorlatával is ellentétes, miszerint a nem választási jogszabályok megsértése is alapul szolgálhat a jogsértés megállapításához.
[8] A Kúria több eseti döntésében megjelenő joggyakorlata szerint ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi kampányidőszakban történő megsértése alapot adott a választási eljárás alapelvei megsértésének megállapítására.
[9] A Ve. nem utal sem az Nkt., sem pedig a Kftv. rendelkezéseire, ennélfogva a két törvény választási eljárásban betöltött szerepe hasonló. A vizsgált ügyek tényállása is jelentős egyezőségeket mutat, hiszen mindkét esetben arról van szó, hogy egy választásra nem irányadó törvény felveti a választási eljárás alapelveinek megsértését. Ahogyan azt a Kúria az Nkt. megsértésén keresztül megállapította, a Kftv. megsértése is alapot adhat alapelvi sérelem megállapítására.
[10] Az OEVB a 28/2022. (III.25.) számú határozatában - a Ve. 214. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva - a kifogást elutasította.
[11] Indokai szerint a Kftv. rendelkezésének megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására nincsen hatásköre.
[12] Az OEVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében a kérelmező a határozat - kifogásnak megfelelő - megváltoztatását kérte.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[13] Az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 238/2022. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[14] Indokolásában utalt arra, hogy a kérelmező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, mind az NVB [98/2022., 129/2022., 204/2022. és 217/2022. szám], mind a Kúria [Kvk.VI.39.270/2022/2.és Kvk.III.39.264/2022/4. szám] állást foglalt már abban a jogkérdésben, hogy a választási bizottságoknak van-e hatáskörük a Kftv. megsértésén keresztül a Ve. alapelvi rendelkezés megsértését állító Ve. 208. § alapján benyújtott kifogás elbírálására.
[15] Rögzítette, hogy Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni. A Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[16] A Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a NVB és a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számára határoz meg feladat- és hatáskört.
[17] A Kftv. az NVI részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, míg az NVB részére kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg feladat- és hatáskört.
[18] A fentiekből következően a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére sem – állapít meg hatáskört.
[19] Álláspontja szerint önmagában az a tény nem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogástevő a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozott, mert – figyelemmel a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatára is – bár a kifogástevő a választási eljárási alapelvek sérelmét hívta fel, valójában a Kftv. szabályainak megsértését állította.
[20] Rámutatott továbbá arra, hogy a Kvk.II.37.395.2014/2. számú kúriai határozat alapjául szolgáló ügyben alkalmazott jogszabály – az Nkt. –jelentős eltérést mutat a tárgyi ügyben felhívott Kftv.-hez képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, amelynek vélt vagy valós megsértésére alapított jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező szervek a választási bizottságok a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok alapján. Ezzel szemben a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a MÁK-ot.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[21] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását.
[22] Megsértett törvényhelyként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a Kftv. 1. § (1) bekezdését, 2. § (6) bekezdését, 7. § (1) bekezdését jelölte meg.
[23] A kifogásban foglaltak megismétlésén túl kiemelte, hogy téves és nem tartható fenn az NVB-nek és a Kúriának a kifogás elbírálására való hatáskör hiányára vonatkozó álláspontja.
[24] Érvelése szerint a jelen ügy elbírálása szempontjából az a legfontosabb körülmény, hogy formálisan nem maga a jelölt, hanem a honlap finanszírozza a hirdetéseket, amely körülményből minden más további vizsgálat nélkül megállapítható a jogszabálysértés.
[25] A Kftv. személyi hatályából az következik, hogy a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például a honlap abban nem vehetnek részt. A honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, sérti a választás tisztaságát, ezáltal pedig a választási eljárás alapelveinek megsértését jelenti mind az érintett, mind pedig a honlap részéről.
[26] Rögzítette, a mellékletként csatolt képernyőfelvételek igazolják, hogy a hirdetések honlap általi finanszírozása hosszú ideje folyamatosan zajlik, a jogsértés folyamatosnak, ismétlődőnek tekinthető.
[27] A Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kifogásban sérelmezett tevékenységekre vonatkoztatható lenne, ugyanakkor a választási eljárás alapelveinek sérelme egyértelműen alátámasztható, hiszen a Kftv. megsértésével az érintett olyan előnyhöz jutott, amely a többi képviselőjelölt számára nem elérhető. Az alapelvek a választási eljárásban általánosan érvényesülő szabályok, amelyeket minden eljárási cselekmény során be kell tartani. Egyben hézagpótló jelleggel is bírnak, azaz a Ve. tételes rendelkezése megsértésének hiányában is hivatkozhatók, melyek elbírálására a választási bizottságok hatáskörrel rendelkeznek.
[28] A Kúria felhívására sem a kifogástevő, sem az érintett nem tett nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[29] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[30] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érintett kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, valamint az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazza az elektronikus aláírást. A Kúria mindezek alapján a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[31] Az NVB a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy a kifogás elbírálása valóban nem tartozik-e egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[32] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúria ítélkező tanácsát köti a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés.
[33] A Kúria rámutat arra, hogy a felmerült jogkérdésben korábban már több határozatában is döntött. A Kúria a Kfv.III.39.264/2022/4. számú végzésében elvi éllel kimondta, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az OEVB-nek nincs hatásköre, míg a Kvk.III.39.363/2022/3. számú végzésének elvi tartalma szerint a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására az NVB-nek nincs hatásköre. Ezekkel egyezően mondta ki a Kúria a Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésében, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A közzétett határozatokban kifejtett elvi tételektől való eltérésre a Kúria – az alapul szolgáló tényállás és az alkalmazandó jogszabályok azonosságára figyelemmel - nem látott indokot.
[34] A bíróságok a Bszi. 2. § (2) bekezdésének megfelelően biztosítják a jogszabályok érvényesülését.
[35] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabályok megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.
[36] A választójogot Magyarországon az Alaptörvény XXIII. cikke deklarálja, míg a 2. cikk garantálja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon válasszák.
[37] A demokratikus jogállami működés szempontjából alapvető jelentőségű a választások jogszerű lebonyolítása. Az Alaptörvényen kívül a Ve., mint önálló eljárási törvény biztosít szabályozási hátteret a választás lebonyolításához. A Ve. alapelvként rögzíti, hogy – egyebek mellett – meg kell óvni a választások tisztaságát, meg kell akadályozni a választási csalásokat, biztosítani kell az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, meg kell teremteni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeit.
[38] A Kftv. preambuluma alapján az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendelltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében alkotta meg a Kftv.-t.
[39] A Kftv.-hez fűzött indokolás értelmében annak megalkotását – többek között – az tette szükségessé, hogy ne áramolhassanak korlátlanul a pártok felé a sokszor ellenőrizetlen forrásból származó pénzösszegek, mely a különböző üzleti érdekkörök, sőt külföldi politikai erők befolyását is növelheti a politikai döntésekre. Ezt szolgálják a törvény azon rendelkezései, amelyek jelentős összegű költségvetési támogatást biztosítanak a jelöltek és a jelölő szervezetek részére szigorú elszámolási szabályok mellett, továbbá ezt szolgálja a külföldről származó és belföldi szervezetek által nyújtott adományok elfogadásának megtiltása is.
[40] A Kftv. 1. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A 2. § (6) bekezdése alapján az 1. § szerinti támogatás terhére kiadásokat a jelölt nevére, a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adó előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. A 7. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. A 9. § (4) bekezdése értelmében a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az ÁSZ felhívására a központi költségvetés részére befizetni.
[41] A Kftv. számos, a választási eljárással kapcsolatos feladatkört rögzít az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tétele érdekében. Ennek során pontosan meghatározza és egymástól jól elhatárolja az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatáskörét. A hatáskört törvény állapítja meg, azt jogértelmezéssel, alapelvi rendelkezésekre hivatkozással szűkíteni, vagy tágítani, az egyes hatásköröket keverni nem lehet. A hatáskör garanciális szabály, amely sérül, ha hiányzik a jogszabályi felhatalmazottság az adott döntés meghozatalára.
[42] A kifogástevő által hivatkozott Kftv. 7. § (1) bekezdés megsértésének jogkövetkezménye a Kftv. 9. § (4) bekezdésében meghatározott szankció, amelynek alkalmazására a Kftv. egyértelmű rendelkezése szerint az ÁSZ-nak van hatásköre.
[43] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.
[44] A választási eljárási alapelvek kiemelt jelentőséggel bírnak. Áthatják a választási eljárás egészét, iránymutatásul szolgálnak a választások lebonyolításánál és a választással kapcsolatos jogorvoslatok elbírálásánál. Hézagpótló szerepet is betöltenek, mert ha egy adott jogviszonyt a Ve. tételes rendelkezései nem szabályoznak, akkor a jogvitát az alapelvi rendelkezések alapján kell eldönteni.
[45] A választási eljárás alapelvei önmagukban nem értelmezhetők, mindig a konkrét tényállás viszonylatában, azzal összefüggésben vizsgálhatók.
[46] A kérelmező sem pusztán a Ve. alapelveire hivatkozott, érvelése szerint a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésén keresztül sérültek az alapelvek, a Kftv. 7. § (1) bekezdésének megsértésével jutott – szerinte – az érintett meg nem engedett előnyhöz. A Ve. alapelvi rendelkezéseinek sérelme ezért közvetlenül nem vizsgálható, ezt meg kell, hogy előzze a Kftv. 7. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata. Erre azonban egyik választási szervnek sincs hatásköre.
[47] A Ve. rendelkezései alapján a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt előterjesztett kifogás elbírálására – főszabály szerint – a választási szerveknek van hatáskörük. A Kftv. megalkotásával azonban a jogalkotó ebből az általános jellegű felhatalmazásból – a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel a Ve. alapelveinek hatékonyabb érvényesülése érdekében - leválasztotta a kampányköltségekkel kapcsolatos szabályok megsértéséből fakadó alapelvi jogsérelmeket, és elbírálásukat a szakértelemmel rendelkező pénzügyi ellenőrző szervek hatáskörébe utalta. A törvény által telepített hatáskörök nem keverhetők, ugyanazt a tényállást, ugyanazon alapelvi rendelkezések alapján nem bírálhatja el két különböző szerv még akkor sem, ha bizonyos, választási eljárással kapcsolatos hatáskörrel rendelkeznek is. A kérelmező által kifejtett jogértelmezés jogbizonytalansághoz vezetne, de sértené a tisztességes eljáráshoz való jogot is.
[48] Hatásköri szempontból az Nkt. nem hasonlítható a Kftv.-hez, mert míg ez utóbbi törvény tételesen meghatározza a kampányköltségek tekintetében hatáskörrel rendelkező egyes szerveket, addig az Nkt. által meghatározott általános tilalommal összefüggésben nem telepít hatáskört egyetlen szervre sem. Ezért érvényesülhet a Ve. általános hatásköri szabálya.
[49] A bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria rámutat még arra, hogy a Kúriának az előtte fekvő jogvitát, a konkrét felek között felmerült egyedi ügyet kell elbírálnia a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés és felhozott indokok mentén, az e körön kívül eső, a választási kampányban előforduló bizonyos tendenciák, jelenségek értékelésére, jogi megítélésére nincs lehetősége.
[50] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó vizsgálat nélkül a Ve. alapelvi rendelkezésire való hivatkozás nem értelmezhető, a Kftv. 7. § (1) bekezdése megsértésének megállapítására pedig egyik választási szervnek sincs hatásköre, ezért helytállóan döntött az NVB akként, hogy a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
[51] Mindezek folytán a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a támadott határozatot helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[52] A Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárás alapelveibe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincsen hatáskörük.
Záró rész
[53] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.
[54] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban a Ve. 228. § (2) bekezdésében és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének alapulvételével tárgyaláson kívül bírálta el.
[55] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 5.
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina s.k. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró