Kvk.VI.37.688/2019/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.688/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda   

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 133/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 133/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2019. május 17-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) személyesen kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy a Budapest VI. kerület Andrássy út páros és páratlan oldalain a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK) jelölő szervezet több helyen választási plakátokat helyezett el műemléki kandelábereken. Álláspontja szerint a DK magatartása a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 15. és 17. pontján keresztül sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontját és 144. § (5) bekezdését, mert a kandeláberek védett műemléki értéknek minősülnek, amelyeken tilos választási plakátot elhelyezni.
[2] A kérelmező bizonyítékként csatolt 9 darab általa készített fényképfelvételt a DK sérelmezett plakátjairól.
[3] Az FVB a 24/2019. (V.20.) számú határozatában a kifogást elutasította. A Kötv. 7. § 15. és 17. pontjainak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 33. pontjának értelmezése és a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósága által vezetett műemléki nyilvántartás kifogásban megjelölt törzsszám alatt található adatainak vizsgálata alapján az FVB arra a következtetésre jutott, hogy az Andrássy úton elhelyezett kandeláberek nem sorolhatók a Ve. 144. § (5) bekezdésében meghatározott fogalmak egyikébe sem, ezért az abban foglalt plakátelhelyezési tilalom a kandeláberek tekintetében nem áll fenn.
[4] Az FVB határozatával szemben a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, amelyben vitatta az FVB azon érvelését, hogy az Andrássy úton elhelyezett kandeláberekre nem vonatkozik a Ve. 144. § (5) bekezdése.
[5] Az érintettség vonatkozásában előadta, hogy mint a világörökségi területen lakó állampolgár, kötelességének tartja a világörökségi területre irányadó jogszabályok betartásának figyelemmel kísérését és a terület méltóságának megőrzését. A lakcíme pontosan erre a területre esik, így amikor kilép az ingatlanából, szembesül a jogsértéssel, ami az absztrakt jogait csorbítja.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. május 24-án kelt 133/2019. számú határozatában a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[7] Az indokolásban kiemelte, hogy 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is. A Kúria Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésére hivatkozva hangsúlyozta, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az érintett jogsérelem közvetlenül kihat. További két kúriai végzés szerint a megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében a magánszemélyek tekintetében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni.
[8] Az NVB irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV.1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint mindig az adott ügyben kell dönteni az érintettségről a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervnek.
[9] Az NVB hangsúlyozta, a kérelmező e minőségében megnevezésén túl nem közölt olyan adatokat, tényeket és nem csatolt be olyan bizonyítékokat sem, amelyek igazolhatnák, hogy az általa kifogásolt kampánytevékenység rá személy szerint, jogainak gyakorlása, illetve kötelességeinek teljesítése körében közvetlenül mikor, milyen módon hatott ki.
Hivatalbóli bizonyításnak nincs helye, a kérelmező pedig érintettségét nem igazolta.

A felülvizsgálati kérelem

[10] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása iránt oly módon, hogy egyrészt a Kúria állapítsa meg a jogszabálysértés megtörténtét, másrészt tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, harmadrészt szabjon ki bírságot a jogsértővel szemben.
[11] Az érintettsége igazolása körében a kérelmező fenntartotta a fellebbezésében írt azon előadását, hogy a világörökségi területen lakó állampolgárként kötelessége az erre vonatkozó jogszabályok betartását figyelemmel kísérni. Az NVB okfejtésével szemben ő az ügyben érintett helyi lakosnak minősül, ezért érintettsége fennáll. A Budapest, VI. kerület Oktogon téren lakik, így minden nap szembesül a jogsértéssel, hogy a választási plakátok elrondítják ezt a csodálatos műemléki és világörökségi részt. Ha a kampányoló szervezet betartotta volna a szabályokat, úgy nem kellene szembesülnie a jogsértés által okozott vizuális szennyezéssel.
[12] A kérelmező érdemben kifejtette, hogy a kandeláberek a Kötv. 7. § 15. és 17. pontjára tekintettel védett műemléki értéknek minősülnek, így azokon plakátot nem lehet elhelyezni, az ezzel ellentétes magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját és 144. § (5) bekezdését.
[13] A Kúria az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozatában megfogalmazott, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított elvárásaira figyelemmel a DK számára biztosította a nyilatkozattétel lehetőségét.
A DK nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását indítványozta. Hangsúlyozta, a kérelmező jogaira az általa állított jogsértés közvetlenül nem hat ki, így nem minősül érintettnek.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[15] A Kúria elsődlegesen a kérelmező érintettségét vizsgálta.
[16] A Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[17] Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[18] A Kúria rámutat, a Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 221. § (1) bekezdése a fellebbezés előterjesztésére jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg 2018. szeptember 1-jétől. Ugyanis ameddig kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig fellebbezés előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Ez azt jelenti, hogy a kifogást benyújtó személy – jelen esetben a kérelmező – fellebbezést csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettséget (Kúria Kvk.VI.37.638/2019/3. számú végzése).
[19] A Kúria Kvk.I.37.597/2014/5. és Kvk.III.37.503/2014/3. számú döntéseiben is megtestesülő egységes gyakorlata szerint érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.
[20] A Kúria megítélése szerint az érintettség igazolása körében a kérelmező bizonyítási kötelességének nem tett eleget, azt sem a fellebbezési, sem a bírósági felülvizsgálati eljárás során nem bizonyította.
[21] Önmagában az, hogy a kérelmező a Budapest, VI. kerület Oktogon téren lakik és az EP választáshoz kapcsolódó kampányidőszakban a DK plakátjait látta az Andrássy úti kandelábereken nem minősül a jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kiható ténynek. A kérelmező kifogásában és fellebbezésében is azt fejtette ki, hogy az általa állított jogsértés az absztrakt – tehát nem a konkrét – jogait csorbította.
[22] Az NVB helyesen, a Ve. 221. § (1) bekezdésének megfelelő értelmezésével és alkalmazásával döntött a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról.
[23] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

Záró rész

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7)  bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[25] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott összegű eljárási illetéket.
[26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 30.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró