Kvk.VI.39.271/2022/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.271/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Normális Élet Pártja …

A kérelmező képviselője: … (eljáró ügyvéd: Dr. Bánk Attila …

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság2/2022. (III.3.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 2/2022. (III. 3.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson a kérelmező jelöltjét, T. M.-t (a továbbiakban: jelölt) 149 darab ajánlóív átadásával 2022. február 24-én jelentették be nyilvántartásba vételre Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: OEVB).

[2] Az OEVB a 15/2022. (II. 25.) számú határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) a jelölt nyilvántartásba vételét a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította.

[3] Indokai szerint a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a Ve. 125-127. §-ai alapján az ajánlások ellenőrzését elvégezte, melynek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, mivel a benyújtott ajánlóíveken szereplő ajánlások száma nem éri el a jelöléshez szükséges 500-as darabszámot.

[4] Az OEVB határozattal szemben a kérelmező és a jelölt - a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban és a Ve. 46. § da) pontjában foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozással – fellebbezésekkel éltek, amelyekben az ajánlóívek újra ellenőrzését, az OEVB határozat megsemmisítését és a jelölt nyilvántartásba vételét kérték. Utaltak arra, hogy az OEVB határozat indokolása hiányos, mivel nem tartalmazza az ajánlatok érvénytelenné nyilvánításának indokait. Álláspontjuk szerint a formai hibák vélhetően kis formai hibának számítanak, ami nem róható fel a jelöltnek. Az ajánlás nem érvényteleníthető, ha minden más - a választópolgár által megadott - adat megfelelő. Hivatkozásuk szerint a szóban közölt hibák nem tekinthetők hibáknak a jelenleg érvényben lévő választójogi törvény és a Nemzeti Választási Iroda állásfoglalásai alapján.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

[5] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 2/2022. számú határozatával (a továbbiakban: FVB határozat) az OEVB határozatot helybenhagyta.

[6] Indokolásában rögzítette, hogy az OEVI vezetőjének tájékoztatása szerint két választópolgár 2022. február 28-án panaszt nyújtott be személyes adatokkal való visszaélés miatt. A panaszukban előadták, hogy a jelölt ajánlóívén szerepel az aláírásuk, holott a jelöltet és a jelölő szervezetet nem támogatták, az aláírásgyűjtő ívet nem írták alá, személyes adataikat nem adták meg.

[7] Az eljárásjogi kifogásokat illetően rámutatott arra, hogy a Ve. 46. § da) pontja megsértésére alappal hivatkoztak a fellebbezők, mivel az elsőfokú határozat nem tartalmazza teljeskörűen a megállapított tényállást.

[8] Az ügy érdemében kiemelte, hogy a jelölt nyilvántartásba vétele tárgyában hozott OEVB határozat az OEVI tájékoztatásán alapul, mérlegelést az OEVB nem végez.

[9] Leszögezte, hogy a jelölt által benyújtott 149 db ajánlóívből 21 db üres volt, ajánlást nem tartalmazott.

[10] Az ajánlásellenőrző rendszerből kinyomtatott ajánlóívek ellenőrzésének eredmény-statisztikája alapján megállapította, hogy a feldolgozott, érvényes ajánlóívek száma 128 db, a rögzített ajánlások száma 1011 db volt. Érvényes ajánlás 424 db, érvénytelen ajánlás 587 db volt, melyből 103 db formai hibás ajánlás (ezekben az esetekben a sor eredetileg ki volt töltve, de azt olvashatatlanná téve áthúzták), 122 db többszörös ajánlás, egyéb okból érvénytelen 362 db ajánlás volt. Az egyéb okból érvénytelen ajánlások közül 44 db ajánlás azért nem fogadható el, mivel hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosító, továbbá 1 ajánló nem rendelkezett választójoggal, illetve 138 ajánlás azért érvénytelen, mert az ajánló nem tartozik a választókerületbe.

[11] Megvizsgálta továbbá a panasszal érintett két ajánlóívet és megállapította, hogy a 6873I0009 sorszámú íven szereplő 2. sorszám alatti ajánlást a rögzítés során érvényesnek fogadták el, azonban az a személyes adatokkal való visszaélés gyanúja miatt nem tekinthető érvényesnek. A 6873I0134 sorszámú íven szereplő 8. sorszám alatti ajánlást a rögzítés során érvénytelennek minősítették, mivel a lakcím a nyilvántartásban lévőtől eltért.

[12] A fentiek alapján az érvényes ajánlások számát 1 darabbal csökkentette, így megállapította, hogy az érvényes ajánlások száma 423 db, amely nem éri el a jelöléshez szükséges minimális számot.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[13] Az FVB határozattal szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételét.

[14] A kérelmező a felülvizsgálati kérelme első részében a fellebbezésében foglaltakat ismételte meg, a második részében előadta, hogy az OEVI eljárása nem felelt meg a Ve. 125-128. §-ban foglalt követelményeknek, mivel nem tett eleget a Ve. 133. §-a szerinti adatok ellenőrzésének, ezért jogszabálysértő. Hangsúlyozta, hogy az FVB a határozat indokolásában azt állapította meg, hogy érvényes ajánlás 424 db volt, egyéb okból érvénytelen 362 db volt. Az „egyéb ok”-on túl más indokot és tényt nem állapított meg, amelyre tekintettel a határozat törvénysértő. Fellebbezésében éppen azért támadta az OEVB határozatot, mert az az OEVI tájékoztatásán alapult, erre tekintettel az FVB-nek kötelessége lett volna az általa előadottakat vizsgálni, azonban azt elmulasztotta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.

[16] A Ve. 125. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.

[17] A Ve. 125. § (2) bekezdése szerint az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.

[18] A Ve. 127. § (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és – kérelmére – a jelöltet.

[19] A Ve. 133. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

[20] A kérelmező nem vitatta, sőt a fellebbezésében ő maga hivatkozott arra, hogy a Ve. 127. § (3) bekezdésében foglalt szóbeli tájékoztatást megkapta a Ve. 125. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményéről. A kérelmezőnek tehát már az OEVB döntését megelőzően tudomása volt arról, hogy mely ajánlások, milyen okból minősültek érvénytelennek. Ennek ellenére a fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozat jogszabálysértő voltára, azt azonban nem jelölte meg, hogy mely ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni.

[21] Az FVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően eleget tett. Kiegészítette az OEVB határozat indokolását, konkrétan és csoportosítva megjelölte az érvénytelenségi okokat, nevezetesen formai hibás ajánlás, többszörös ajánlás, egyéb okból érvénytelen ajánlás. Az egyéb okból érvénytelen ajánlások tekintetében is rögzítette az érvénytelenség indokait: hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosító; egy ajánló nem rendelkezett választójoggal; az ajánlók nem tartoztak a választókerületbe.

[22] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének tartalma is általános, még az érvénytelenségi csoportokhoz kapcsolódva sem határozta meg a jogszabálysértés mibenlétét, nem fejtette ki, hogy az ajánlások érvénytelenségére vonatkozó megállapítások miért nem helytállók.

[23] A Kúria a rendelkezésre álló iratok – ajánlóívek, ajánlásellenőrző rendszerből kinyomtatott ajánlóívek ellenőrzésének eredmény-statisztikája – áttekintése alapján megállapította, hogy az OEVI az ellenőrzést elvégezte és dokumentálta. Az ajánlásellenőrző rendszerből kinyomtatott ajánlóívek ellenőrzésének eredmény-statisztikájában szereplő adatokat az FVB határozat iratszerűen tartalmazza.

[24] A kérelmező nem jelölte meg, hogy mely ajánlásokat, milyen okból kellett volna érvényesnek elfogadni, ezért a Kúria sem érvénytelenségi csoportonként, sem ajánlásonként külön-külön - hivatalból - nem vizsgálhatta az egyes ajánlások érvénytelenné nyilvánításának jogszerűségét.

[25] A fentiekre tekintettel a Kúria az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta, mivel az nem jogszabálysértő a bírósági felülvizsgálati kérelemben állított körben.

A döntés elvi tartalma

[26] A jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozatot általánosságban vitató bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria - hivatalból - nem vizsgálhatja az egyes ajánlások érvénytelenné nyilvánításának jogszerűségét.

Záró rész

[27] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése alapján köteles, tekintettel arra, hogy az Itv. 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem csatolta.

[28] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.

[29] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 9.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró