A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.38.250/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 472/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] ... (a továbbiakban: Beadványozó1.) az MSZP jelölőszervezet által megbízott tagként működött közre a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) tevékenységében. A Beadványozó1. megkeresésére a Tolna Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) 2019. október 21-én elektronikus levelet küldött, amelyben tájékoztatta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 33. § (3) bekezdése értelmében a TVB megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig tart. A TVB 2019. október 14-én állapította meg a megyei önkormányzati képviselők választásának eredményét, a döntés 2019. október 17-é jogerőre emelkedett, így a TVB delegált tagjainak megbízatása 2019. október 17-én megszűnt.
[2] A Beadványozó1. a TVB fenti elektronikus levele kapcsán kifogást terjesztett elő, amelyet a TVB a 2019. október 23-án hozott 68/2019. (X.25.) TVB határozatában elutasított.
Az indokolásban rögzítette, hogy a választási bizottság legfontosabb feladata a választási eredmény megállapítása. Ehhez az adott választásban jelöltet állító vagy jelöltként induló szervezet vagy személy jogosult a bizottságba megbízott tagot küldeni. A konkrét esetben a TVB tagjai, így a választott tagok is a választási eredmények megállapításával összefüggésben kizárólag a megyei eredmény megállapításában működnek közre, a helyi önkormányzati választás eredményének megállapításában a TVB nem vesz részt. A Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő „a választás eredményének jogerőssé válása” kitételt nem lehet másképpen értelmezni, mint kizárólag a megyei önkormányzati választás eredményét, amelynek megállapítására a TVB-nek van hatásköre. A jogalkotó ezen választási bizottságba teszi lehetővé a delegálás jogát a választási jelöltként induló vagy jelöltet indító szervezetek számára, amelynek hatásköre a választási eredmény megállapítása, így a helyi választáson induló jelöltek nem jogosultak a TVB-be delegáltat küldeni. A TVI nem követett el jogsértést, amikor a TVB-tag megbízott tagjának megbízatása megszűnését a megyei eredmény jogerőssé válásával megállapította.
[3] A TVB határozatával szemben a Beadványozó1. és az MSZP (a továbbiakban: Beadványozó2.) terjesztettek elő fellebbezést. Ebben előadták, hogy a TVB határozat indokolásának érdemi része jogszabályellenes, mert teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy a Ve. 307/P. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban foglaltak esetekben is eljár területi választási bizottság, nem csak a Ve. 307/O. § (2) bekezdése vagy a Ve. 307/P. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása során. A TVB határozata és az azzal megegyező gyakorlat súlyosan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelveket, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdését és 33. § (3) bekezdés b) pontját, továbbá a Ve. 307/P. § (2) bekezdését. Álláspontja szerint nem lehet a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját szűken, a megyei választásokra vonatkozóan értelmezni, mivel a Ve. szövegében nincs ilyen megszorítás.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 472/2019. számú határozatában a fellebbezéseknek helyt adott, a TVB határozatát megváltoztatta. A kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a TVI azzal, hogy a Beadványozó1.-et, a Beadványozó2. delegáltját megbízatásának megszűnéséről tájékoztatta, és 2019. október 17-ét követően figyelmen kívül hagyta a TVB ülésének előkészítése során, megsértette a Ve. 33. § (3) bekezdésének b) pontját. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.
[5] Az indokolásban kiemelte, hogy hasonló tényállás mellett hozta meg az NVB a 470/2019. számú, jogorvoslati kérelem hiányában jogerőre emelkedett határozatát, amelyben a megbízott tag megbízatásának megszűnését állapította meg a megyei listás választás eredményének jogerőre emelkedésével.
[6] A hivatkozott döntést követően született, szintén hasonló tényállás mellett a Győri Ítélőtábla Pk.IV.25.674/2019/4. számú végzése, amelyet jelen eljárásban az NVB saját korábbi döntése helyett – az ügyben releváns felsőbírósági döntésként – figyelembe vesz.
[7] Az NVB idézte az ítélőtáblai végzés érvelését a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjának értelmezésével kapcsolatban. E szerint a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a TVB megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig tart. A TVB nem különböztet a választás eredményének jogerőssé válása során attól függően, hogy a választás a polgármester jelölt, a képviselő jelöltek, vagy a megyei közgyűlés választási eredményének jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ebből követően, amíg a polgármester jelöltek választásával kapcsolatos eredmény nem jogerős, a TVB tagjainak megbízatása nem szűnhet meg. A polgármester jelöltre leadott választás eredményét a Ve. 200. §-a és 307/N. § (1) bekezdése alapján a Helyi Választási Bizottság állapítja meg. E határozat ellen a Ve. 221. § (1) bekezdése szerint fellebbezésnek van helye, amit a Ve. 307/P. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a TVB bírál el. Ezért a TVB másodfokú határozatának meghozataláig fogalmilag kizárt, hogy a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján a TVB megbízott tagjainak megbízatása megszűnne. A TVI jogosulatlanul tekintett el a megbízott tag figyelembe vételétől a TVB ülésének előkészítésekor, és ezzel megsértette a Ve. 33. § (2) bekezdés b) pontját. Az NVB állandó gyakorlata szerint mellőzte az alapelvi sérelmek megállapítását azért, mert az ügyben tételes jogszabálysértés volt megállapítható.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás teljes körű elutasítását.
[9] Az érintettség körében rámutatott, hogy ő a Tolna megyei önkormányzati képviselők választásán listát állító Fidesz-KDNP jelölőszervezet által a Ve. 28. § (1) bekezdés c) pontja alapján a TVB-ben megbízott tag. Mind ő, mind a jelölő szervezete tudomásul vette a TVB eddigi joggyakorlaton alapuló jogértelmezését a Ve. 33. § (3) bekezdéséhez kapcsolódóan, így 2019. október 17-ét követően nem vett részt a TVB ülésein. Az NVB korábbi gyakorlattól eltérő támadott döntése a jelölő szervezete és a személye, mint delegált tag jogos érdekét közvetlenül érinti.
[10] A kérelmező az ügy érdemében előadta, hogy a támadott határozat a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjába ütközik.
[11] A Ve. 14. § (1) bekezdése, 28. § (1) bekezdés c) pontja, 28. § (3), 307/O. § (2) és 307/N. § (1) bekezdéséből következően a választási bizottság legfontosabb feladata a választási eredmény megállapítása. A TVB tagjai, így a választott tagok is a választási eredmények megállapításával összefüggésben kizárólag a megyei eredmény megállapításában működnek közre, a helyi önkormányzati választás eredmény megállapításában a TVB nem vesz részt. A Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő a „választás eredményének jogerőssé válása” kitételt nem lehet másképpen értelmezni, mint kizárólag a megyei önkormányzati választás eredményét, amelynek megállapítására a TVB-nek van hatásköre. Az ezzel ellentétes támadott határozati megállapítás nincs összhangban a Ve. rendelkezéseivel. A Ve. 307/P. § (2) bekezdésében foglalt hatáskör gyakorlása nem ütközik akadályba a delegált tagok megbízásának megszűnésével, mert a TVB egy az állandó tagokkal folyamatosan működő választási szerv.
[12] A választási bizottságok különböző szintjeire eltérő delegálási eljárás vonatkozik, ez azt a gyakorlatot tükrözi, miszerint nem törvényszerű az, hogy a helyi választási bizottságba delegáló szervezet a területi választási bizottságba is delegál tagokat és fordítva. Mindegyik választási bizottságba a saját eredménymegállapító jogkör okán delegálnak a jelölő szervezetek, és nem azért, hogy más választási típus választási eljárásába fellebbviteli fórum tagjaként bekapcsolódjanak. Éppen ezen eljárás sérti meg a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének alapelvét.
A Beadványozó 2. nyilatkozata
[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nyilatkozattételre megküldte a Beadványozó1.-nek és a Beadványozó2.-nek.
[14] A Beadványozó1. a megadott határidőn belül nem nyilatkozott.
[15] A Beadványozó2. nyilatkozatában elsődlegesen kifejtette, hogy véleménye szerint a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, mert az nem felel meg a Ve. 223. § (1) bekezdésének, mivel azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírásával.
[16] Az ügy érdemében a Beadványozó2. indítványozta a támadott NVB határozat helybenhagyását.
[17] Kérte, hogy a kérelmezőt a Kúria kötelezze 6.350.- forint ügyvédi munkadíjban megtestesülő költség megfizetésére.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező érintettségének hiányára figyelemmel a Kúria nem bírálta el érdemben.
[19] A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
[20] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező kérelmét a Ve. 223. § (1) bekezdésének megfelelően olyan elektronikus dokumentumként nyújtotta be, amelyet a kérelmező jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával látott el. Az ezzel ellentétes Beadványozó2. által tett előadás nem felel meg a tényeknek.
[21] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[22] A Kúria Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésében is megtestesülő egységes gyakorlata szerint az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie, ennek hiányában a kérelmező nem jogosult bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására.
[23] Az iratokból megállapíthatóan és a kérelmező által nem vitatottan a TVB és a TVI úgy értelmezte a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját, hogy a TVB megbízott tagjainak megbízatása a megyei önkormányzati képviselők választási eredményének jogerőssé válásáig tart, ez az időpont Tolna megyében 2019. október 17-e volt. Ezt követően a TVI és maga a TVB is úgy tekintette, hogy a TVB megbízott tagjainak megbízatása ezen a napon megszűnt, így a TVB ezen időpontot követő üléseire a delegált tagok meghívót már nem kaptak.
[24] A fenti gyakorlatnak megfelelő, 2019. október 21-én kiadott TVI tájékoztatást vitatta kifogásában a Beadványozó1. A kifogást elutasító határozattal szemben előterjesztett fellebbezéseket elbírálva döntött úgy az NVB – a Győri Ítélőtábla hivatkozott végzésére alapítottan –, hogy a TVB határozatát megváltoztatva a kifogásnak helyt ad és megállapítja a jogsértést, eltiltva a további jogsértéstől a jogsértőt.
[25] A Kúria hangsúlyozza, az NVB határozata kifejezetten a Beadványozó1., mint a Beadványozó2. delegáltjának megbízatása megszűnéséről szóló TVI tájékoztatás Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjába ütközését állapította meg, ezen támadott határozat rendelkező része kifejezetten a Beadványozó1-re vonatkozik, a kérelmezőre csak közvetetten hat ki, amely nem elégséges az érintettség megállapításához.
[26] A fentiekre figyelemmel nincs kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló érintettsége a kérelmezőnek, ezért nem jogosult bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására az NVB határozatával szemben.
[27] A Kúria a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazva a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[28] A kérelmező érintettségének hiányában a Kúria nem dönthetett az ügy érdemében, vagyis arról, hogy az NVB helyesen értelmezte-e a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját.
Záró rész
[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. év XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel illetékmentes.
[31] A Kúria rögzíti, hogy a Beadványozó2. számára eljárási költség nem jár, mert egyrészt a Beadványozó2. eljárási státusza, másrészt a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása ezt nem teszi lehetővé.
[32] A Kúria határozata elleni további jogorvoslati lehetőséget a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. november 6.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró