A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.308/2022/5.
A tanács tagjai:
Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: ()
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Horicsányi László Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Horicsányi László ügyvéd ()
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 11. napján kelt 164/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 164/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A kifogás
[1] … (a továbbiakban: kifogástevő) 2022. március 8. napján kifogást nyújtott be a Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozással, hogy az OEVB elnöke: …. (a továbbiakban: kérelmező) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt: a választás tisztaságának megóvása, a c) pontban szabályozott: az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti: a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[2] Előadta, hogy a kérelmező 2022. március 5. - március 8. között összesen hat alkalommal olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket tett közzé, illetve osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására, kérelmezőnek a választásban érdekelt valamely politikai erő melletti elköteleződését nyilvánosan mutatják. A bejegyzések és a megosztások között a miniszterelnök személyét, a kormányzópárt politikáját, tevékenységét kritizáló kijelentések olvashatók, továbbá egy bejegyzés és az arra adott kérelmezői válaszreakció, mely szerint az OEVB elnöki tisztségére nem hivatkozott, magánszemélyként fejti ki politikai nézeteit, ezt jogszabály nem tiltja, amint írja: „alkotmányos jogom, hogy kifejezzem nemtetszésemet, ha a hazámra a miniszterelnök megint szégyent hozott”. A kifogástevő a bejegyzésekről hat képernyőfotót csatolt.
[3] Hivatkozott a Ve.-nek a választási bizottságokról rendelkező 14. § (1) bekezdésére, e bizottságok rendeltetésére, szerepére, arra, hogy az OEVB elnöke e minőségénél fogva többlet jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik [Ve. 50. § (1) bekezdés, 206. § (1) bekezdés, 213. § (1) bekezdés], utalt az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI. 26.) AB határozatára.
[4] Álláspontja szerint a kérelmező politikai elköteleződését bizonyítja, hogy vezető ellenzéki politikusok bejegyzéseit osztja meg, azokat esetenként támogatóan kommenteli, mely a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, mivel választási időszakban a Ve. 140. §-ában meghatározott kampányeszközöket népszerűsít a választók befolyásolása érdekében, amely tevékenység nem a Ve. 142. §-a szerinti magánszemélyek közti kommunikáció. Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 125/2006. (X. 2.) számú határozatára, melyben a Budapest 13. számú OEVB elnökét elmarasztalta, mert a választói akaratot befolyásoló tartalmat tett közzé OEVB elnökeként megszólalva, továbbá a Kvk.II.39.258/2022/7. számú kúriai döntésre a pártatlanság körében.
[5] A kifogástevő nem vonta kétségbe, hogy az OEVB elnökének lehet politikai véleménye, melynek magánszemélyként választási eljáráson kívül hangot adhat, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a választási eljárásban tevékenysége és kommunikációja kihat az OEVB pártatlanságára, de legalábbis annak látszatára, mely lényeges eleme a választások tisztaságába vetett bizalomnak. Az OEVB elnökének politikai tevékenysége ezért sérti a független és pártatlan eljárás követelményeit, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével összeférhetetlen, kihat az OEVB megítélésére, amelyet a kérelmező jogosult képviselni, így a pártatlanság hiánya sérti a választás tisztaságának a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvét is. Emellett a kifogásban megjelölt tartalmak a választáson induló konkrét politikai erő támogatására buzdítanak, és mivel az OEVB közhatalmi szerv, döntései minden érintettre kötelezőek, a kérelmezői tevékenység miatt a választókerületben a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbomlott, mely alapot ad a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértésére. Mindezekre tekintettel kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását és a további jogszabálysértéstől a jogsértő eltiltását.
[6] Az OEVB elnöke 2022. március 9-én a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján a kifogást az elbírálásra hatáskörrel rendelkező NVB-hez áttette.
Az NVB döntése
[7] Az NVB 2022. március 11. napján kelt 164/2022. számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező, mint Pest Megye 3. számú OEVB elnöke megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, és a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta.
[8] Indokolása szerint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő Testülete 2022. január 26-án 15/2022. (I. 26.) számú határozatával a Pest Megyei 3. számú OEVB tagjait és póttagjait megválasztotta. Az OEVB 2022. január 31-én tartott alakuló ülésén 2/2022. (I. 31.) számú határozatával a kérelmezőt az OEVB elnökének megválasztotta.
[9] A választási bizottságok függetlenségét és pártatlanságát a jogállását egyedüliként szabályozó Ve. több oldalról biztosítja, ilyen többek között a választási bizottság választott tagjainak megválasztási módja, megbízatásuk időtartama, az összeférhetetlenségi szabályok és a bizottsági ülések nyilvánossága. A választott tagok tevékenységével kapcsolatosan a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek választják őket, míg a delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül. A jogalkotói cél az, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek.
[10] Megítélése szerint nem kizárt, hogy a választási szervek, így a választási bizottságok a választási eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlatát közvetlenül érintő szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak függetlenségük és pártatlanságuk megtartása mellett.
[11] A kifogástevő által becsatolt bejegyzéseket megvizsgálva megállapította, hogy azok tartalmuknál fogva nem minősülnek objektív tájékoztatásnak, az OEVB elnökének szubjektív álláspontját, értékítéletét tükrözik, túlmutatnak az objektív jogi tényeken alapuló kommunikáción.
[12] A nyilvános, bárki számára megtekinthető bejegyzésekben, megosztásokban olyan egyéni értékítélet, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas napi aktuálpolitikával átszőtt kijelentések, megállapítások vannak a kérelmező részéről, melyek nem egyeztethetők össze az OEVB elnöki tisztséggel és a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti funkciójával.
[13] A választási bizottság elnöke közmegbízatást tölt be, közhivatalt visel, amely tisztség közhatalommal rendelkezik, azaz másokra kötelező jogi erővel bíró döntési jogosultsága van, emellett hivatalos személynek minősül, a rend fenntartására tett intézkedése mindenki számára kötelező, előterjeszti a döntési javaslat tartalmát, szavazategyenlőség esetén pedig a szavazata dönt. A választási bizottság tagjai össztársadalmi bizalommal, megbecsüléssel rendelkező funkciót töltenek be.
[14] Az NVB rámutatott arra, hogy az OEVB elnöke a kifogásolt cselekményt olyan nem zárt kommunikációs csatornán keresztül végezte, amely bárki számára könnyen hozzáférhető, így alkalmas arra, hogy tömegekhez eljusson, ezért hatással bír a véleményformálásra és a választópolgárok döntésére. Megállapította, a kérelmező azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé és osztott meg, a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket.
A felülvizsgálati kérelem, a kifogástevő nyilatkozata
[15] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte a megváltoztatását és a kifogás elutasítását arra alapítottan, hogy az NVB megsértette az Alaptörvény IX. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket, a 14. § (1) bekezdését, 142. §-át, továbbá kirívóan tévesen mérlegelt.
[16] Álláspontja szerint a Facebook oldalán megjelent kifogásolt hat poszt a Ve. 142. §-a szerint az állampolgárok – mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikációnak minősülnek, így a kampánytevékenység megállapítása kizárt, figyelemmel arra is, hogy azokat nem az OEVB elnöki minőségében, nem a Ve. 14. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó választási bizottsági eljárás keretében, hanem magánszemélyként, saját Facebook oldalon, szabadidejében tette közzé. Az ezzel ellentétes joggyakorlat a Ve. 142. §-át kiüresítené [3256/2019. (X. 30.) AB határozat].
[17] A kifogásban hivatkozott NVB 125/206. (X. 2.) számú határozattal kapcsolatban kifejtette, hogy annak tényállása szerint marasztalt OEVB elnök kifejezetten ebbéli minőségében jegyzett és írt alá újságközleményt, amellyel ellentétben ő magánszemélyként osztotta meg a posztjait, így a jogeset analógiaként nem vehető figyelembe.
[18] A magánszemélyek közötti kommunikáció nem valósít meg kampánytevékenységet [3154/2018. (V. 11.) AB határozat], magánszemélyként megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, melyben a határozat alaptörvény ellenesen korlátozza.
[19] Hangsúlyozta, a kifogástevő sem vitatta a véleménynyilvántartási joga fennállását, amit az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése garantál. Ez a jog kiemelt alapjog, nem korlátozható, a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek [3130/2018. IV.19.) AB határozat], melyből következik, hogy a véleményszabadságot az emberi méltósághoz való jog érvényesülése érdekében lehet korlátozni, viszont ennek lehetősége fel sem merül.
[20] Álláspontja szerint az NVB határozata helytállóan utal a választási bizottságok függetlenségére és pártatlanságára, azonban téves, a törvény értelmezési kereteit áttörő az a felfogás, hogy az OEVB vagy bármely szintű választási bizottság függetlenségét és pártatlanságát a tagok véleménynélkülisége, némasága garantálná. Utalt a 3/2015. (II. 2.) AB határozat [21] bekezdésére. A véleménynyilvánítási jogának gyakorlása nem adhat alapot a Ve. alapelvi sérelmének megállapítására sem.
[21] Kifogástevő nyilatkozatában az NVB határozatának a helyben hagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 14. § (1) bekezdéséből kiindulva a Ve. 39. § (2) bekezdése alapján a választási bizottság elnöke magát a bizottságot képviseli, a pártatlanság érvényesítése a választási bizottságot, mint testületet alkotó tagokra - különösen az elnökre - is irányadó. A kérelmező kifogásolt megnyilvánulásai sértik a számára előírt pártatlanság követelményét, mivel kinyilvánította konkrét jelölő szervezetekkel szembeni politikai szimpátiáját, antipátiáját.
[22] Véleménye szerint a kérelmező kifogásolt tevékenységei azért minősülnek a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, mert a jelölő szervezetek kampányeszközeit népszerűsítik vagy ítélik el, ezért alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A kérelmezőnek számolnia kellett azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben való megjelenése nem különül el a magánemberi kommunikációjától, be kell tartani a Ve. alapelveit.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[24] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem merült fel, azt a Kúria elfogadta.
[25] A Kúria elsődlegesen rögzíti, a kérelmező elismerte, hogy a kifogástevő által jelzett tartalmakat a saját Facebook oldalán megosztotta, közzétette. Nem vitatta és ezért nem is cáfolta továbbá, hogy azok politikai megnyilvánulásai voltak, melyekben a kormánypártokkal szembeni politikai erő mellett foglalt állást, így azt a Kúria - reá vonatkozó felülvizsgálati kérelem hiányában - tényként kezelte. Az NVB döntését a Ve. 142. §-ára nem alapította.
[26] A Kúriának a sérelmezett határozatot a Ve. 231. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem alapján és keretei között értékelve állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a kérelmezőnek a saját közösségi oldalán közzétett politikai megnyilvánulásai elválaszthatók-e az OEVB elnöki tisztségétől, illetőleg azokkal a kérelmező a Ve. hivatkozott alapelveit megsértette-e.
[27] A Kúria eljárása során vizsgálta az AB irányadó határozatait.
[28] Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A Ve.-ben megalkotott választási jogszabályok alkalmazása elsősorban a választási szervek (választási bizottságok, választási irodák) feladata. A Ve. 14. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[29] A választási bizottságok összetételükben és jogállásuknál fogva is garantálják a választási eljárás alapelveinek érvényesülését, kiemelten a pártatlanságot és a függetlenséget. A feladatok ellátásához megfelelő hatáskörök kapcsolódnak, melyek közül az egyik legfontosabb a jogvita (panasz, kifogás) elbírálásának joga. A választási eljárás tisztaságának garanciáit a Ve. a választási bizottságok vonatkozásában több rendelkezéssel is biztosítja, ilyen a választási bizottságok létrehozásának módja, a személyi összetétele, az összeférhetetlenségi szabályok, a működésének rendje. Létszámukat a Ve. határozza meg, elnökét, elnökhelyettesét a bizottság a választott tagok közül választja.
[30] A választási bizottság valamennyi tagjának jogai és kötelezettségei (a tiszteletdíj kivételével) azonosak. „A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek (Országgyűlés, önkormányzat) választják őket. A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos lehet abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban.” [917/B/1998. AB határozat].
[31] A bizottság pártatlanságának, függetlenségének további biztosítéka a szigorú összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása (Ve. 18. §), így a választási bizottság választott tagja nem lehet párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, sőt a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
[32] A Ve. a választási bizottság elnökére vonatkozó szabályokat is meghatározza (Ve. 39. §), mely szerint a választási bizottság a választott tagjai közül alakuló ülésén választja meg az elnököt és az elnökhelyettest. Az elnök a tagokhoz képest többletjogosultsággal rendelkezik, a Ve. 39. § (2) bekezdése alapján képviseli a választási bizottságot, továbbá a Ve. 45. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a választási bizottság döntésénél szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
[33] A Ve. szabályrendszerében a választási bizottsággal, a bizottság tagjaival, kiemelten a választott tagokkal, valamint a bizottság választott tagjai közül megválasztott elnökkel szemben elvárás a pártatlanság és a függetlenség, mely a választási eljárás törvényességének fontos garanciája.
[34] A kérelmező nem vitatta a határozatnak a Ve. 14. § (1) bekezdésén alapuló, a választási bizottságra, mint testületre, annak függetlenségére, pártatlanságára vonatkozó megállapításait, sérelmezte azonban a Facebook oldalán közzétett, a politikai megnyilvánulásaival, a kormánypártokkal szembeni politikai erő melletti állásfoglalásaival összefüggésben a reá történő alkalmazását, mivel az szerinte a véleménynyilvánítás korlátozását jelentené.
[35] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága olyan jog, ami különösen védett, mind tartalmát, mind pedig megnyilvánulási formáját tekintve.
[36] A Kúriának a jogvita eldöntése során vizsgálnia kellett, hogy a Ve. a választási bizottságra, azok választott tagjaira, és választott tagok közül megválasztott elnökére vonatkozóan tartalmaz-e a véleménynyilvánítással összefüggő korlátozást, figyelemmel az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglaltakra.
[37] Az NVB a bírósági felülvizsgálattal támadott határozatában nem zárta ki, hogy a választási szervek, választási bizottságok a választási eljárással kapcsolatban szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak a Ve. 14. §-ában megfogalmazott követelmények betartása mellett, a függetlenség, pártatlanság követelményét nem sértve.
[38] A kérelmező által közzétett, megosztott tartalmak – amelyek közül az NVB a határozata [25] bekezdésében a rendelkezésének alátámasztására idézis -egyértelműen politikai elköteleződésről tanúskodnak, az értékítéletét, szubjektív álláspontját, a politikai irányultságát tükrözik, amelyet a felülvizsgálati kérelmében – amint azt a Kúria már rögzítette – nem is vitatott.
[39] A kérelmezőt, mint magánszemélyt az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság a választási kampány során a jelöltek, jelölő szervezetek, kormánypárti, ellenzéki pártok tekintetében megilleti, amelynek eszköze lehet nyilvános, bárki számára megtekinthető közösségi platform is. „A véleménynyilvánítás szabadsága olyan jog, ami különösen védett, mind a tartalmát, mind pedig a megnyilvánulási formáit tekintve.” [3131/2018. (IV. 19.) AB határozat]
[40] Hangsúlyozza azonban a Kúria, hogy a kérelmező magánszemélykénti megnyilvánulása jelen esetben nem választható el az OEVB elnöki szerepvállalásától, mivel a választási bizottság elnökeként - ahogy azt az NVB határozata [28] bekezdésében is rögzítette - közmegbízatást tölt be, közhivatalt visel, amely tisztség közhatalommal rendelkezik, másokra kötelező jogi erővel bíró döntési jogosultsága van és a választási bizottság választott tagjaként, illetőleg a választott tagok közül választott elnökként pedig a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt pártatlanság, függetlenség követelményének meg kell felelnie. A választási bizottság döntésénél szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, amely rendelkezés feltételezi az elnök pártatlanságát és függetlenségét.
[41] A Ve. a választási bizottság választott tagjától elvárja a párton kívüliséget, a függetlenséget, a pártatlanságot, mely a véleménynyilvánítás korlátját is jelent. Amennyiben a kérelmező által közzétett megnyilvánulásokból arra lehet következtetni, hogy az OEVB elnöke nem pártatlan, nem független, akkor az ekként folytatott kommunikáció alkalmas a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak, valamint az alapelveknek a megsértésére.
[42] A kérelmező által is hivatkozott 3/2015. (II. 2.) AB határozat [21] bekezdésében rögzítettek szerint az alapjog-korlátozás a jogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg, melyből a bíróságokra nézve az a kötelezettség adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák.
[43] Az OEVB elnökének függetlenségét a Ve. 18. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kizárási okok garantálják, a választási eljárás tisztaságának, törvényességének a biztosításában garanciális szabály a választási bizottság választott tagjainak és a közülük megválasztott elnöknek a pártatlansága [Ve. 14. § (1) bekezdés], a pártpolitikától való függetlensége.
[44] A véleménynyilvánítás szabadsága a választási bizottság választott tagjainak alapjoga, azt csak törvény korlátozhatja. A Ve. azzal, hogy az OEVB elnökének párton kívüliségét, függetlenségét, pártatlanságát előírja, törvényi szinten korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
[45] A Kúria megítélése szerint a kérelmezőnek a véleménynyilvánítás szabadságát úgy kell gyakorolnia, hogy az megfeleljen a választott tisztségére vonatkozó törvényi követelményeknek, melyeknek megtartása a kérelmező véleménynyilvánítási joga szükséges mértékű korlátozását nem haladja meg.
[46] A választási eljárás szabályainak alkalmazása során Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveknek érvényt kell szerezni. A kérelmező azzal a magatartásával, hogy az OEVB elnöki tisztsége ellenére bárki által könnyen hozzáférhető közösségi oldalon a Ve. 14. § (1) bekezdésében megkövetelt pártatlanságát, függetlenségét egyértelműen cáfoló, a kormánypártokkal szembeni politikai erő melletti állásfoglalását tartalmazó bejegyzéseket és nyilatkozatait közzétette, megosztotta, a Ve. hivatkozott alapelveit megsértette.
[47] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[48] A választási bizottság választott tagjai közül megválasztott OEVB elnöknek párton kívülinek, függetlennek és pártatlannak kell lennie, kommunikációját csak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében és a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban, azoknak megfelelően folytathatja. Az elnöknek a véleménynyilvánítás szabadságát úgy kell gyakorolnia, hogy az megfeleljen a választott tisztségére vonatkozó törvényi követelményeknek, melyeknek megtartása a véleménynyilvánítási joga szükséges mértékű korlátozását nem haladja meg.
Záró rész
[49] A kérelmező az eredménytelen felülvizsgálati kérelme alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint meghatározott mértékű – illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[50] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
[51] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229 § (2) bekezdésének megfelelően nem peres eljárásban bírálta felül.
Budapest, 2022. március 18.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró