Kvk.VI.39.088/2024/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.088/2024/4.

A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
                           Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
                           Dr. Kurucz Krisztina bíró

Az I. rendű kérelmező: Dr. Heindl Péter Ferenc
                                       (...)

A II. rendű kérelmező: Dr. Hadházy Ákos Ányos
                                       (...)

A III. rendű kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutyapárt
                                         (...)

A kérelmezők képviselője: Dr. Schubert Magdolna ügyvéd
                                             (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2024. május 15. napján kelt 343/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű kérelmezők felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. rendű kérelmező 2024. május 13-án a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján elektronikus úton választási kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) a hirlista.hu portál fejlécén 2024. május 10-én közzétett „JÚNIUS 9. NEKÜNK BÉKE KELL! CSAK A FIDESZ! V ORBÁN VIKTOR” feliratú hirdetmény (a továbbiakban: hirdetmény) miatt, melyre rákattintva a https://miniszterelnok.hu/az-ep-valasztas-donto-kerdese-az-lesz-ki-beke… webcímen a Kormány Miniszterelnöki Kabinetirodája által üzemeltetett oldal érhető el. Előadta, hogy a Kormány reklámozott weboldalának szövege a hazai baloldalt „háborúpártinak”, „Brüsszelből és Amerikából pénzeltnek” minősíti, és a becsmérlést azzal a megjegyzéssel fokozza, hogy „aki fizet, az rendeli a zenét”. A weboldalon közölt „Az EP-választás döntő kérdése az lesz, ki békepárti és ki háborúpárti” című, 2024. március 22-én kelt szöveg valójában Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúját ismerteti, mely rádióbeszéd a weboldalon meg is hallgatható.
  2. Az I. rendű kérelmező a kifogásolt hirdetménnyel összefüggésben alapjoga megsértésére hivatkozott, utalva az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésére, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, továbbá az e) pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelemre. Kérte annak megvizsgálását, hogy a hirdetmény sérti-e az állam politikai semlegességi követelményét, ennek megállapítása esetén a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség párt (a továbbiakban: FIDESZ) eltiltását a további jogsértéstől, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: EJEE) 13. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogra hivatkozással a Ve. 345. § (3) bekezdés a) pontja alapján a hirdetmény közzétételében együttműködő Miniszterelnöki Kabinetiroda további jogsértéstől eltiltását.
  3. Az NVB határozatával a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
  4. Indoklásában a miniszterelnöki interjú tartalmi vizsgálata, az állam politikai semlegességének követelménye kapcsán utalt a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében a Ve. 142. §-ával összefüggésben kifejtett jogértelmezésre, a végzésben áttekintett Alkotmánybírósági gyakorlatra, a 3130/2018. (IV. 19.) AB-határozatra. Megállapította, a miniszterelnökkel folytatott interjú közéleti és aktuálpolitikai helyzetről szólt, annak megjelenése (2024. március 22.) a Ve. 139. §-a alapján még nem volt kampányidőszak, így az nem értelmezhető a kormánypártok népszerűsítését célzó kampányeszközként. Az ügyben nem a miniszterelnök, vagy az általa képviselt Kormány osztotta meg a FIDESZ, mint jelölő szervezet kampányüzenetét, hanem a FIDESZ osztott meg egy, a miniszterelnökkel kampány időszakon kívül készült interjúbeszélgetést, mely jelenleg is elérhető a miniszterelnok.hu weboldalon. A Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésére hivatkozva megállapította, nincs jogszabályi akadálya annak, hogy valamely jelölő szervezet úgy folytassa kampánytevékenységét, hogy abban a kormányzattal való egyetértését érvényre juttassa.
  5. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben idézte a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntésében foglaltakat. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntésének [24] bekezdésére hivatkozott. A jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmét nem állapította meg.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kifogást előterjesztő I. rendű kérelmező a II. rendű és a III. rendű kérelmezőkkel együtt előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti a megváltoztatását kérte, annak megállapítását, hogy törvénysértő az NVB döntése a kifogás elutasításáról.
  2. Az érintettsége alátámasztására az I. rendű kérelmező arra hivatkozott, hogy 2010 nyarától közéleti aktivistaként a „Politikai nyilatkozat a Nemzeti Együttműködésről” című parlamenti határozat közzétételekor nyilvánosan tiltakozott a közterületen megjelenő állami politikai hirdetmény összefirkálásával, mely politikai akcióról az ország szinte valamennyi politikai napilapja tudósított. Az esélyegyenlőséget sértő, az állampolgárok szabad választási jogát aláásó jogellenes állami propagandaplakátokat azóta is következetesen, gyakran másokkal közösen „kidekorálja”. Emiatt először 2022-ben, majd 2023-ban kezdetben szabálysértési-, majd büntetőeljárások indultak vele szemben, mely eljárás jelenleg a Pécsi Járásbíróságon van folyamatban.
  3. A II. rendű kérelmező érintettségével összefüggésben azt adta elő, hogy 2016 ősze óta parlamenti képviselő, mely tevékenységének egyik legfontosabb, legismertebb része küzdelem az elfogulatlan közmédiáért és általában az állami szervek politikailag semleges tájékoztatási tevékenységéért. Utalt a 2018 decemberében lezajlott kormányellenes tüntetéssorozatra, valamint a 2022. október 28-ától folytatott demonstrációjára. Hivatkozott továbbá a 2023. november 26-án Facebook-oldalán közzétett videójára, a november 27-i bejegyzésére. Parlamenti képviselőként különösen sérelmesnek tartja az államnak a választások szabadságát aláásó tiltott politikai propagandatevékenységét, melyet képviselői munkája középpontjába állít. Utalt arra, hogy három alkalommal nyújtottak be az I. rendű kérelmezővel közösen kifogást hasonló ügyekben, a legutolsó, a III. rendű kérelmezővel együtt előterjesztett kifogással indult eljárás az Alkotmánybíróság előtt van alkotmányjogi panasz elbírálása miatt.
  4. A III. rendű kérelmező kifejtette, az „ellenplakátkampánnyal” és a kormányplakátoknak az átragasztásával következetesen küzd az államnak a választások szabadságát aláásó, tiltott politikai propagandatevékenysége ellen. Emellett azért is érintett a jelenlegi, az államnak a politikai erők versenyébe történő jogellenes beavatkozása és a beavatkozást visszaélésszerűen a saját javára kihasználó FIDESZ kampányolása miatt indult eljárásban, mivel maga is jelölteket állított saját pártlistáján a 2024. júniusi EP választáson, és a jogellenes kampánytevékenység a párt választási eredményét is hátrányosan befolyásolhatja. Előadta, korábban az NVB előtt az államnak a politikai semlegességi követelménysértő tevékenysége miatt indult eljárásban érintettként részt vett, utalt az I. rendű és II. rendű kérelmezőkkel közösen benyújtott alkotmányjogi panaszra.
  5. Az ügy érdemét érintően az NVB határozatának az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű tényállásbeli hiányosságaira utaltak, majd az indokolás [19]-[21], [23], [26], [28]-[30], [34] bekezdéseiben foglaltakkal kapcsolatos jogi érveiket ismertették.
  6. Állították, hogy az NVB döntése jogsértő, a Kúria – álláspontjuk szerint szintén jogsértő – Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésére hivatkozva utasította el az állam politikai semlegességi követelményeit tartalmazó választási alapelv érvényesíthetőségét a magyar jogrendszerben. Ez az alapelv a nemzetközi jogi normák és mindenekelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) precedens erejű esetjoga szerint a szabad választáshoz való jog egyik legfőbb kritériumát, az Alaptörvény B) cikkének figyelmen kívül hagyását jelenti, ütközik az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével.
  7. Utaltak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) magyarországi Választási Megfigyelési Missziójának a 2023. április 3-i választás napján közzétett előzetes jelentésére, az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i határozatára. Álláspontjuk szerint az utóbbi hónapokban több, százezres nagyságrendű kormányellenes tüntetések okai között a legfontosabb, hogy a kormányzat tevékenységét nem korlátozza az állam politikai semlegességi követelményének érvényesülése mellett megtartott szabad választás demokratikus kontrollja.
  8. A kérelmüknek megfelelő döntés meghozatala mellett annak kimondását kérték, hogy a megváltozott társadalmi körülményekre tekintettel a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzése a továbbiakban nem alkalmazható.
  9. A Kúria felhívására a Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a hirlista.hu hírportál nyilatkozatot nem nyújtott be.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmezők felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásra alkalmatlan.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a kérelmezőnek a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége.
  3. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
  4. Az elbírálás során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV. 1.) AB végzés [15], 3082/2014. (IV. 1.) AB végzés [16] és 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés [14] bekezdéseiben hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalmának használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, amit azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el.”
  5. A Kúria kiforrott és töretlen joggyakorlata szerint az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembevéve kell vizsgálni {Kvk.III.37.503/2014/3., Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.VI.37.638/2019/2., Kvk.I.37.640/2019/4.}. Az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló {Kvk.I.39.275/2022/4. végzés [13] bekezdés, Kvk.III.37.322/2019/3. végzés [7] bekezdés, Kvk.II.37.515/2019/2. végzés [22] bekezdés}. Az érintettség fennállását a kérelmezőnek a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia {Kvk.I.39.275/2022/4. végzés [14] bekezdés, Kvk.I.37.640/2019/4. végzés [15] bekezdés, Kvk.VI.39.061/2024/4. végzés [26] bekezdés, Kvk.III.39.360/2022/5. végzés [29] bekezdés}.
  6. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 222. § (1) bekezdése szűkebben határozza meg a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Míg a Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be, addig a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján már csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet élhet jogorvoslattal. A választópolgári minőség önmagában az érintettség megállapításához nem elegendő. Amint azt a Kúria a Kvk.III.39.360/2022/5. végzése [25] bekezdésében is hangsúlyozta, „az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása és annak NVB általi elbírálása még nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget, mint többletfeltételt támasztja.”. Így az a körülmény, hogy az I. rendű kérelmező terjesztette elő az NVB által elbírált kifogást, még nem jelent feltétlenül érintettséget is.
  7. A Ve. szabályozásából, annak alkotmánybírósági és kúriai értelmezéséből következik, hogy választási eljárásban, érintettség hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az érintettségét a kérelmezőnek kell igazolnia, e tekintetben sem hiánypótlásnak, sem hivatalból bizonyításnak nincs helye.
  8. Az I. rendű kérelmező érintettsége igazolásaként 2010. évre visszanyúló közéleti aktivitására, a közterületen megjelenő politikai hirdetményekkel szembeni politikai akcióira, a vele szemben indított szabálysértési, büntetőeljárásokra hivatkozott.
  9. Rögzíti a Kúria, hogy a kiemelt döntésekben megjelenő egységes gyakorlat szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira, kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A választási alapelvek rendelkezéseinek, az alkotmányos követelményeknek a tiszteletben tartása iránti igény önmagában nem alapozza meg a természetes személy I. rendű kérelmező érintettségét. Az általa tett általános előadások a jelen üggyel közvetlen kapcsolatot nem mutatnak, azok nem minősülnek a kérelmező jogaira vagy kötelezettségeire közvetlenül kiható tényeknek.
  10. A II. rendű kérelmező parlamenti képviselői minősége, az általa hivatkozott, az elfogulatlan közmédiáért 2018-2023. években folytatott tevékenysége, a választások szabadságával kapcsolatos fellépése a Ve. 222. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, az adott ügyre vonatkozó közvetlen érintettségét úgyszintén nem alapozzák meg. Az érintettséget esetről esetre kell megítélni, így a pontosan egyébként sem megjelölt más ügyben fennálló érintettségnek nincs kihatása a jelen ügyre. Az előadottak konkrét összefüggésben nem állnak az alapul szolgáló üggyel, azok a II. rendű kérelmező helyzetét, jogát, kötelezettségét közvetlenül nem befolyásolják.
  11. A III. rendű kérelmező által felhozott általános hivatkozások ugyancsak nem alapozzák meg az érintettségét, azok nem hozhatók nyilvánvaló összefüggésbe az NVB határozatával. Konkrétum nélkül utalt más ügyben fennállt érintettségére is. Mivel közelebbről nem jelölte meg a döntést, érvelését nem lehetett figyelembe venni. Azt a hivatkozását pedig, miszerint a 2024. júniusi EP-választáson saját pártlistán jelölteket állító jelölő szervezet, továbbá, hogy a jogellenes kampánytevékenység hátrányosan befolyásolja a párt választási eredményét, azért nem lehetett értékelni, mert állításai igazolás nélkül maradtak.
  12. A 2024. évi választáson közös eljárásban, egyidőben az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása zajlik.
  13. Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szerint az Európai Parlament tagjainak választásán, egyezően az önkormányzati képviselők választásával, választópolgári ajánlást a Nemzeti Választási Irodától igényelt ajánlóíven lehet gyűjteni. Ajánlóív igénylésére a választás kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett párt (jelölőszervezet) jogosult. A listaállítás feltétele 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített érvényes ajánlás.
  14. A III. rendű kérelmező azon túl, hogy hivatkozott az EP választáson pártlista állítására, nem igazolta, hogy az NVB jelölőszervezetként határozatával nyilvántartásba vette. Ennek hiányában nem ellenőrizhető, hogy a III. rendű kérelmező a 2024. júniusi EP-választáson önálló vagy közös listát állított-e, ezáltal ténylegesen hatással lehet-e az általa sérelmezett kampánytevékenység a választási eredményére.
  15. Amint azt a Kúria Kvk.IV.37.325/2014/3. számú végzésében is hangsúlyozta, a Kúria, mint jogorvoslati fórum, eljárása a választási határozat jogszerűségi felülvizsgálatára irányul. Bizonyítás felvételét az eljárás sommás jellege csak szűk körben és korlátozott eszközökkel teszi lehetővé, a Kúria a sérelmezett határozat, valamint az azt megelőző eljárás jogszerűségét – a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottságát – azon bizonyítékok alapján bírálja el, amelyet a kérelmező elé tár.
  16. A Kúria ismertetett, töretlen, jelen eljárásra is irányadó joggyakorlata, egyértelműen kizárja a hiánypótlás lehetőségét, a Kvk.III.39.360/2022/5. számú végzés [29] bekezdésében pedig megállapította, hogy választási ügyben az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak.
  17. Mindezek alapján a III. rendű kérelmező által előadottak igazolás nélküli kérelmezői előadások maradtak, nem támasztották alá a konkrét ügyben fennálló közvetlen érintettséget.
  18. A Kúria megítélése szerint a közvetlen jogsértésben megnyilvánuló érintettség alátámasztása körében a kérelmezők az őket terhelő bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Igazolt érintettség hiányában a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdése és a 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Választási eljárásban, érintettség hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
  2. Az érintettségét a kérelmezőnek kell igazolnia, e tekintetben sem hiánypótlásnak, sem hivatalból bizonyításnak nincs helye.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 21.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró