Kvk.VI.39.204/2024/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.204/2024/2.

A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
                          Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
                          Dr. Kurucz Krisztina bíró

Az I. rendű kérelmező: Vitézy Dávid László
                                      (...)

Az I. rendű kérelmező képviselője: Szutrély Ügyvédi Iroda
                                                         (eljáró ügyvéd: Dr. Szutrély Nóra
                                                          ...)

A II. rendű kérelmező: Karácsony Gergely Szilveszter
                                       (...)

A II. rendű kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
                                                          (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelem benyújtói: az I. rendű és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 391/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 391/2024. számú határozatát részben megváltoztatja, elrendeli a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat Nemzeti Választási Bizottság általi átvizsgálását, valamint újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán felmerült nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi választásán a főpolgármester-választás eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint dr. Grundtner Andrásra 38.942, az I. rendű kérelmezőre 371.142, a II. rendű kérelmezőre 371.466 szavazatot adtak le a választópolgárok. Az urnákban lévő lebélyegzett szavazólapok száma 806.142, ebből az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 24.592, az érvényes szavazólapok száma 781.550.
  2. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 203/2024. (VI. 10.) FVB számú határozatában (a továbbiakban: FVB határozat) a főpolgármester-választás eredményét a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv adatai alapján állapította meg. Egyidejűleg megállapította, hogy főpolgármesterré a II. rendű kérelmezőt, a Párbeszéd - a Zöldek Pártja — Demokratikus Koalíció — Magyar Szocialista Párt jelölő szervezetek közös jelöltjét választották.

Az I. rendű kérelmező fellebbezése

  1. Az I. rendű kérelmező az FVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezése szerint az FVB a főpolgármester-választás eredményét jogszabálysértően állapította meg. Állította, hogy 202 szavazatszámláló bizottság a leadott szavazatok érvénytelenségének meghatározása során megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek a Ve. felhívott rendelkezésének helyes értelmezése alapján érvényesnek minősülnek. Véleménye szerint a szavazóköri eredménymegállapító döntések a főváros összes vagy nagyszámú szavazókörére kiterjedően jogszabálysértőek, amelyek érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás végeredményét. Kérte a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított, összesen 24.592 darab főpolgármesteri szavazólap újraszámlálását, valamint az FVB határozat megváltoztatását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti megállapítását. A fellebbezéséhez bizonyítékként mellékelt olyan szavazólapokról készült fényképeket, amelyeken – álláspontja szerint – Szentkirályi Alexandra, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt jelölőszervezetek fővárosi főpolgármester-jelöltjeként nyilvántartásba vett, ám 2024. június 7. napján a lemondása miatt kiesett jelölt nevét nem megfelelően húzták ki. Csatolt továbbá szavazatszámláló bizottsági tagoktól származó, a szavazólapok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos nyilatkozatokat, mellékelte még a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által a szavazatszámláló bizottsági tagoknak kiadott kézikönyv – a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokról szóló tájékoztatását tartalmazó – 69. oldalának másolatát, valamint a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) részéről a szavazás lezárását követően, a Ve. 193. § (3) bekezdésének értelmezése tárgyában megküldött tájékoztató üzenetet.
  2. Az I. rendű kérelmező továbbá fellebbezés-kiegészítést nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy az FVB a fővárosi főpolgármester-választás eredményét Budapest IV. és VII. kerületeiben, ez által a főpolgármester-választás végeredményét illetően is jogszabálysértően állapította meg. Érvelése szerint Budapest IV. és VII. kerületek szavazóköreiben olyan szavazólapokat alkalmaztak, amelyeken a kiesett jelölt nem, vagy alig észlelhető módon került törlésre a szavazólapokról, ezzel sérült a Ve. 137. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a választások tisztaságának megóvása, c) pontjában előírt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szerveztek között, valamint e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A fellebbezés-kiegészítésében előadott tényállításai bizonyítására csatolta a IV. és a VII. kerületekben használt szavazólapok fényképei mellett a Ve. törlési követelményeinek véleménye szerint megfelelő, a II. és a XVI. kerületekben alkalmazott szavazólapok másolatait. Mellékelt továbbá egy összehasonlító kimutatást, amely szemlélteti az eltérést a fővárosi listára és a főpolgármesterre leadott érvénytelen szavazatok között, csatolt egy szavazóköri összehasonlító ábrát, valamint egy diagramot, amelyen az látható szavazóköri bontásban, hogyan függött össze a főpolgármesteri érvénytelen szavazatok aránya a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA Párt) fővárosi listájára érvényesen leadott szavazatok arányával. A jogsértés megállapítása mellett kérte az FVB határozat megváltoztatását akként, hogy a főpolgármester-választás eredménye a IV. és a VII. kerületi eredménymegállapító jegyzőkönyvek, valamint az azok alapján hozott FVB határozat jogsértő volta miatt jogérvényesen nem állapítható meg. Kérte továbbá a Budapest IV. és VII. kerülete valamennyi szavazókörében a választási eredmény megsemmisítését és a főpolgármester-választásnak a Budapest IV. és VII. kerületi összes szavazóköreire kiterjedő megismétlését.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. június 14. napján meghozott 391/2024. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) az FVB határozatot helybenhagyta, a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a határozat mellékletében foglaltak szerint állapította meg, egyben az I. rendű kérelmező fellebbezés-kiegészítését elutasította.
  2. Indokai szerint a fellebbezésben előadottak, a csatolt bizonyítékokra tekintettel, az eredménnyel kapcsolatos jogvita végleges és megnyugtató lezárása érdekében – a jelöltek közötti alacsony szavazatkülönbség, valamint a szavazókörökben leadott érvénytelen szavazólapok száma miatt – szükséges volt az érvénytelen szavazatok újraszámlálása és azok jogi minősítésének ellenőrzése. Az NVB 2024. június 14-én elvégezte a főváros 23 kerületének 1367 szavazókörében leadott mindösszesen 24.592 darab érvénytelen szavazólap ismételt megszámlálását.
  3. Az újraszámlálás eredményeként megállapította, hogy a szavazatszámláláskor érvénytelennek nyilvánított szavazólapokból az érvényes szavazólapok száma összesen 560, az érvénytelen szavazólapok száma összesen 24.032. Az újraszámlálást követően érvényesen leadott szavazatok száma a II. rendű kérelmezőre 371.578, az I. rendű kérelmezőre 371.537, dr. Grundtner Andrásra főpolgármester-jelöltre 38.995.
  4. A fellebbezés-kiegészítésben előadott tényállítások kapcsán arra a megállapításra jutott, a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak valószínűsítésére, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való – általa kifogásolt – törlése okozta és mindez befolyásolta a választás eredményét is. Az állított jogsértés alátámasztására hivatkozott bizonyítékok alapján az I. rendű kérelmező nem valószínűsítette egyfelől azt, hogy tömeges volt az általa kifogásolt törlési mód, másfelől azt, hogy ez okozta az érvénytelen szavazatok magasabb arányát az érintett kerületekben.

Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme

  1. Az I. rendű kérelmező az NVB határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely két kérelmi elemet tartalmazott.
  2. Egyrészt kérte az NVB határozatnak az FVB határozatot helybenhagyó rendelkezésének megváltoztatását, a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti tartalommal történő megállapítását. Másrészt kérte annak megállapítását, hogy a Budapest IV. és VII. kerületeiben a főpolgármesteri szavazáshoz használt nem egyértelmű és nem jól értelmezhető szavazólapok használata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket, erre figyelemmel az NVB határozat fellebbezés-kiegészítést elutasító rendelkezésének megváltoztatását, a Budapest IV. és VII. kerülete összes szavazókörében a választási eredmény megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését kérte.
  3. Előadta, hogy az NVB által elrendelt újraszámlálás során egyértelmű bizonyítékok keletkeztek arra vonatkozóan, hogy a főváros egész területén – az összes szavazatszámláló bizottságot érintően – nemcsak az érvénytelen szavazatok, hanem az érvényes szavazatok megszámlálása is jogszabálysértő volt. Ez pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), és e) pontjaiban meghatározott alapelveket, valamint a számlálási szabályokat tételesen előíró 194. § és 195. § rendelkezését.
  4. A Kúria Kvk.38.191/2019/4. számú határozata [12] bekezdésének felhívásával leszögezte, hogy a bírósági jogorvoslati kérelmében új jogszabálysértésre nem hivatkozott, az NVB határozat elleni fellebbezésében és a fellebbezés-kiegészítésében a fővárosi szavazatszámláló bizottságok szavazatszámlálásával kapcsolatban kifejezetten szerepel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjára és e) pontjára való hivatkozás, amely mind a szavazatok érvénytelenné, mind az érvényessé nyilvánítására vonatkoztatható.
  5. A Ve. 225. §-ára hivatkozással új bizonyítékként csatolta az FVI vezetőhelyettese 2024. június 7-én kelt, a főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezeteknek szóló, a kiesett jelölt törlésével kapcsolatos tájékoztatását, amely szerint az FVI intézkedett a törlés végrehajtására, amely a jelölt adatainak fekete színű vonallal történő áthúzását jelenti. Álláspontja szerint ez a dokumentum bizonyítja, hogy az FVI már eleve a Ve. 138. §-ba ütköző módon intézkedett a törlés iránt, mert a kiesett jelölt törlése helyett annak a szavazólapról való kihúzását javasolta, ami a jogszabályi törlés követelményei teljesítésére már eleve túl nagy döntési szabadságot adott a helyi választási irodák és a szavazatszámláló bizottságok részére. Rámutatott, Budapest IV. és VII. kerületének szavazóköreiben használt szavazólapokon ezek a kihúzások olyan vékony és alig észrevehető vonallal történtek, ami a Ve. 137. § szerinti követelménynek, továbbá a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótárában található törlés jelentésének sem felel meg. A kiesett jelölt nem jól észlelhető kihúzása a szavazópolgárokat megtévesztette, és e megtévesztés eredményeképpen ebben a két kerületben mind a fővárosi átlaghoz, mind pedig a jól észlelhető kihúzást alkalmazó kerületekben született érvénytelen szavazatokhoz képest lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat lett.
  6. Csatolta továbbá a IV. kerületi Polgármesteri Hivatal nevére kiállított számlát, amely tanúsítja a Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt visszalépésének napján történt 198 darab vékonyhegyű golyóstoll megvásárlásának tényét. Ez – álláspontja szerint – a további bizonyítékokkal együtt bizonyítja, hogy a jogszabálysértést szándékosan követték el a IV. kerületi szavazókörök széles körében.
  7. Kiemelte, ahogy a Kúria Kvk.37.500/2014/6. számú végzésében foglaltak alapján, úgy a jelen ügyben is korlátozott bizonyítási helyzetben van. Közvetlen bizonyítékot szinte lehetetlen szolgáltatnia, mert a választás titkosságára tekintettel nem állapítható meg, hogy pontosan kik voltak azok a választópolgárok, akik azért adtak le érvénytelen szavazatot, mert a jelölt kiesése számukra nem volt egyértelmű.
  8. További szavazólap-másolatok csatolása mellett hangsúlyozta, hogy a megtévesztő szavazólapok és az ilyen szavazólapokat alkalmazó szavazókörökben keletkezett érvénytelen szavazatok nagy száma közötti okozati összefüggést indirekt módon lehet csak bizonyítani. Álláspontja szerint az érintett két kerületben a többihez képest statisztikailag szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazólapok száma, és az NVB előtti eljárásban bizonyította azt is, hogy a lehetséges másik logikus összefüggés (a TISZA Párt szavazóinak viselkedése) és az érvénytelen szavazatok nagy száma között éppen fordított kapcsolat van. Mindebből következően nincs más észszerűen feltételezhető magyarázat arra, hogy e két kerületben a többi kerülethez képest miért magasabb az érvénytelen szavazatok száma, mint az alkalmazott kihúzások különbözősége és azok megtévesztő volta.
  9. Állította, hogy az érintett kerületekben leadott érvénytelen szavazatok száma érdemben befolyásolta a választási eredményt. Döntő jelentőséget tulajdonított annak a körülménynek, hogy Szentkirályi Alexandra a jelöltségéről kifejezetten az ő javára és az ő támogatása érdekében mondott le, amelyről széles körben tájékoztatta a nyilvánosságot. Okfejtése szerint ebből az következik, hogy egyértelmű szavazólapok használata esetén azok a szavazópolgárok, akik a megtévesztő kihúzás miatt Szentkirályi Alexandrára adtak le érvénytelen szavazatot, azok rá adtak volna le érvényes szavazatot. A fővárosi átlaghoz (3,04 %) képest a két érintett kerületben a kiesett jelölt megtévesztő kihúzása miatt 1.301 darab érvénytelen szavazat többlet keletkezett, amely – a jelöltek közötti csekély szavazatkülönbségre is tekintettel – érdemben befolyásolta a főpolgármester-választás eredményét.

A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme

  1. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében – amelyet a Kúria Kvk.VII.39.142/2024. számon lajstromozott – az NVB határozat megváltoztatását, a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és Budapest főváros valamennyi szavazóköre vonatkozásában a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését kérte.
  2. A II. rendű kérelmező a Ve. 194.-195. §-ainak és a Ve. 198. §-ának a megsértésére hivatkozással előadta, az NVI által megosztott jegyzőkönyvek szerint a II., IX., XV. kerületben a lezárt urnák felnyitásánál a helyi választási bizottság tagja nem volt jelen, a XVII. kerületben nincs utalás arra a jegyzőkönyvben, hogy a helyi választási bizottság tagja jelen lett volna az urnabontásnál, a XVIII. kerületben az urnabontási folyamat nagyobb részében nem volt jelen helyi választóbizottsági tag, a IV. kerületben a dobozok nem voltak szabályszerűen lezárva.
  3. Kifejtette továbbá, hogy az NVI székházában készült jegyzőkönyvek szerint a szavazólap-kötegek nem minősültek megbontatlanul kötegeltnek, minden kerületet és azon belül számos kerületi szavazókört érintően nem feleltek meg a Ve. 198. §-ában foglalt követelményeknek.
  4. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szavazatoknak a választás éjszakáján a szavazatszámláló bizottság általi megszámolása és a jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottság újraszámlálása között a szavazólapok tartalma megváltoztatható-e. Hangsúlyozta, nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra, vagy akárcsak tényt állítson azzal kapcsolatban, történt-e ilyen visszaélés, mindenesetre az újraszámlálás lebonyolítása azt nem zárta ki.
  5. Rámutatott, mivel az újraszámlálás során nem volt biztosítható az újraszámlált szavazólapok tartalmának változatlansága, az érintett érvénytelen szavazólapok száma pedig meghaladja az első és a második jelölt szavazatszáma közötti különbséget, a Ve. 198. § sérelme miatt az eredmény megsemmisítése és a szavazás megismétlése szükséges, hasonlóan a Pécsi Ítélőtábla Pk.20.014/2014/3. számú végzésében foglaltakhoz.
  6. Nézete szerint az érintett szavazókörök nagy számára figyelemmel az eredmény megsemmisítése és a szavazás megismétlése nem csak azokban a szavazókörökben indokolt, ahol a kötegek lezárása nem volt megfelelő, hanem az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választójog egyenlőségének elvére figyelemmel az összes szavazókörben.
  7. A II. rendű kérelmező az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére tett nyilatkozatában – egyebek mellett – hangsúlyozta, hogy az I. rendű kérelmező fellebbezésében az érvényes szavazatok vonatkozásában nem állította, hogy azok minősítése is jogszabálysértő lenne, így ez a hivatkozás a bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű kérelmező által előadott statisztikai adatelemzés még a valószínűsítés szintjét sem éri el. Álláspontja szerint nem volt jogszabálysértő a két érintett kerületben a jelölt nevének áthúzása. Csatolta a XII. kerületi helyi választási iroda tájékoztatását arról, hogy egyes XII. kerületi szavazókörökben is vékony vonallal történő áthúzással hajtották végre a törlést. Hivatkozott arra, hogy a XII. kerületben a főpolgármester-választáson leadott érvénytelen szavazatok aránya 3,59 % volt, ami nem tér el érdemben a budapesti átlagtól. Rámutatott, magasabb volt az érvénytelen főpolgármesteri szavazatok aránya a VIII. kerületben (4,46 %), az V. kerületben (3,93 %), a XX. kerületben (3,64 %) is. Kiemelte, az öt legmagasabb érvénytelen szavazataránnyal rendelkező szavazókör között nincsen IV. vagy VII. kerületi szavazókör, az első tízben pedig csak három ilyen szavazókör található. Mindezek cáfolják azt a feltételezést, hogy a kiesett jelölt törlésének módja és az érvénytelen szavazatok magas aránya között kétséget kizáró összefüggés lenne.
  8. Az I. rendű kérelmező és dr. Grundtner András nyilatkozatot nem tett.
  9. A Kúria az alapügyben hozott végzésével az ügyek tárgyi azonosságára tekintettel a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálata folytán indult Kvk.VII.39.142/2024. számú ügyet a Kvk.VI.39.141/2024. számú ügyhöz egyesítette.

A Kúria alapügyben hozott Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzése

  1. A Kúria a Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzésével (a továbbiakban: alapügyben hozott végzés) az NVB határozatát helybenhagyta.
  2. Indokolása szerint mind az I. rendű kérelmező, mind a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan, az NVB a szükséges mértékben feltárta az ügy alapjául szolgáló tényállást, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte és alkalmazta, a felhozott bizonyítékokat megfelelően értékelte, döntése törvényes és megalapozott.
  3. Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének első kérelmi elemét illetően a Kúria kiemelte, hogy a választási jogorvoslathoz való jog nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek vele. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját. Ebből következik, hogy a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértésre hivatkozás. 
  4. Az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított főpolgármesteri szavazólapok újraszámlálását és erre figyelemmel a módosított főpolgármester-választás eredményének megállapítását kérte. A fellebbezés-kiegészítésben a főpolgármester-választásnak a Budapest IV. és VII. kerület összes szavazókörére kiterjedő megismétlését kérte. Ezekhez igazodóan jelölte meg jogszabálysértésre hivatkozással az általa jogszabálysértőnek tartott magatartásokat. Ezzel kijelölte az NVB eljárásának kereteit, az NVB a támadott határozatában e kérelmekről döntött.
  5. A Kúria rámutatott, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja és 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében nem csak a fellebbezést, hanem a bírósági felülvizsgálati kérelmet is csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni. A Ve. 225. §-a azt is kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
  6. A Kúria hangsúlyozta, hogy a bírósági felülvizsgálat nem általános és nem teljes körű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A Kúria jogszerűségi felülvizsgálatot végez, arról dönt, hogy sérti-e a támadott határozat a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezést. Ebből következik, hogy a bírósági felülvizsgálat olyan magatartásra és olyan jogszabálysértésre nem terjedhet ki, amelyre nem hivatkoztak az NVB előtti eljárásban, ezért az nem is volt a másodfokú eljárás tárgya. Amint azt a Kúria a Kvk.38.191/2019/4. számú határozat indoklásának [12] pontjában is leszögezte, a bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban nem hivatkozható olyan új jogszabálysértés, amely nem volt a másodfokú eljárás tárgya, vagy egyáltalán nem volt az eljárás tárgya.
  7. A Kúria megállapította, az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat jogi minősítését nem kifogásolta, az érvényes szavazatok tekintetében sem alapelvi, sem tételes jogi rendelkezésre nem hivatkozott. A fellebbezés-kiegészítésben előadott alapelvi rendelkezések megsértésére való hivatkozás már kiterjedt az érvényes szavazatokra is, de kizárólag csak a Budapest IV. és a VII. kerületére. A bírósági felülvizsgálati kérelme első eleméhez még hasonlót sem tartalmaz a fellebbezés, illetve a fellebbezés-kiegészítés. Ennek megfelelően ez a kérdés nem is volt az NVB eljárásának tárgya, az összes érvényes szavazat tekintetében az NVB határozat rendelkezést nem is tartalmaz.
  8. A fentiek alapján a Kúria leszögezte, az I. rendű kérelmező kérelme nem minősül a Ve. 225. § szerinti új tényre vagy új bizonyítékra való hivatkozásnak, hanem az olyan új jogszabálysértésre hivatkozást jelent, ami a másodfokú eljárás kereteit meghaladja, annak nem volt tárgya. Ebből következik, hogy ez a hivatkozása bírósági felülvizsgálat részét sem képezhette.
  9. A Kúria hangsúlyozta, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából a megsértett jogszabályra való hivatkozás azonossága nem csupán a megsértett jogszabályhely(ek) alaki azonosságát vagy részbeni alaki azonosságát, hanem a sérelmezett cselekmény/magatartás azonosságát is megkívánja. A jogszabálysértés önmagában nem értelmezhető, az mindig egy adott, konkrétan maghatározott magatartással vagy mulasztással együtt vizsgálható, értékelhető. A Kúria szerint nem igényelt különösebb magyarázatot, hogy az érvénytelen szavazatokkal kapcsolatban állított jogszabálysértés nem azonos az érvényes szavazatokkal kapcsolatban állított jogszabálysértéssel, a Budapest két kerületére kiterjedő alapelvi jogsérelem állítás nem ugyanaz, mint a főváros valamennyi kerületére kiterjedő alapelvi jogsérelem állítás. Az I. rendű kérelmező ezzel ellentétes előadást nem is tett.
  10. Mivel az I. rendű kérelmező a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és annak kimenetele szerinti módosított eredmény megállapítását olyan jogszabálysértésre hivatkozással kérte, amely nem volt az NVB előtti eljárás tárgya, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta.
  11. A Kúria megállapította továbbá, hogy nem sértette a Ve. 137. § (1) bekezdését a két érintett kerületben a kiesett jelölt nevének áthúzása és a hivatkozott alapelvi sérelem sem igazolódott be, ezért az I. rendű kérelmező második kérelmi eleme is alaptalan.
  12. A fentieken túl a Kúria rámutatott, a II. rendű kérelmező az NVB által elrendelt újraszámlálás körülményeinek szabálytalanságára konkrét tényállítás és bizonyítás nélkül hivatkozott, a felvetés szintjén maradó kételyek megfogalmazása pedig nem volt elegendő a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelésére.
  13. A döntés elvi tartalma szerint a Kúria felülvizsgálata olyan magatartásra és olyan jogszabálysértésre nem terjedhet ki, amelyre nem hivatkoztak az NVB előtti eljárásban, ezért az nem is volt a másodfokú eljárás tárgya. A bizonyítási kötelezettség a kérelmezőt terheli mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit a kérelmezőnek kell viselnie. A bírósági felülvizsgálati kérelemben kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésének elrendelésére.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az I. rendű kérelmező alkotmányjogi panasza alapján hozott IV/2641/2024. számú határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy a Kúria VI.39.141/2024/11. számú végzése alaptörvény-ellenes, azért azt megsemmisítette.
  2. Indokolása szerint a Ve. 225. §-a – a tudomásszerzés időpontjára való utalás nélkül – rendelkezik arról, hogy a fellebbezésben, illetőleg a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is megjelölhetők, ami a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 100. § (3) bekezdésével összevetve szükségképpen azt jelenti, hogy a választási jogorvoslati eljárásban, éppen az alkalmazandó rendkívül rövid határidőkre tekintettel, nincs annak jelentősége, hogy az új tény vagy bizonyíték mikor jutott a jogorvoslati kérelmet benyújtó fél tudomására.
  3. A rendelkezésre álló iratok alapján az AB megállapította, az I. rendű kérelmező a fellebbezésében azt állította, hogy a szavazóköri eredmények a főváros összes (vagy nagyszámú) szavazókörében jogszabálysértők és az összes szavazókör tekintetében kérte az újraszámlálást. Az I. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében - a fellebbezésben állított jogsértésekre hivatkozva - ugyanazt az intézkedést (a szavazatok újraszámlálását az összes fővárosi szavazókörben) kérte.
  4. Az AB szerint egyértelműen rögzíthető, az I. rendű kérelmező által – az NVB határozata nyomán – állított új tények megerősítették, hogy a fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Ebből következően megállapítható, hogy az állított jogsértésekre az I. rendű kérelmező a fellebbezésben már hivatkozott és a felhozott új bizonyítékok és a jogsértések között oksági kapcsolat is fennáll.
  5. Megállapította, hogy a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó kérelmet új jogsértésnek. A Kúria tehát – helytelenül – nem abból indult ki, hogy az I. rendű kérelmező a rendelkezésre álló új tények és bizonyítékok birtokában kérte a már korábban is állított jogsértés vizsgálatának kiterjesztését az érvényes szavazatokra, hanem ebbéli kérelmét minősítette új jogsértésnek. Tette ezt annak ellenére, hogy a formál logika szabályai szerint is, amennyiben az érvénytelen szavazatok között – az újraszámlálás során – nagy számban találtak érvényessé nyilvánított szavazatot, akkor a korábban érvényessé nyilvánított szavazatok (kb. harmincszorosa az eddig újraszámolt szavazatoknak) között is nagy számban fordulhatnak elő érvénytelen szavazatok, különös tekintettel a szavazatszámláló bizottságok eltérő értékelési gyakorlatára.
  6. Az AB kimondta, a Kúria megsértette az I. rendű kérelmező indokolt bírói döntéshez való jogát, amikor az NVB határozat megváltoztatására vonatkozó kérelmi elemét úgy nyilvánította alaptalannak, hogy – a Ve. 225. §-ának alkalmazása során – érdemben nem tért ki arra, miért nem tekinti az ugyanazon jogsértés fennállását erősítő, a teljes újraszámlálást indokolttá tévő tényeket új bizonyítéknak. A Kúria végzése alaptörvény-ellenes, mert sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részelemét képező indokolt bírói döntéshez való jogot.
  7. Megjegyezte, hogy a demokratikus választások tisztaságának megőrzése szempontjából a jogorvoslati eljárás során elsődleges a kiírás szerinti időpontban lebonyolított választás eredményének szabályszerű eljárás útján történő megállapítása, amelynek eszköze elsősorban a szavazatok újraszámlálása lehet, attól függően, hogy feltételeinek fennállását az erre hatáskörrel rendelkező bíróság igazoltnak minősíti.

A jogsérelem orvoslása iránti kúriai eljárás

  1. A Kúria a Kpk.IV.39.202/2024/3. számú végzésében az AB határozat alapján a Kúriát – mint a választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
  2. Az új eljárásra a Kúria – az AB határozatára tekintettel – azt az iránymutatást adta, hogy az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében foglalt azon kérelmi elem érdemi vizsgálata is szükséges, amely a fővárosi összes szavazókör érvényes szavazatainak újraszámlálására irányul.

A Kúria megismételt eljárásban hozott döntése és jogi indokai

  1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbaikaban: Abtv.) 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező. A Kúria az Abtv. e rendelkezésének megfelelően az AB határozatban foglaltakra figyelemmel döntött ismételten a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmeiről.
  2. Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének első kérelmi eleme alapos, a második kérelmi eleme alaptalan, a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
  3. A Kúria kiemeli, hogy amint arra az alapügyben hozott végzésében is rámutatott, a választási jogorvoslathoz való jog nem korlátlan és nem is korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a Ve. szabályainak megfelelően élhetnek vele. A Ve. tételesen meghatározza, hogy melyek az egyes jogorvoslati kérelmek tartalmi és formai elemei, továbbá rövid jogorvoslati határidőket állapít meg, hiszen fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a választás eredménye minél előbb végleges legyen. A Ve. nem biztosít arra lehetőséget, hogy a jogorvoslati kérelem valamely kötelező tartalmi elemét, így például a jogszabálysértésre hivatkozást csak később adja elő a kérelmező, mintegy kiterjesztve a korábbi jogsértésre vonatkozó előadását, hiszen azzal lényegében meghosszabbítaná a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló, törvényben megszabott jogvesztő határidőt.
  4. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza azt is, hogy a bírósági felülvizsgálat nem általános és nem teljes körű, a Kúria nem felettes, illetve felügyeleti szerve a választási bizottságoknak. A Kúria kérelemre jár el, a jogorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértésről más jogszabálysértés vizsgálatára nem térhet át, döntése nem terjedhet túl a bírósági felülvizsgálati kérelmen. A bíróság jogszerűségi felülvizsgálatot végez, arról kell döntenie, hogy a támadott határozat sérti-e a kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezést, vagy sem. Éppen ezért a bírósági felülvizsgálat olyan magatartásra és olyan jogszabálysértésre nem terjedhet ki, amelyre az NVB előtti eljárásban nem hivatkoztak, az nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát, ezért értelemszerűen arról az NVB határozata semmilyen, sem jogszerű, sem jogsértő rendelkezést sem tartalmaz. A Kúria, még ha észleli is, akkor sem alapozhatja döntését olyan jogszabálysértésre, amelyre a kérelmező nem hivatkozott. 
  5. A Kúria az alapügyben hozott végzésben az iratok alapján úgy ítélte meg, hogy az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a főpolgármester-választás eredményének megállapítását azért tartotta jogszabálysértőnek, mert olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek a Ve. alapján érvényesnek minősülnek. Ezen jogsértés-állításhoz csatolt bizonyítékokat és ez alapján kérte a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított, összesen 24.592 darab főpolgármesteri szavazólap újraszámlálását és az annak megfelelő eredmény-megállapítást. A Kúria az alapügyben hozott végzésben azt állapította meg, hogy az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat jogi minősítését nem kifogásolta, az érvényes szavazatok tekintetében sem alapelvi, sem tételes jogi rendelkezésre nem hivatkozott, az érvényes szavazatok újraszámlálását nem kérte. Mivel az I. rendű kérelmező a fellebbezésben az érvényes szavazatokat tény- és jogkérdésben nem vitatta, azokra az NVB határozata rendelkezést nem tartalmaz. A Kúria az alapügyben hozott végzésében azt állapította meg, hogy a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat bírósági felülvizsgálati kérelemben előterjesztett újraszámlálásának kérelme a bírósági felülvizsgálat részét nem képezheti, mivel az új jogszabálysértésnek és nem a Ve. 225. § szerinti új tényre vagy új bizonyítékra való hivatkozásnak minősül. A Kúria új tények vagy bizonyítékok tudomásra jutásával kapcsolatban megállapítást nem tett.
  6. Az AB felülbírálva és értékelve a Kúria ténymegállapításait és jogi érvrendszerét, azokkal ellenétben azt állapította meg, az I. rendű kérelmező a fellebbezésében – az érvényes és az érvénytelen szavazatok közötti megkülönböztetés nélkül – állította, hogy a szavazóköri eredmények a főváros összes (vagy nagyszámú) szavazókörében jogszabálysértők és az összes szavazókör és szavazat tekintetében kérte az újraszámlálást. Az AB hangsúlyozta, hogy az I. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében a fellebbezésben állított jogsértésre hivatkozva, ugyanazt az intézkedést (a szavazatok újraszámlálását az összes fővárosi szavazókörben) kérte.
  7. A Kúria az alapügyben hozott végzésében kitért még arra, hogy a jogszabálysértés önmagában nem értelmezhető, mindig egy adott, konkrétan meghatározott magatartással vagy mulasztással együtt értékelhető, és nem igényel különösebb magyarázatot, miszerint az érvénytelen szavazatokkal kapcsolatban állított jogszabálysértés nem azonos az érvényes szavazatokkal kapcsolatban állított jogszabálysértéssel.
  8. Az I. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelme első elemének alátámasztására az NVB által elrendelt újraszámlálás eredményére hivatkozott, az érvénytelen szavazatok nagy számban előforduló jogsértő minősítéséből feltételezte és következtetett arra, hogy az érvényes szavazatok megszámlálása is jogszabálysértően történt. E kérelmi eleméhez okirati bizonyítékot nem terjesztett elő. Okirati bizonyítékokat a bírósági felülvizsgálati kérelme második eleméhez kapcsolódóan csatolt annak alátámasztására, hogy a Budapest IV. és VII. kerületeiben alkalmazott, a kiesett jelölt szavazólapokon való törlése jogszabálysértő volt. A Kúria – jogi álláspontja miatt – nem vizsgálta, hogy az I. rendű kérelmező első kérelmi elemében előadott feltételezés, következtetés bizonyítéknak minősül-e.
  9. Az AB határozata szerint az I. rendű kérelmező által – az NVB határozata nyomán – állított új tények megerősítették, hogy a fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Az állított jogsértésekre az I. rendű kérelmező tehát már a fellebbezésben is hivatkozott, a felhozott bizonyítékok és a jogsértés között oksági kapcsolat is fennáll. Az AB megállapította, hogy a Kúria megsértette az I. rendű kérelmező indokolt bírói döntéshez való jogát, mert érdemben nem tért ki arra, miért nem tekinti ugyanazon jogsértés fennállását erősítő, a teljes újraszámlálást indokolttá tévő tényeket új bizonyítéknak.  
  10. Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme szerint: „az NVB által elrendelt újraszámlálás (a fellebbezési kérelemben foglaltaknak megfelelően) csak és kizárólag a szavazatszámláló bizottságok által érvénytelennek nyilvánított szavazólapok újraszámlálására vonatkozott, nem pedig a 2024-es budapesti főpolgármester-választáson leadott, az urnákba bedobott mintegy 800.000 darab szavazólap újraszámlálására. Azonban ezen újraszámlálás során egyértelmű bizonyítékok keletkeztek arra, hogy a teljes Főváros területén az összes szavazatszámláló bizottság által az érvényes szavazatok megszámlálása is a jelen bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint jogszabálysértő volt”. Ez alapján az AB határozatában azt állapította meg, hogy az állított jogsértésekre az I. rendű kérelmező már korábban, az FVB határozat elleni fellebbezésében is hivatkozott.
  11. Az AB-nak – a mindenkire kötelező határozatában foglalt – okfejtése alapján a Kúria megállapította, hogy az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének első kérelmi eleme nem terjed túl a másodfokú eljárás keretein, mivel már a fellebbezésében is ugyanazt az intézkedést, a szavazatok újraszámlálását kérte az összes fővárosi kerületben.
  12. Az AB a formál logika szabályaira figyelemmel az I. rendű kérelmező feltételezésének és következtetésének új tényként, bizonyítékként való elfogadását tekinti alkotmányosnak, ezért a Kúria megállapította, hogy az I. rendű kérelmezőnek az NVB – érvénytelen szavazatok újraszámolását követően meghozott – határozata alapján előadott hivatkozásai, mint új bizonyítékok, és a jogsértés közötti oksági kapcsolat is fennáll.
  13. Az NVB által elrendelt újraszámolás során derült ki, nagy számú olyan szavazat volt, amelyet jogsértően nyilvánítottak érvénytelennek. Ebből következően feltételezhető - ahogyan arra az AB rámutatott -, hogy az érvényes szavazatok jogi minősítése is nagy számban jogsértő lehet. Tévedett az NVB akkor, amikor az újraszámlálás eredménye alapján nem észlelte – már csak az AB által hivatkozott formál logika alapján is – azt, hogy az érvényes szavazatok megszámlálása is jogsértő lehet, ezért ezt nem vizsgálta, erről nem döntött. Bár az I. rendű kérelmező ugyanazt az intézkedést, a szavazatok újraszámlálását kérte az összes fővárosi szavazókörben, ezt nem rendelte el.
  14. A Kúria megvizsgálva és értékelve a felmerült bizonyítékokat, különösen az NVB határozata szerinti újraszámolás eredményét, megállapította, hogy azok alátámasztják azt a feltételezést és következtetést, miszerint az összes budapesti szavazókörben előfordulhat emberi tévedés, hibázás lehetősége okán: tévesen minősítettek és összesítettek érvényes szavazatokat, figyelemmel arra is, hogy a érvényessé nyilvánított szavazatok (kb. harmincszorosa az eddig újraszámolt szavazatoknak) között is nagy számban fordulhatnak elő érvénytelen szavazatok, különös tekintettel a szavazatszámláló bizottság eltérő értékelési gyakorlatára.
  15. A demokratikus választás tisztaságának megóvása, az aggálytalan szavazatszámlálás, a főpolgármester-választás eredményének jogszerű és végleges lezárása érdekében, a jelöltek közötti alacsony szavazatkülönbség (0,005 ezrelék) miatt is a Kúria megítélése szerint szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott – esetleges módosított eredmény szerinti tartalommal történő – megállapítása.
  16. Az I. kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme második elemével kapcsolatban a Kúria rögzíti, a Ve. 137. § (1) bekezdés utolsó fordulata kimondja, hogy a kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  17. A Ve. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kiesett jelöltet, függetlenül attól, hogy lemondás, vagy a Ve.-ben meghatározott más ok miatt következik be, mind a jelöltek nyilvántartásából, mind a szavazólapról törölni kell.
  18. A jelölésről a jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig lemondhat. Törvényes időben való lemondás esetén is előfordulhat, hogy – a kitűzött választásra tekintettel – már nincs idő a szavazólapok újra nyomtatására. Ilyenkor a Ve.-ben megfogalmazott alapelvekre figyelemmel olyan helyzetet kell teremteni, amely a leginkább hasonlít arra, amely a szavazólapok újranyomtatása esetén előállna. A szavazólapon való törlés célja ilyen esetben az, hogy a választópolgár a kiesett jelöltre ne tudjon szavazni, a szavazólapnak lehetőség szerint úgy kell kinéznie, mintha azon a kiesett jelölt egyáltalán nem is szerepelne. Ezt leginkább – ahogy az NVI a 2024. évi választásra vonatkozóan helyi választási irodák, illetve a szavazatszámláló bizottságok számára a Választási füzetek című tájékoztató kiadványban (https://www.valasztas.hu/valasztasi-fuzetek) írta – a kiesett jelölt nevének szavazólapon való áthúzásával érhető el.
  19. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt alátámasztják, hogy a fővárosi kerületek szavazóköreiben a kiesett jelölt törlését nem egységesen hajtották végre, voltak olyan kerületek, ahol a kiesett jelölt nevét úgy törölték a szavazólapokon, hogy az olvashatatlanná vált, míg más kerületekben a kiesett jelölt nevét, valamint az őt állító jelölőszervezetek logóját és nevét egy egyenes vonallal úgy húzták át, hogy a jelölt neve továbbra is olvasható maradt. Olyan szavazólap azonban nem volt, amelyen a kiesett jelölt egyáltalán ne lett volna kihúzva, ez által törölve.
  20. Mivel a Ve. a törlés pontos végrehajtását nem szabályozza, ezért az I. rendű kérelmező által kifogásolt áthúzás nem sérti a Ve. 137. § (1) bekezdését.
  21. A választási jogorvoslatok során – az eljárás sommás jellegére tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit az eljárás kezdeményezője a választási bizottság elé tár (Kúria Kvk.39.095/2024/6.). A Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. A Kúria ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését (Kúria Kvk.39.270/2022/2., Kvk.39.102/2024/7., Kvk.39.181/2024/6.). A bizonyítási kötelezettség tehát az I. rendű kérelmezőt terhelte mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit neki kell viselnie.   
  22. Azt, hogy a kiesett jelöltet a szavazólapokon az érintett kerületekben, több szavazókörben is vékony vonallal húzták át, a csatolt bizonyítékok – szavazólapok fényképei, a 198 darab vékony hegyű golyóstoll vásárlásáról kiállított számla – alátámasztották. Azt azonban, hogy ezzel sérültek volna a Ve. alapelvei, illetve, hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére, az I. rendű kérelmező nem bizonyította, sem közvetlen, sem közvetett bizonyítékokkal nem igazolta.
  23. A Ve. a jogszabálysértés alátámasztására szabad bizonyítást enged, azaz bármi felhasználható bizonyítékként, ami a jogszabálysértés igazolására alkalmas. Vagyis azt, hogy a kifogásolt módszerrel törölt szavazólapok megtévesztették a választópolgárokat, továbbá, hogy a megtévesztő szavazólapokat alkalmazó kerületekben keletkezett érvénytelen szavazatok nagy száma közötti ok-okozati összefüggés van, valamint hogy a kizárólag Szentkirályi Alexandrára adott érvénytelen szavazatokat az I. rendű kérelmező  szerint megfelelőnek tartott törlés esetén rá adták volna, az I. rendű kérelmező bármilyen, akár közvetett bizonyítékokkal is alátámaszthatta volna.  Ezzel ellentétes megállapítást az NVB határozat sem tartalmaz.
  24. A Kúria a Kvk.37.500/2014/6. számú határozatában valóban hangsúlyozta, az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni.
  25. A Kúria hivatkozott döntéséből azonban nem következik, hogy a kétségtelenül fennálló korlátok miatt a kérelmezőnek egyáltalán ne kellene bizonyítania, vagy hogy egy puszta előadás, feltételezés, távoli összefüggés is elfogadható lenne.
  26. Az I. rendű kérelmező az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, nem igazolta, de még csak nem is valószínűsítette, hogy a szavazólapokon a kiesett jelölt vékony vonallal való áthúzása alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, megsértve ez által a Ve. hivatkozott alapelveit. Nem csatolt például olyan, akár anonim szavazópolgároktól származó nyilatkozatokat, amelyek szerint őket a kiesett jelölt törlése, annak módja miatt megtévesztette. Nem hivatkozott továbbá olyan bizonyítékra sem, amelyben a szavazatszámláló bizottság tagja igazolta volna az áthúzásból fakadó tömeges megtévesztést. A statisztikai adatokra az I. rendű kérelmező maga is csak, mint lehetőségre, általa észszerűnek tartott feltételezhető magyarázatra hivatkozott, a jogsértés bizonyítékaként olyan adatelemzést nem tárt elő, amely a választási eredmény és a megtévesztő áthúzás között fennálló konkrét ok-okozati összefüggést mutatna.
  27. A Kúria szerint önmagában az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá az I. rendű kérelmező választók megtévesztésére vonatkozó állítását. Az I. rendű kérelmező által felvázolt lehetséges ok mellett számos más tényező, körülmény is előidézhette ezt az eredményt. Az oksági kapcsolat legalább valószínűsítéséhez szükséges lett volna annak igazolása is, hogy csak ebben a két kerületben alkalmaztak vékony vonallal való áthúzást és csak ebben a két kerületben volt szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazatok száma. Továbbá azt is be kellett volna mutatni, hogy azokban a budapesti kerületekben, ahol vastag kihúzást alkalmaztak, lényegesen kevesebb volt az érvénytelen szavazatok száma. Ennek hiányában nem igazolt az ok-okozati összefüggés, még a valószínűsítés alacsony szintjén sem. A II. rendű kérelmező észrevételében bemutatott valasztas.hu honlapon közzétett hivatalos adatok pedig kifejezetten cáfolják az I. rendű kérelmező által állított összefüggések fennállását.
  28. Mivel nem volt a Ve. 137. § (1) bekezdését sértő a két érintett kerületben a kiesett jelölt nevének áthúzása és a hivatkozott alapelvi sérelem sem igazolódott be, bizonyított jogsértés hiányában a főpolgármester-választás eredményére gyakorolt hatás vizsgálata szükségtelen volt.
  29. A kifejtettekre figyelemmel az I. rendű kérelmező második kérelmi eleme is alaptalan.
  30. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése, 223. § (3) bekezdés a) pontja és 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján kiemeli, hogy a bizonyítási kötelezettség a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmezőt terheli mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit a kérelmezőnek kell viselnie. A bírósági felülvizsgálati kérelemben kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésének elrendelésére.
  31. A Kúria a Kvk.39.424/2022/5. számú határozata elvi tartalmában rámutatott, a választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elégséges a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabály, mely rendelkezését, milyen okból sérti.
  32. A Kúria szerint ahhoz, hogy a II. rendű kérelmezőnek a főpolgármester-választás eredményének a Budapest főváros valamennyi szavazókörére kiterjedő megsemmisítése, valamint a Budapest főváros valamennyi szavazókörére kiterjedő főpolgármester-választás megismételtetése iránti kérelme teljesíthető legyen, részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás végrehajtása során elkövetett jogsértéseket, továbbá azt is bizonyítania kellett volna, hogy e jogsértések érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás eredményét.
  33. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme azonban még arra vonatkozó állítást sem tartalmaz, hogy az újraszámlálás során a főpolgármester-választás eredményére kiható súlyos jogsértések történtek, pusztán a kétségeit vetette fel. Az, hogy a II. rendű kérelmező nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra, vagy akárcsak tényt állítson azzal kapcsolatban, hogy történt-e ilyen visszaélés, a Ve. által előírt követelményeknek nem felel meg.
  34. Konkrétum nélkül hivatkozott a Ve. 198. §-ának megsértésére is, nem fejtette ki, hogy pontosan mely budapesti szavazókörök érvénytelen szavazólapjainak kötegelése és mi okból nem felelt meg a törvény rendelkezésének.
  35. A Ve. ismertetett szabályaiból és a kúriai joggyakorlatból következően a kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének vizsgálatára.
  36. Jogsértésre vonatkozó állítás és jogsértés valószínűsítése hiányában a választási eredményre gyakorolt hatás sem volt vizsgálható.
  37. A hivatkozott ítélőtáblai határozat ügyazonosság hiányában nem volt figyelembevehető, mert az ottani kérelmező a jogsértés megtörténtét és annak a választási eredményre gyakorolt hatását kellően valószínűsítette. Az ítélőtáblai döntés amellett, hogy nem szerepel a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, így a Kúriára nem kötelező, nem mondja ki, hogy a kérelmezőnek nem kellene jogsértést állítani, bizonyítani.
  38. Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, elrendelte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat NVB általi átvizsgálását, valamint újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását, ezt meghaladóan az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. Az NVB a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti közreműködést igénybe veheti.

A döntés elvi tartalma

  1. A bírósági felülvizsgálati eljárásban nem új jogszabálysértésre hivatkozásnak, hanem a Ve. 225. §-a szerinti új ténynek és bizonyítéknak minősül az, ha a kérelmező a felülvizsgálni kért határozatból levont feltételezései és következtetései alapján az érvénytelen szavazatokkal összefüggésben már korábban, a fellebbezésében állított jogsértést az érvényes szavazatokra is kiterjeszti.
  2. A bizonyítási kötelezettség a kérelmezőt terheli mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit a kérelmezőnek kell viselnie.
  3. A bírósági felülvizsgálati kérelemben kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésének elrendelésére.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A II. rendű kérelmező köteles a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére.
  3. A Kúria tájékoztatja a II. rendű kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán felmerült, az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  5. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. július 7.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró