A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.639/2019/3.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 106/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az 51/2019. számú határozatában a kérelmezőt az Európai Parlament tagjainak választásán a Demokratikus Koalíció által állított lista 36. helyén jelöltként jogerősen nyilvántartásba vette. Az NVB a 91/2019. számú határozatában a kérelmező európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát a Szegedi Törvényszék 1.B.139/2019/43. számú indítványával érintett ügyben fenntartotta azzal, hogy a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
[2] A kérelmező, mint beadványozó az NVB-nél kifogást terjesztett elő Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivőjével és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) jelölő szervezettel szemben azon magatartásuk miatt, hogy felelősségre vonták az NVB 8 tagját és lemondásra szólították fel őket, továbbá lemondásuk elmaradása esetére szankciót helyeztek kilátásba. Érvelése szerint Nacsa Lőrinc és a KDNP tevékenysége elsődlegesen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 14. § (1) bekezdését, másodlagosan a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltakat sérti.
[3] Előadta, hogy minden olyan magatartás, ami annak veszélyét rejti magában, hogy a választási bizottsági tag a jövőben nem függetlenül, nem a törvényeknek alárendelten, hanem a fenyegetettségtől tartva fogja a munkáját végezni, és dönteni az elé kerülő ügyben, súlyosan veszélyezteti a választás tisztaságát. Megjegyezte, hogy korábban előfordult már, hogy az NVB közvádas ügyben is fenntartotta egy jelölt mentelmi jogát.
A NVB határozata
[4] Az NVB a 2019. május 13. napján kelt 106/2019. számú határozatával a kérelmező kifogását elutasította.
[5] Indokolásában az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorlatára is figyelemmel kialakított alkotmánybírósági gyakorlatra utalással rögzítette, hogy a nyilatkozatok egy, az Európai Parlament tagjainak választási eljárásában és közös lista állításában résztvevő jelölő szervezet szóvivőjétől hangzottak el, nyilvános eseményen, egy sajtótájékoztatón. A közlés tárgya az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán nyilvántartásba vett, listán szereplő jelölt mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos bizottsági döntés volt. A megnyilatkozás lényege a mentelmi jog fenntartása mellett szavazók tevékenységének éles kritikája volt.
[6] Célját tekintve elmondható, hogy az egyrészt az NVB ellenzéki delegált tagjai tevékenységének kritizálásán keresztül a KDNP-re, mint jelölő szervezetre való figyelem ráirányítása, másrészt egyes tagok személyes bírálata volt. Ezen kívül a Demokratikus Koalíció jelöltje tekintetében is tartalmazott megnyilvánulásokat.
[7] Érvelése szerint a közlés figyelemfelkeltő és markáns stílusa ellenére nem sérti az NVB tagjainak emberi méltóságát és nem érinti azok magán- vagy családi életét, amely alapján annak jogsértő jellege megállapítható lenne.
[8] Az NVB leszögezte, hogy a kifogásolt megnyilvánulás a közügyek vitatásához, az Európai Parlament tagjainak választásához és az NVB tagjainak, mint közfeladatot ellátó személyek tevékenységéhez kapcsolódik, az a KDNP, mint jelölő szervezet által folytatott – a Ve. 141. §-a szerinti – kampánytevékenységként értékelhető, amely miatt azt megilleti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó magasabb védelmi szint.
[9] Hangsúlyozta, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonított annak az alkotmánybírósági gyakorlatnak, amely szerint a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. Továbbá a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb (7/2014. (III.7.) AB határozat, Indokolás [57], 13/2014. (IV.18.) AB határozat, Indokolás [39]).
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és a kifogásban megjelölt jogszabálysértések megállapítását kérte. Érvelése szerint az NVB eljárása sérti a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseiben foglaltakat, Nacsa Lőrinc, valamint a KDNP jelölő szervezet magatartása a Ve. 14. § (1) bekezdésébe és 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba ütközik.
[11] Az érintettségével kapcsolatban előadta, hogy az ügyben érintett természetes személy, egyben jelölt is. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére utalással hangsúlyozta, hogy a támadott határozatában az NVB az ő kifogásáról rendelkezett, érdemi felülvizsgálat hiányában jogorvoslati lehetőség nélkül maradna.
[12] A kifogásában foglaltakat megismételve kiemelte, hogy Nacsa Lőrinc és a KDNP tartalmilag támadást intézett a kizárólag a törvénynek és a választóknak alárendelt, független választási bizottság, illetve annak meghatározott tagjai ellen.
[13] Állította, hogy a kifogásolt közlés átlépte a szabad véleménynyilvánítás határát, azzal, hogy az egyik jelölő szerv a további jelölő szervek választási bizottságba delegált tagjainak lemondását követelte. A választási bizottsági tagokat feladatvégzésük során presszionálni, döntésük miatt felelősségre vonni, szankcionálni tilos, az ilyen magatartás a függetlenségük ellen, így a választás tisztasága ellen hat. Megjegyezte, hogy a választási bizottsági tagok nem tudják magukat az őket ért támadásokkal szemben úgy megvédeni, mint a közéleti szereplők.
[14] Hangsúlyozta, hogy nem kell az eredménynek, azaz a kiszabott feladatellátás ellehetetlenülésének bekövetkeznie a Ve. 14. § (1) bekezdése megsértésének megállapíthatóságához.
[15] A kifogásban foglaltakat megismételve leszögezte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem védi a valótlan tényállítást. Nem példátlan ugyanis, hogy közvádas ügyben fenntartja a választási bizottság a jelölt mentelmi jogát.
[16] A Kúria az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozatában megfogalmazott, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított elvárására figyelemmel Nacsa Lőrinc és a KDNP, mint érintettek számára biztosította a nyilatkozattétel lehetőségét, ők azonban ezzel nem éltek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra nem alkalmas.
[18] A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választás eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[19] A Ve. 208. §-a kimondja, hogy kifogást a választásra irányuló jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[20] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[21] A kiemelt törvényi rendelkezésekből látható, hogy a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg, mint a kifogás előterjesztésére jogosultak körét. Kifogást a Ve. 208. §-ában felsoroltak minden további feltétel nélkül benyújthatnak, viszont a bírósági felülvizsgálat iránt már csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. Az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása, illetve annak NVB általi elbírálása még nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget, mint többletfeltételt is támasztja.
[22] Amint azt az Alkotmánybíróság több döntésében is kifejtette, a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezt mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el [3081/2014. (IV.1.) AB számú határozat, 3082/2014. (IV.1.) AB számú határozat és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzés].
[23] A töretlen bírói gyakorlat szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat.
[24] Az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell igazolnia. E körben azt kell alátámasztania, hogy a választási ügy, illetve az NVB határozata nyilvánvalóan befolyással van saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van jogaira, kötelezettségeire. Az általános indokokra, a közérdek védelmére, illetve a jogorvoslathoz való jogra hivatkozás esetén – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – az érintettség nem állapítható meg.
[25] A bírósági felülvizsgálattal támadott határozatában az NVB Nacsa Lőrincnek és a KDNP-nek azt a nyilatkozatát értékelte, amelyben felelősségre vonták, illetve lemondásra szólították fel az NVB nyolc tagját, illetve lemondásuk elmaradása esetére szankciót helyeztek kilátásba. A határozat tárgya, vagyis az ügy lényege a sajtótájékoztatón elhangzott kijelentés volt. Az megnyilatkozások nem a kérelmezőről szóltak, nem őt, hanem az NVB egyes tagjainak tevékenységét bírálták. Ennélfogva az NVB 106/2019. számú határozata a kérelmező jogát, kötelezettségét közvetlenül nem érintette, saját jogi helyzetére nem hatott ki, a határozat rendelkező része és a kérelmező között nyilvánvaló kapcsolat nem mutatható ki.
[26] A választási alapelvek, a Ve. rendelkezéseinek és az alkotmányos követelmények tiszteletben tartása, továbbá a választási bizottságok függetlenségének megőrzése a választások tisztaságának alapvető feltétele, általános közérdek. Ez azonban önmagában nem alapozza meg a természetes személy kérelmező ügyben való érintettségét.
[27] Az Alaptörvény általánosságban biztosítja a jogorvoslathoz való jogot, az alapjog részletes kifejtését azonban törvényi szabályozásra bízza. A Ve. – fentiekben bemutatott – 208. §-a és 222. § (1) bekezdése világos és egyértelmű szabályrendszert ad, amikor határozottan elkülöníti a kifogás benyújtására és a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló érintettség hiányában a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére annak ellenére nem jogosult, hogy az NVB az ő kérelmét bírálta el.
[28] Az NVB egyrészt választott, másrészt megbízott tagokból áll. A Ve. 27. § (1) és (3) bekezdéseire figyelemmel a megbízott tagok között kormánypártok és ellenzéki pártok által delegált személyek is szerepelnek.
[29] A kifogással érintett megnyilvánulás a mentelmi jog fenntartása mellett szavazó delegáltak magatartásával szemben fogalmaz meg kritikát. Kétségtelen, hogy a kérelmezőt jelölő szervezet is delegált az NVB-be tagot. Ez a körülmény legfeljebb az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetek érintettsége fennállásának vizsgálatát teheti szükségessé, ám nem alapozza meg azon jelölt érintettségét, aki nem a jelölő szervezet képviseletében lép fel. A kifogásolt megnyilvánulás, illetve az NVB határozata a kérelmezőnek a jelölti jogait, illetve kötelezettségeit sem érinti, azokra közvetlen kihatással nincs, ezért a kérelmező jelölti státusza sem alapozhatta meg a sérelmezett közlést értékelő határozat tekintetében az érintettséget.
[30] A kérelmező érintettségének hiányában a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[32] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. május 19.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró