A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.231/2022/2.
A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke, Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: Demokratikus Koalíció ()
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd ()
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. február 21. napján kelt 79/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 79/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A kifogás
[1] Magánszemély beadványozó 2022. február 12. napján a Gyulai Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) „dr. Kovács József Békés 3. képviselőjelöltjével (a továbbiakban: képviselőjelölt) és a FIDESZ Magyar Polgári Párt Gyulai Szervezete, mint jelölő szervezettel” szemben kifogást terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a jelöltséghez szükséges ajánlásgyűjtés a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 123. § (2) bekezdés d) pontjának megsértésével valósult meg, mert a képviselőjelölt 2022. február 12-én 09 óra 55 perckor facebook oldalán közzétett képek tanúsága szerint - aznap a délelőtti órákban - Elek Város Önkormányzat épületében, a házasságkötő teremben gyűjtötte az ajánlásokat. Sérült ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is. Bizonyítékként a internetes linket jelölte meg, továbbá egy képernyőfotót mellékelt, előadva, hogy az a házasságkötő teremben készült, a képen lévő személy ajánlóívet ír alá, amelynek egyedi azonosító jele is látható.
[2] Kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényének megállapítását és a b) pont szerint a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
[3] A HVB 2022. február 12. napján a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával megállapította hatásköre és illetékessége hiányát, és a kifogást a Ve. 213. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően áttette a Békés Megyei 3. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
Az OEVB döntése
[4] Az OEVB 2022. február 15. napján kelt 6/2022. (II. 15.) számú határozatával a kifogást elutasította.
[5] Indokolása szerint: „a kifogásolt fotók – bár a kérelmező a kifogásában nem igazolta kellő módon – a Választási Bizottság információi szerint megállapíthatóan Elek Város Önkormányzata hivatalos helyiségében (házasságkötő terem) készültek.” A fotókon látható dokumentumok minden kétséget kizáróan nem igazolják, hogy azok az országgyűlési képviselők általános választásán és azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet 14. számú melléklete szerinti ajánló ívek, azonban a rossz minőségű, elmosódott képek alapján is vélelmezhető, hogy a fotókon ajánlóívek szerepelnek.
[6] Az OEVB a Ve. által tiltott helyszínen történő ajánlás gyűjtést azért nem állapította meg, mert a fényképeken látható személyek nem beazonosíthatóak és az sem, hogy ajánlást gyűjtő vagy jelöltet ajánló, vagy más minőségben vannak jelen. A jogsértés megállapításához a Ve. 120. § (1) bekezdése szerinti ajánlás, mint választási eljárási cselekmény megvalósulásához a fotókon látható személyek ajánló választópolgárkénti beazonosítása elengedhetetlen lett volna.
A fellebbezés
[7] A határozattal szemben a kérelmező, mint jelölő szervezet terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen jogszabálysértés, másodlagosan téves, okszerűtlen mérlegelés miatt. Jogszabálysértésként hivatkozott a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára, 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaira, a 123. § (4) bekezdésére, a 123. § (2) bekezdés d) pontjára, a téves mérlegeléssel összefüggésben a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára.
[8] Álláspontja szerint szükségtelen a fényképen szereplő személyek beazonosítása, a Ve. 120. § (1) bekezdésére hivatkozás. Az OEVB határozata indokolásában nem vitatta sem az ajánlóívek tényét, sem pedig azt, hogy az ajánlások gyűjtése az önkormányzat hivatalos helyiségében történt. Mindezek alapján a Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontja szerinti jogsértés megállapítható, továbbá sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye is. A Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatának a megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását, a képviselőjelölt és a jelölő szervezet további jogszabálysértéstől eltiltását kérte.
Az NVB határozata
[9] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB fellebbezéssel támadott határozatát eltérő indokolással helybenhagyta.
[10] Indokolásában - a Ve. 231. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végzett vizsgálat alapján - megállapította, hogy a OEVB a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelésével tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a kifogást elutasító rendelkezése jogszerű, azonban azt téves indokokra alapozta, mivel a Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogsértés megállapításához a fényképfelvételeken látható személyek személyazonosságának megállapítása nem szükséges.
[11] Az NVB szerint nem állapítható meg egyértelműen, hol történt a sérelmezett cselekmény, mivel sem a fényképfelvétel, sem az internetes oldalon található tartalom nem bizonyítja kétséget kizáróan annak tényét, hogy a képeken látható cselekmény pontosan milyen helyszínen, mely helyiségben valósult meg és az sem, hogy azok milyen választási cselekményt rögzítenek. A kifogást előterjesztőnek a jogsértés helyszínét egyértelműen, mindenki számára beazonosíthatóan és kétséget kizáróan kell megjelölni, s annak bizonyítására alkalmas bizonyítékot kell csatolni. Elek Város Önkormányzatának házasságkötő terme, annak kinézete nem hivatalosan ismert és nem köztudomású tény, így szükséges annak bizonyítása a Ve. 43. § (4) bekezdése értelmében. A kifogást előterjesztőnek nem sikerült kétséget kizáróan azt sem bizonyítania, hogy a fényképfelvételeken látható dokumentumok ajánlóívek lennének, azt a határozatában az OEVB is csak vélelmezte, a fényképfelvételek ezért nem alkalmasak az aláírásgyűjtés folyamatának rögzítésére. A Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontjának sérelme bizonyítottság hiányában nem állapítható meg, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban szabályozott alapelvek nem sérültek, a Ve. 123. § (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény tehát nem alkalmazható.
A felülvizsgálati kérelem
[12] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján kérte a megváltoztatását, és annak megállapítását, hogy a Békés 03. Országgyűlési Egyéni Választókerületben a FIDESZ-KDNP által állított képviselőjelölt megsértette a Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontját azzal, hogy 2022. február 12-én Elek Város Önkormányzat épületének házasságkötő termében gyűjtött ajánlásokat.
[13] Előadta, az OEVB a Ve. 43. § (4) bekezdésével összhangban kellő helyismerettel rendelkező választási szervként valónak fogadta el azt a tényt, hogy a kifogásolt fotók a házasságkötő teremben készültek. A budapesti székhelyű NVB az adott tény valóságát nem vonhatja kétségbe azon az alapon, hogy ő maga nem rendelkezik ismerettel az adott tény valóságáról. A Ve. 43. § (4) bekezdése nem értelmezhető akként, hogy az ügyben eljáró valamennyi választási bizottság számára az adott ténynek hivatalból ismertnek vagy köztudomásúnak kell lennie. Az NVB a Ve.-nek a tényállás megállapításáról rendelkező 43. § (1) és (4), (5) bekezdéseit megsértve hozta meg döntését.
[14] Hivatkozott arra is, hogy a becsatolt fénykép a képviselőjelölt facebook oldalán 59 db-os fotógaléria részeként, 6. képként került megosztásra. A képeken a választópolgárok egyértelműen ajánlóíveket írnak alá, melyeken az ajánlásgyűjtő ív sajátosságai azonosíthatóak, annak ellenére, hogy a fénykép nem éles.
[15] Álláspontja szerint egy képviselőjelölt által az ajánlás gyűjtés első napján megosztott, az indulását támogató választópolgároknak köszönetet mondó facebook fotógalériában közzétett olyan fotó, amelyben az ajánlásgyűjtő ív sajátosságai egyértelműen azonosíthatóak, kellően alátámasztja, hogy a kérdéses fényképen egy választópolgár részéről ajánlóív aláírása történik. A Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontja szerint helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében: a házasságkötő teremben nem gyűjthető ajánlás, ezért az elsőfokú döntést az NVB e törvényhely megsértésével hagyta helyben.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[17] A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettségére kétség nem merült fel, azt a Kúria elfogadta.
[18] Rögzíti a Kúria, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[19] A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
[20] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. Ennek megfelelően az NVB-nek kötelessége volt az OEVB által a Ve. 43. §-a alapján megállapított tényállás vizsgálata, illetőleg a Ve. 43. § (4) bekezdésével kapcsolatos jogértelmezés helytállósságának értékelése.
[21] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[22] Az Alkotmánybíróság IV/614/2016. számú határozatát követően meghozott Kvk.I.37.226/2015/2. számú kúriai végzésben rögzítettek szerint a link, mint egyfajta bizonyítási eszköz a bizonyítékok körében figyelembe vehető, figyelemmel arra is, hogy a Ve.-ben a bizonyítékok nem taxatíve felsoroltak.
[23] Az OEVB, az NVB egyaránt a kifogást előterjesztő által becsatolt fényképfelvételt, illetőleg a megjelölt internetes linket bizonyítékként értékelte, és az NVB azt állapította meg, azok nem igazolják, hogy milyen helyszínen készültek.
[24] Az NVB megfelelő jogértelmezéssel fejtette ki, hogy Elek Város Önkormányzata házasságkötő termének kinézete nem hivatalosan ismert, nem köztudomású tény, amely miatt a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján nem adható felmentés a kérelmezőt terhelő bizonyítási kötelezettség alól.
[25] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
[26] A Ve. 225. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő új tényekre és bizonyítékokra hivatkozzon. A kérelmező a 79/2022. számú határozat alapján annak ismeretében volt, hogy kérelmét az NVB bizonyítottság hiányában utasította el, ennek ellenére felülvizsgálati kérelméhez a helyszín beazonosítására, állításai alátámasztására további bizonyítékot nem terjesztett elő, csupán közvetett bizonyítékokra (a képviselőjelölt fotógalériához írt köszönet nyilvánítására, ajánlásgyűjtő ívek sajátosságaira) hivatkozott.
[27] A Kúria megállapította, az NVB-nek nem állt rendelkezésére olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan, aggálytalanul igazolta volna, hogy a benyújtott fényképfelvétel Elek Város Önkormányzata házasságkötő termében készült, így az NVB csak azt rögzíthette határozatában, hogy nem állapítható meg: hol történt a sérelmezett cselekmény, további bizonyítékot pedig a bírósági felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt a kérelmező.
[28] A Kúriának a helyszín beazonosíthatósága mellett azt is vizsgálnia kellett, hogy a megjelölt fényképfelvételen ajánlásgyűjtő ív látható-e. A kérelmező maga is elismerte felülvizsgálati kérelmében, hogy a fénykép nem éles, ennek ellenére nem fejtette ki, így nem ismert, mit jelent az „aláírásgyűjtő ív sajátossága” meghatározás, és mit ért azon az előadásán, hogy „az ajánlásgyűjtő ív sajátosságai egyértelműen azonosíthatóak”.
[29] A Kúria ítélkezési joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3.) a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa. Az NVB a bizonyítékok helytálló értékelésével állapította meg, a kifogást tevő nem igazolta, hogy a fényképen ajánló ívek lennének, amelyet a kérelmező sem bizonyított a bírósági felülvizsgálati eljárásban.
[30] A Kúria megállapította, az NVB a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerűen mérlegelése alapján helytállóan döntött akként, hogy kétséget kizáró bizonyossággal nem állapítható meg a kérelmező által megjelölt jogsértés, jogszabálysértés hiányában pedig jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.
[31] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[32] A bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmezőnek állításait kétséget kizáróan bizonyítania kell.
Záró rész
[33] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül, amely miatt a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése, 102. § (6) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
[34] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nem peres eljárásban bírálta el.
Budapest, 2022. február 28.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk .bíró