A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.829/2017/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: ... (cím)
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd (cím)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (cím)
A per tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A határozatot hozó szerv neve és száma: Nemzeti Választási Bizottság 108/2017. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria az NVB 108/2017. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Baranya Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) 2014. március 6-án meghozott 44/2014. (03.06.) számú határozatával a kérelmezőt ajánlóívek átadási kötelezettségének elmulasztása miatt bírság megfizetésére kötelezte. A kérelmező személyesen benyújtott fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2014. március 11-én meghozott 661/2014. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés a) pontjára és utalt a Ve. 10. § (1) bekezdésére, valamint 124. § (2) bekezdésére is.
[2] Az NVB határozata ellen a kérelmező – ugyancsak személyesen eljárva – 2014. október 28-án bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, melyet e bíróság felterjesztett a hatáskörrel rendelkező Kúriára. A Kúria Kvk.V.37.013/2015/2. számú végzésével a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Kifejtette, hogy a Ve. 224. § (1), (2) bekezdése értelmében, mind a fellebbezést, mind a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni, és úgy kell a kérelmet benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében pedig a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bíróságnak a kérelmet azért kellett érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján elutasítani, mert az elkésett, továbbá, mert a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a fél jogi képviselő nélkül járt el.
[3] A meghozott kúriai végzéssel szemben a kérelmező a Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság a 3053/2015. (III.13.) AB. végzésével az alkotmányjogi panaszt visszautasította. Az Alkotmánybíróság egyebek mellett megállapította, hogy az indítvány egyrészt azért nem fogadható be, mert a Kúria Kvk.V.37.013/2015./2. végzését sérelmező panasz nem felel meg a határozott kérelem törvényi feltételeinek, mert többek között nem adott elő indokolást arra nézve, hogy a bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Más felől a Ve. 224. § (2) bekezdésének (jogorvoslati határidő) a választójog és a jogorvoslathoz való jog szempontjából állított alaptörvény-ellenessége nem alapozza meg a panasz befogadását.
[4] Az Alkotmánybíróság fenti határozatát követően a kérelmező 2017. szeptember 19-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a NVB-hez ugyancsak a 661/2014. számú NVB határozattal összefüggésben. Kifogásában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választási eljárás nyilvánossága eljárás alapelveinek sérelmére hivatkozott. Érvelése szerint a 661/2014. számú NVB határozatot jogszabálysértő módon a jogorvoslatra nyitva álló határidőben az NVB rövid úton nem küldte meg kérelmezőnek és annak postai kézbesítése is késedelmesen történt. Már az OEVB is jogsértést követett el azzal, hogy ugyan az általa meghozott elsőfokú határozatot elektronikus úton megküldte a kérelmezőnek, de ennek tényét az iratokon nem rögzítette, miáltal az NVB és az NVI nem értesülhetett a kérelmező elektronikus levelezési címéről. A kérelmező a határozatról csak a jogerő beálltát követően értesült, így a határozat joghatás kiváltására alkalmatlan.
[5] Nézete szerint az NVB határozatoknak a honlapon közzététele nem tekinthető közlésnek és nem várható el a választópolgároktól, hogy ilyen részletességgel figyelemmel kísérjék a választási szervek tevékenységét. A jogállamiság, jogbiztonság, tisztességes eljárás, a bírósághoz fordulás jogának és a jogorvoslathoz való jognak a lényegét elemezte, figyelemmel az Alkotmánybíróság gyakorlatára, levonva azt a következtetést, hogy az NVI gyakorlata a jogszabályokkal és az Alkotmánybíróság döntéseivel ellentétes. Sérelmezte, hogy egy joghatás kiváltására alkalmatlan hatósági döntés állapított meg számára kötelezettséget, valamint a határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati eljárásban a Kúria, majd azt követően az alkotmányjogi panasz nyomán az Alkotmánybíróság kizárólag az elkésettség és a jogi képviselő hiánya miatt utasította el érdemi vizsgálat nélkül a beadványát és nem vizsgálta a késedelem okát. Nézete szerint az NVB akkor járna el helyesen, ha visszavonná korábban meghozott határozatát, a végrehajtás megszüntetése és a már végrehajtott bírság összegének visszafizetése mellett.
Az NVB határozata
[6] Az NVB 108/2017. számú 2017. szeptember 21-én kelt határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indoka szerint: a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Megállapította, hogy a beadvány tárgya az NVB 661/2014. számú határozata és a Kúria Kvk.V.37.013/2015/2. számú végzése. Rögzítette, hogy a határozatainak vitatására kizárólag a Ve.-ben szabályozott bírósági felülvizsgálati eljárás keretében van mód. A Ve. ezen túl lehetőséget biztosít arra, hogy a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panasz is előterjeszthető legyen. A Ve. hatályos rendelkezései arra ugyanakkor nem teremtenek hatáskört a választási bizottságok számára, hogy a már meghozott határozatokat visszavonják. A Ve. alapján a tárgybeli határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségét a kérelmező már kimerítette, azokat a Kúria Kvk.V.37.013/2015/2. számú végzésével és az Alkotmánybíróság 3053/2015. (III.13.) AB végzéssel elutasította, így további jogorvoslatra nincs lehetőség.
A felülvizsgálati kérelem
[7] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. A felülvizsgálati kérelmében az NVB-hez benyújtott kifogással összhangban jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontját, a Ve. 47. § (2) bekezdését, a 48. §-át, 49. § (2) bekezdését, 75. § (1) bekezdés c) pontját, 221. § (1) bekezdését, 222. § (1)-(2) bekezdését, 224. § (2) bekezdését, 232. § (1) bekezdését, 233. § (1) bekezdését, 43. § (1), (2) bekezdését, 44. § (2) bekezdését és 201. § (1) bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott arra, hogy a határozat sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdését, I. cikk (1), (2), (3) bekezdését, VI. cikk (1), (2) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1), (7) bekezdését is.
[8] Állította, hogy az NVB 661/2014. számú határozata joghatás kiváltására alkalmatlan, mely jogi álláspontját ugyancsak a kifogásban foglaltakhoz hasonlóan részletesen kifejtette. Kérte, hogy a Kúria az előadottakat vizsgálja meg, továbbá az Alkotmánybíróság határozataira tekintettel az Alaptörvénynek szerezzen érvényt, az alapvető jogok érvényesülését biztosítsa.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[10] A Kúria elsődlegesen rögzíti, az NVB jogszerűen hivatkozott arra, hogy a Ve. nem biztosít a választási bizottságok számára hatáskört a meghozott határozataik visszavonására. A Ve. 215. § d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani azt a kifogást, melynek elbírálása egyik választási bizottság hatáskörébe sem tartozik, ekként nem jogszabálysértő, hogy az NVB a saját határozatát nem vonta vissza.
[11] Arra is helyesen mutatott rá az NVB, hogy a beadvány tárgya a 661/2014. számú határozat és azt azt felülvizsgáló Kvk.V.37.013/2015/3. számú kúriai végzés, amelyekkel kapcsolatban a kérelmező jogorvoslati jogát már kimerítette, sőt alkotmányjogi panaszt is benyújtott. A Kúria Kvk.V.37.013/2015/3. számú végzésével két jogcímen is - elkésettség, jogi képviselő hiánya - érdemi vizsgálat nélkül utasította el a felülvizsgálati kérelmet, az Alkotmánybíróság pedig 3053/2015. (III.13.) AB végzésével az alkotmányjogi panaszt utasította vissza a fent már említett okokból.
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelem kapcsán – amely dominánsan a jogorvoslat szabályait elemzi, illetőleg az ezzel kapcsolatos eljárást kifogásolja – arra mutat rá, hogy a Ve. 10. § (1) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. A kérelmező alkotmányjogi panasza nyomán hozott fent megjelölt számú AB végzés, maga is rögzítette, hogy az indítványozó az NVB határozata ellen több mint fél évvel később nyújtotta be bírósági felülvizsgálati kérelmét. (Egyébiránt a postai kézbesítéshez képest is több hónappal.)
[13] Az Alkotmánybíróság a Ve.-ben foglalt határidőkkel kapcsolatban - utalva korábbi joggyakorlatára is - kifejtette, hogy: „a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ez által indokoltak is a rövid 1-3 napos határidők”. Rámutatott, hogy: „a jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza”.
[14] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: „a választási eljárásban tudható, így előre kiszámítható, hogy mikor kerülhetnek sorra olyan döntések, amelyekkel kapcsolatban jogorvoslat esetlegesen felmerülhet. A választási szervek elérhetősége biztosított, folyamatosan üléseznek, illetve készenléti helyzetben vannak”, továbbá „a választási eljárásnak a demokratikus legitimáció biztosításában megnyilvánuló funkciója, valamint az eljárási rend sajátosságai, ezen belül is különösen a jogalanyok (jogorvoslattal érintett személyek) helyzete indokolttá teszi a rövid jogorvoslati határidők és az ehhez kapcsolódó szigorú feltételek meghatározását”.
[15] A fentiek alapján jogszerűen állapította meg az NVB, hogy a kérelmező a jogorvoslati jogát teljes körűen kimerítette – beleértve az alkotmányjogi panaszt is – ezért ugyanazon határozattal szemben ismételten (évekkel később) jogorvoslati kérelmet nem nyújthatott be, helyesen járt tehát el az NVB, amikor érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmet.
[16] A Kúria az érdemben helyes határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.
Záró rész
[17] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapulvételével határozta meg, melynek viselésére a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint a kérelmezőt kötelezte.
[18] A Kúria határozata ellen a Ve. 232. § (5) bekezdés a további jogorvoslatot kizárja.
Budapest, 2017. szeptember 27.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró