A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.309/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
A kérelmező: Réthey-Prikkel Tibor …
A kérelmező képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Halász Árpád …
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 168/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 168/2022. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Buzinkay György Ferenc, mint a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Párbeszéd Magyarországért Párt jelölőszervezetek által Pest Megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben állított jelölt, 2022. február 18. napján delegálta meg a kérelmezőt a 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságba (a továbbiakban: OEVB).
[2] Dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna (a továbbiakban: kifogástevő) kifogást nyújtott be az OEVB-hez arra hivatkozással, hogy a kérelmező, mint az OEVB megbízott tagja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága, a c) pontban szabályozott esélyegyenlőség, továbbá az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[3] Előadta, hogy a kérelmező 2022. március 8. napján 18:31 órakor; 2022. március 9-én 09:26 órakor, 13:38 órakor; majd 2022. március 10. napján 12:40 órakor olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket tett közzé, illetve osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására. A bejegyzések és a megosztások között a kormányzópárt politikáját, a kifogástevő tevékenységét kritizáló, továbbá a miniszterelnök személyét becsmérlő kijelentések olvashatók. Tipikusan vezető ellenzéki politikus bejegyzéseit osztja meg, esetenként ahhoz támogató kommentet fűz, vagy a jelenlegi politikai felállást támadja.
[4] Kérte a jogszabálysértés megállapítását és a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását.
[5] Az OEVB elnöke a kifogást a Ve. 213. § (1) bekezdésére való hivatkozással áttette az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottsághoz.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 168/2022. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogásnak helyt adott, megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértését és a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől.
[7] Indokai szerint a választási bizottságok függetlenségét és pártatlanságát, az annak jogállását egyedüliként szabályozó Ve. több oldalról biztosítani kívánja. Ilyen elemként említhető többek között, amikor a Ve. 14. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy azok kizárólag a törvénynek alárendelet szervek vagy amikor a 29. §-ban kimondja, hogy a közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak tag megbízására, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget.
[8] A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek választják őket, a delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban [917/B/1998. (III.2.) AB határozat]. A jogalkotó tehát azt kívánta elérni, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek.
[9] Megítélése szerint jogszabály által nem kizárt, hogy a választási szervek, így a választási bizottságok a választási kampányidőszakban a választási eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlását közvetlenül érintő, szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak. Fontos azonban, hogy e tevékenységük során a választási bizottságok ne törjék át, ne lépjék túl a Ve. 14. §-ában megfogalmazott legfontosabb követelményt, azaz a függetlenségüket és pártatlanságukat nem adhatják fel [22].
[10] Megvizsgálta a kifogástevő által bizonyítékként becsatolt bejegyzéseket, és követve korábbi joggyakorlatát - 125/2016. (X.2.) NVB határozat - megállapította, hogy azok tartalmuknál fogva nem minősülnek objektív tájékoztatásnak, azok egyértelműen az OEVB megbízott tagjának szubjektív álláspontját, értékítéletét tükrözik, ennélfogva túlmutatnak az alapjog (választójog) gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, jogi tényeken alapuló kommunikációján.
[11] A nyilvános, bárki számára megtekinthető bejegyzésekben, megosztásokban olyan egyéni értékítéleten alapuló, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas, napi aktuálpolitikával átszőtt kijelentések, megállapítások vannak a kérelmező részéről, amelyek semmilyen körülmények között nem egyeztethetőek össze az OEVB tagi tisztséggel és a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti funkciójával.
[12] A Kúria Kvk.IV.37.530/2014/3. számú végzésére utalással hangsúlyozta, hogy a jelölő szervezet(ek) által megbízott tag a választási bizottság feladatainak közös ellátásában és nem a pártok választási versengésében vesz részt.
[13] A választási bizottság megbízott tagjának ezért attól az időpillanattól, hogy a „bizottság teljes jogú” tagjává vált, függetlenítenie kell magát a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampányban folytatott versengésétől, és a Ve.-ben meghatározott szakmai-, illetve jogvédő feladatát kell ellátnia esküjének, vagy fogadalmának megfelelően oly módon, hogy a megbízója érdekeit a bizottsági munka során a legjobb képessége szerint képviselje, viszont annak támogatására nem buzdít és nem ösztönöz.
[14] Az OEVB tevékenysége - a megbízott tagok oldaláról nézve - nem a kampánytevékenység kifejtésének a színtere, hanem épp ellenkezőleg, az a választási alapelvek minél szélesebb körű érvényesülését kívánja biztosítani, a képviseleti jog biztosítása által.
[15] Érvelése szerint abból, hogy a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontja alapján a választási bizottság tagja hivatalos személynek minősül, az következik, hogy a választási bizottság tagjai össztársadalmi bizalommal, megbecsüléssel rendelkező funkciót töltenek be.
[16] Rámutatott még, hogy az OEVB tagja a kifogásolt cselekményt olyan, nem zárt kommunikációs csatornán keresztül végezte, amely a mai kor vívmányai mellett bárki számára könnyen hozzáférhető, az azon keresztül folytatott kommunikáció alkalmas arra, hogy tömegekhez eljusson, ezért hatással bír a véleményformálásra és a választópolgárok döntésére.
[17] Utalt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) által összeállított kézikönyvre, amely szerint valamennyi választási szervnek politikai befolyástól függetlenül kell eljárnia [31].
[18] Összegző megállapítása szerint [32] a kérelmező azon magatartása, hogy nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé és osztott meg, a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és a kifogástevő nyilatkozata
[19] Az NVB határozattal szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Jogszabálysértésként az Alaptörvény IX. cikkére, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaira, a 14. § (1) bekezdésére és a 18. § (2) bekezdésére, a 43. § (1) bekezdésére, a 46. § d) pont da) alpontra és a 142. §-ára hivatkozott.
[20] Kiemelte, hogy az alapjogot, így a véleménynyilvánítását korlátozó törvényi szabályt megszorítóan kell értelmezni, ahogyan arra a 3/2015. (II.2.) AB határozat indokolás [21] bekezdése is rávilágított, amely alapján a jogalkalmazóknak az a kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák.
[21] Hivatkozása szerint az NVB nem tisztázta, hogy a kifogásolt Facebook bejegyzések valóban tőle származnak-e, illetve azok valóban az ő személyes profilján kerültek-e közzétételre.
[22] Hangsúlyozta, hogy a magán Facebook profiljáról tett bejegyzései közzététele során nem az OEVB tagi minőségében járt el, így nem a Ve. 14. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó választási bizottsági eljárás keretében posztolt, hanem magánszemélyként, a szabadidejében.
[23] Az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V.11.) AB számú határozatában foglaltakra hivatkozással állította, hogy őt is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, mely alapjogában a támadott határozat alaptörvényellenesen korlátozta. Utalt arra, hogy a 3130/2018. (IV.19.) AB határozat megszilárdította az Alkotmánybíróság azon gyakorlatát, miszerint a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek.
[24] Előadta, hogy a határozat helyesen hivatkozik a választási bizottságok függetlenségére és pártatlanságára, azonban abból téves következtetést vont le. A törvény értelmezési kereteit durván áttörő az a felfogás, miszerint az OEVB, vagy bármely szintű választási bizottság függetlenségét és pártatlanságát annak tagjai vélemény nélkülisége, közéleti hallgatagsága, netán némasága garantálná. Ilyen követelmény a jogalkotó részéről fogalmilag is kizárt, hiszen épp a delegálás jogintézménye az, amely biztosítja a bizottságok plurális összetételét, sokszínűségét és ezzel tovább erősíti pártatlanságukat és függetlenségüket.
[25] Életszerűtlen az a feltevés, hogy a laikus választópolgár a Facebookon közzétett politikai tartalmak láttán a közzé tevőt hivatalos minőségével azonosítja, különös tekintettel arra, hogy a választási bizottsági tagok megbízatásának ténye nem közismert és korábban nem töltött be ilyen megbízatást. A poszt Facebookon való megjelenése a Ve. 142. § szerinti, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikációnak minősül, így kampánytevékenység megállapítása kizárt. Amennyiben ezzel ellentétes joggyakorlat valósulna meg, az a Ve. 142. §-a kiüresítését jelentené, mint ahogy ezt az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X.30.) számú határozata is részletezi.
[26] A kifogástevő nvilatkozatában az NVB határozat helybenhagyását kérte.
[27] Előadta, hogy a pártatlanság érvényesítése a Ve. 14. § (1) bekezdésében kifejezésre juttatott feladata a választási bizottságnak, következésképpen az a választási bizottságot, mint testületet alkotó tagokra is irányadó. E tekintetben közömbös, a tag választott vagy delegált tag, mert a tagok jogai és kötelezettségei mindenben megegyeznek. A választási bizottság tagjának, különösen a választókerületben is versengő jelölttel kapcsolatban nyilvános, bárki számára elérhető véleménye sérti a Ve. 14. § (1) bekezdését.
[28] Álláspontja szerint a kifogásolt magatartások azért minősülnek a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, és nem sorolhatók a Ve. 142. § alá, mert azok a jelölő szervezetek és a kifogástevő, mint jelölt kampánytevékenységére vonatkozó nyilvánosan elítélő véleményt közvetítenek. A hivatalban lévő választási bizottsági tagnak számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a magánemberi minőség nem különül el egymástól.
A Kúria döntése és jogi indokai
[29] A bírósági felülvizsgálati kérelem alapos.
[30] A Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást a bírósági felülvizsgálati kérelem mentén vizsgálta meg.
[31] Az NVB határozat rendelkező része szerint a kérelmező megsértette a Ve. három alapelvi rendelkezését.
[32] A választási eljárás alapelvei kiemelt jelentőséggel bírnak. Iránymutató és hézagpótló szerepük van, megsértésük – normatív tartalmuk miatt – jogszabálysértésnek minősül. Amennyiben egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni. Mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is, a Ve. tételes rendelkezése megsértésének megállapítása mellett a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani.
[33] A Kúria megállapította, hogy az NVB a határozat jogi indokolásában nem részletezte a tételes rendelkezés hiányát, nem mutatta be az alapelvi jogsérelem megállapításának okát, nem fejtette ki, hogy a kérelmező konkrétan melyik magatartásával a Ve. melyik alapelvi rendelkezését, mennyiben és miként sértette meg. Az alapelvekkel kapcsolatban kizárólag a [32] bekezdés tartalmaz indokolást, amely szerint a kérelmező a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján sértette meg a Ve. alapelveit. Ez alapján a Kúria a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére figyelemmel végezte el a Ve. 231. § (4) bekezdése szerinti vizsgálatot.
[34] A kérelmező alaptalanul kifogásolta a tényállás teljeskörű felderítésének elmaradását. A bejegyzésektől a kérelmező nem határolódott el, sőt a felülvizsgálati kérelemben maga is elismerte, hogy azokat ő maga tette közzé. E tényállási elem tekintetében további bizonyítás nem volt szükséges.
[35] A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[36] A Ve. 16. §-a alapján a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.
[37] A Ve. 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei - a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - azonosak.
[38] A választási bizottságok olyan testületi szervek, amelynek tagjai részben választással, részben jelölő szervezetek, illetve független jelöltek általi megbízással nyerik el tisztségüket. Ez alapján a választási bizottság tagjai között a Ve. számos különbséget tesz. Így például a választott tag nem lehet párt tagja, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója [Ve. 18. § (2) bekezdés a), b) c) pontok], a delegált tag esetében ilyen megkötés nincs, a választott tagot az állami költségvetésből tiszteletdíj illeti meg [Ve. 19. § (2) bekezdés], a megbízottat – főszabály szerint - nem. A választott tag megbízatása – szemben a megbízott tag megbízatásával – nem szűnik az adott választás eredményének jogerőssé válásával [Ve. 33. §].
[39] A szabályozásból látható, hogy a választási bizottságok vegyes összetételben működnek a választási időszakban. A választott tagok a szakmaiságot, a megbízott tagok a jelölt, illetve a jelölő szervezet érdekeit képviselik.
[40] A választási bizottságok összetétele elvileg kiegyensúlyozottnak tekinthető: egyidejűleg és együttesen vannak jelen a választott és a delegált tagok a bizottság tevékenységének minden fázisában. A delegált tagok általában versengő szervezetek képviselői is egyben. A Ve.-nek ez a szabályozása biztosítja leginkább azt, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek. A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek választják őket. A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos lehet abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban. [917/B/1998 (III.2.) AB határozat].
[41] A választási bizottság tagjai azonos jogállásúak, a Ve. 19. § (1) bekezdése szerint a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak. A választási bizottságok tagjai között tehát a megbízatásuk elnyerését követően már semmiféle különbség nem tehető; a választási bizottsági munkájuk során azonos jogokkal járnak el és ugyanolyan kötelezettségek terhelik.
[42] A Ve. a választási bizottság tagjaival szemben előírt követelményeket a választási bizottság közjogi feladataival összefüggésben határozza meg, ezért e szabályokat kiterjesztően, a választási bizottság tagjainak a választási bizottsági munkával össze nem függő magatartására, tevékenységére vonatkoztatni nem lehet.
[43] Az NVB határozat is a választási bizottságra vonatkoztatva rögzítette a Ve. 14. §-ában megfogalmazott követelményeket [22], az ODIHR is a választási szervekkel kapcsolatban fogalmazott meg elvárásokat [31].
[44] A Ve. 19. § (1) bekezdésében foglalt azonos jogok és kötelezettségek általánosan már csak azért sem érvényesülhetnek, mert a Ve. maga tesz markáns különbséget a választási bizottság választott és delegált tagjai között.
[45] Mindezen nem változtat az, hogy a választási bizottság valamennyi tagja hivatalos személynek minősül.
[46] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
[47] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
[48] A szabad véleménynyilvánításhoz való jog alapjog. Nem korlátozhatatlan, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely intézmény közvetítésével véd, s a legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi [30/1992. (V.26.) AB határozat].
[49] A választási bizottság megbízott tagjának véleménynyilvánítási alapjoga nem kivétel a fentiek alól, azaz a delegált tag véleménynyilvánításhoz való jogát a jogalkotó – a szükséges mértékben, arányosan – korlátozhatja. A Ve. azonban ilyen korlátozást nem tartalmaz.
[50] Amennyiben egy közjogi tisztség betöltéséhez, egy közhivatal viseléséhez a törvény azt a következményt kívánja fűzni, hogy az illető egyáltalán nem folytathat politikai tevékenységet, nem formálhat szabadon politikai véleményt, akkor erről kifejezetten és egyértelműen rendelkeznie kell, azt a jogalkalmazó szerv – a saját maga által végzett szükségesség-arányosság teszt eredménye alapján, jogértelmezéssel – nem pótolhatja. Ha ilyen megkötést a jogalkotó nem tesz, akkor ilyen feltétel nincs a delegált tagokkal szemben.
[51] Márpedig a Ve. a választási bizottság delegált tagjainak közjogi tevékenységén kívüli tevékenységével kapcsolatban semmilyen feltételt nem szab, semmilyen tilalmat nem állít.
[52] A szabad véleménynyilvánítás korlátozása nem is lehet indokolt olyan esetben, amikor a delegált tag nyíltan, nyilvánvalóan erősen kötődik az őt delegáló jelölthöz, jelölő szervezethez, aki általában maga is tagja valamely versengő pártnak. A delegált tag személyében nem kell, hogy független legyen.
[53] Mivel a Ve. 14. § (1) bekezdése csak a választási bizottság tevékenységével kapcsolatban írja elő a függetlenség követelményét, ezért a választási bizottság delegált tagjaitól is kizárólag e közjogi tisztsége ellátásával összefüggésben kérhető számon a pártatlanság, függetlenség. Ebből következik, hogy a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése csak akkor állapítható meg, ha a kifogásolt tevékenységet a delegált tag választási bizottsági tevékenysége körében végezte.
[54] A Kúria megállapította, hogy az eljárás során nem volt vitatott, a sérelmezett bejegyzések a kérelmező, mint magánszemély személyes Facebook oldalán jelentek meg, azok sehogy sem hozhatók összefüggésbe sem a választási bizottság munkájával, sem a kérelmező hivatalos, közjogi tisztségével. Azon a kérelmező választási bizottsági tagságára utalás nincs, e tény a kérelmezőről nem köztudomású.
[55] A kérelmező a nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzések közzétételével és megosztásával nem a választási bizottsági tagságából fakadó tevékenységet végzett, ezért magatartásával a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat sem sérthette meg. Ebből következően tevékenysége a terhére rótt alapelvi rendelkezésekbe sem ütközhetett.
[56] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta és a kifogást a Ve. 220. §- a alapján elutasította.
A döntés elvi tartalma
[57] A választási bizottság megbízott (delegált) tagja a bizottsági munkáján kívüli politikai véleménynyilvánításában – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – nem korlátozható.
Záró rész
[58] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) és (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[59] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti eljárásban bírálta el.
[60] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 18.
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
az aláírásban akadályozott
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró helyett
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró