A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.375/2022/3.
A tanács tagjai:
Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: Nagy Sándor Bálint …
A kérelmező képviselője: Dr. Káldi Dávid ügyvéd …
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 220/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 220/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] K. B. (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. március 20. napján kifogást nyújtott be a Zala Megye 2. számú (Keszthely) Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a kérelmezővel, mint a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével szemben. Álláspontja szerint kérelmezőnek a kifogásban megjelölt Facebook-bejegyzése sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) rendelkezéseit: a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, c) pontban foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és az e) pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, továbbá a Ve. 208. §-a alapján (a választások idején irányadó jogszabályként) alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdését. A kifogásolt, 2022. március 19-én közzétett bejegyzés Türje fejlesztéseit a kormányzati támogatással, az áprilisi választásokkal hozza összefüggésbe.
[2] Az OEVB a kifogást a 21/2022. (III. 22.) számú határozatával elutasította. Az indokolásban megállapította, nem bizonyított kétséget kizáróan az a tény, hogy a kérelmező a türjei Szent László Általános Iskola felavatását jelölti minőségében kampánytevékenység keretében posztolta volna. A bejegyzés nem felel meg a Ve. 141-142. §-aiban meghatározott választói akarat befolyásolására alkalmas eszköznek.
[3] A Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: beadványozó) az OEVB határozata ellen 2022. március 25-én fellebbezést nyújtott be.
[4] Érintettsége körében előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. Idézte és hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra, amely szerint a kérelmező jelölő szervezet érintettségét megalapozza, ha ugyanazon választókerületben állít jelölteket, mint amelyben a jogszabálysértés történt.
[5] Álláspontja szerint a Facebook-oldalon közzétett bejegyzéssel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába, továbbá 14. § (1) bekezdésébe és 43. § (1) bekezdésébe ütköző, jogsértő kampánytevékenység történt.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 220/2022. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és a kifogásnak részben helyt adott. Egyebek között megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a Ve. 208. §-a szerinti, a választásra irányadó jogszabály: az Nktv. 24. § (3) bekezdését, amely miatt a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta.
[7] Az NVB elfogadta a beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[8] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását.
[9] Érintettségét arra alapította, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ekként saját jogaira és kötelezettségeire a jogsérelem közvetlenül kihat.
[10] A kérelmező erre hivatkozott azzal összefüggésben is, hogy a Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettség nem állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem nem közvetlenül hat ki – amit jelen esetben a beadványozóról állított.
[11] Előadta, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 222. § (1) bekezdését, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését. Az OEVB előtti eljárásban állított jogsérelem a fellebbezést benyújtó beadványozó saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihatással egyáltalán nincs, tehát az általa sérelmezett ügyben nem lehetett volna érintettnek tekinteni. Érintettség hiányában pedig nem volt jogosult fellebbezést benyújtani. A beadványozó fellebbezésében az érintettség alátámasztására felhozott indokok nem fogadhatók el, mert a kifogásolt Facebook-bejegyzés nem utal arra a tényre, hogy a kérelmező a FIDESZ–KDNP jelölő szervezetek közös jelöltje a 2022. évi országgyűlési képviselő választások során, csupán tájékoztatást ad egy befejezett projekt felavatásáról. A bejegyzés például nem tartalmazza egyik jelölő szervezet hivatalos logóját sem.
[12] A Kúria biztosította a kifogástevő és a beadványozó számára a nyilatkozattétel lehetőségét, amivel az érintettek nem éltek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[14] A bírósági felülvizsgálati kérelmet a támadott határozat alapján kötelezett személy, így a Ve. 222. § (1) bekezdése szerint az ügyben érintett kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviselte. A kérelmező érintettsége az ügyben egyértelműen fennáll, mivel reá nézve az NVB határozata kötelezettséget állapított meg.
[15] A Ve. 228. § (2) bekezdésének második mondata szerint a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdésének a) pontja szerint, ahol a jogszabály a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályai alkalmazását rendeli, azon a közigazgatási perrendtartást kell érteni. A Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint, figyelemmel a Ve. idézett 228. § (2) bekezdésére, a Kúria a támadott határozatot a felülvizsgálati kérelemben foglaltak keretei között vizsgálja felül.
[16] A Kúria rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya a kérelem alapján: a támadott határozat által elbírált fellebbezés benyújtójának, a beadványozónak az érintettsége, az érintettségének a vizsgálata. A kérelmező az NVB határozata ellen ugyanis kizárólag erre hivatkozva nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
[17] A kérelmező érintettségét arra alapozta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet (ld. 15/2022 NVB határozat) jelöltje, amely jelölő szervezet a Zala megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben más jelölő szervezetekkel közös jelöltet állított. A választókerület területén elkövetett jogsértés mind a jelölő szervezet, mind az általa indított képviselőjelölt választási esélyeire és jogaira is kihat.
[18] Amint az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében is rögzítette, a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg. A Kúria joggyakorlata azonban irányadó a kérdésben.
[19] A Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében vett érintettség eszerint akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező által hivatkozott ítélkezési gyakorlat, így a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések is megerősítik ezt az elvet, mindegyik esetben azonban természetes személyek érintettségéről van szó.
[20] A beadványozó, amelynek érintettségét a kérelmező vitatja, országos politikai párt. Fellebbezésében hivatkozza, hogy az ügyben való érintettsége fennáll, különös figyelemmel a kampány szabályainak megsértésével összefüggésben a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozata [18] bekezdésében kifejtett érvekre, amely szerint az adott választókerületben jelöltet állító jelölőszervezet minden esetben érintett az ott folyó kampánytevékenységben.
[21] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpont szerint jelölő szervezet az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[22] Jelen esetben a Kúria hivatalos tudomása alapján megállapítja, hogy a beadványozó a Zala megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben más jelölő szervezetekkel közös jelöltet állított. A Ve. 43. § (4) bekezdésének megfelelően ezt a tényt az NVB hivatalból jogszerűen vette figyelembe.
[23] A kérelmező nem támasztotta alá állítását, hogy a fellebbezésben szereplő jogsérelem a beadványozó, mint párt saját jogaira és kötelezettségeire miért nincs közvetlen kihatással. Megállapítható ezzel szemben, hogy adott választókerületben egymás ellenében induló jelölőszervezeteknek, illetve képviselőjelölteknek a kampányban való érintettsége megáll. Jogaik gyakorlását ugyanis befolyásolja egy, a választási versenyben résztvevő másik szereplő esetlegesen nem jogszerű magatartása.
[24] A Kúria szerint az ilyen módon egymás ellenében ugyanabban a választókerületben induló jelölőszervezeteknek, illetve képviselőjelölteknek a választási jogorvoslattal kapcsolatos eljárásokban a Ve. 222. § (1) bekezdésnek megfelelő érintettsége megállapítható. A választási eljárásban kifejtett tevékenységüknek is hatása van arra, hogy a választópolgárok szavazata alapján az Országgyűlés összetétele miként alakul az országos listán, illetve az egyéni választókerületben történő választással (az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 3. §).
[25] A kérelmező a beadványozó érintettsége kapcsán továbbá előadta, a Facebook-bejegyzése nem utal arra, hogy saját maga a jelölőszervezetének a jelöltje. A felülvizsgálati kérelemben azonban nem volt vitatott érdemben az NVB határozatának a kérelmezőre vonatkozó rendelkezése, csakis a fellebbezést benyújtó beadványozó Ve. szempontjából releváns jogállása (érintettsége). A beadványozó érintettségének megítélésével összefüggésben ezért a bírósági eljárásban – reá vonatkozó kérelem hiányában - a kampánytevékenység megvalósulásának tényét, illetve annak mibenlétét a felülvizsgálat során nem kellett és nem is lehetett értékelés tárgyává tenni.
[26] Mindezek folytán a Kúria az ügy tárgyát képező kérdésben a beadványozó érintettségét a támadott döntéssel egyezően állapította meg, ezért a Ve. 231. § (4) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[27] A választókerületben felmerülő, a választási kampánnyal kapcsolatos ügyben az egymás ellenében induló jelölőszervezeteknek, illetve képviselőjelölteknek a választási jogorvoslat szempontjából való érintettsége megállapítható.
Záró rész
[28] A Kúria a kérelmezőt az eredménytelen felülvizsgálati kérelme alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint meghatározott mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[29] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
[30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229 § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta felül.
Budapest, 2022. április 4.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró