Kvk.VI.37.638/2019/3. számú határozat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.638/2019/3.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 109/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Csongrád Megyei Főügyészség a 2.B.1202/2015/624. számú vádiratával ... – jelen ügyben: kérelmező – vádlottal szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és társtettesként elkövetett gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat, a büntetőeljárás a Szegedi Törvényszék előtt 1.B.139/2019. szám alatt folyik.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az 51/2019. számú határozatában a kérelmezőt az Európai Parlament tagjainak választásán a Demokratikus Koalíció által állított lista 36. helyén jelöltként jogerősen nyilvántartásba vette. A Szegedi Törvényszék indítványozta a kérelmező mentelmi jogának felfüggesztését, amely a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatásának akadályát képezi.
[3] Az NVB a 2019. május 7-én kelt 91/2019. NVB számú határozatában a kérelmező európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát a Szegedi Törvényszék 1.B.139/2019/43. számú indítványával érintett ügyben fenntartotta azzal, hogy a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
[4] Dr. Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) parlamenti államtitkára 2011. május 11-én az NVB elnöke felé egy nyilatkozatot juttatott el, amely közleményként az Országos Sajtószolgálat hivatalos oldalán is megjelent. E szerint „az IM mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy az NVB elutasította a Szegedi Törvényszék kérését és nem függesztette fel a kérelmező mentelmi jogát. Magyarországon még nem volt példa arra, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot. Ez elfogadhatatlan, a bűnüldöző szervek munkáját nehezíti és lehetővé teszi a gyanúsított számára, hogy bizonyítékot tüntessen el, vagy az országból elszökjön. A magyar demokrácia történetében példátlan, hogy egyes politikai körök megpróbálják ellehetetleníteni az igazságszolgáltatás működését. Felszólítjuk az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségekkel ne éljenek vissza, ne akadályozzák a bíróságokat munkájukban.
Amint az közismert, ...nak az évekkel a választás kiírását megelőző cselekményen alapuló, a választási eljárással semmiféle összefüggésben nem lévő büntetőügyekben kell bíróság elé állnia, az esetének a mentelmi jog lényegéhez, szelleméhez nincsen köze. Emellett azt, hogy a mentelmi jog nem alapjog, az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta már, éppen ... ügyében 2018-ban. Összegezve a történteket elmondható, hogy az NVB ellenzéki delegáltjainak magatartása semmi másra nem alkalmas, csak a jogrendszerbe vetett bizalom rombolására, a jogállam megcsúfolására.
Mindezekre tekintettel kérem Elnök Urat, hogy levelemet juttassa el minden párt küldöttjének. A magyar demokrácia és Európa jövőjének ügye ugyanis nem lehet néhány politikai hazárdőr játékszere.”

A kifogás

[5] A kérelmező 2019. május 12-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a 2019. május 11-én megjelent fenti közlemény miatt. Véleménye szerint az IM tárgybeli magatartása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása és e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdését. Hivatkozott a Ve. 18. § (1) bekezdés c) pontjára, (2) bekezdés d) pontjára, 55. § (2) bekezdésére. Kifejtette, hogy az IM magatartása az Alaptörvény C. cikk (1) bekezdésében szabályozott hatalommegosztás elvébe is ütközik.
[6] Kiemelte, hogy a közleményt az összes internetes sajtótermék közölte, így az a választók széles köréhez eljutott. Az állandósult bírósági joggyakorlat alapján az IM a véleménynyilvánítás alapjogának alkotmányos oltalmát nem élvezi, tehát a közlemény nem értékelhető az IM véleményeként. Az IM durván, jogszabályi felhatalmazás nélkül beavatkozott a tőle is független NVB és annak tagjainak eljárásába. A Kormánynak és az IM-nek sem feladat- sem hatásköre nincs arra, hogy beleszóljon a választási bizottságok munkájába, ezért az IM eljárása nem rendeltetésszerű joggyakorlás. A politikai fennhangoktól sem mentes közleményét az IM a választás kampányidőszakban nyilvánosan közölte, ezzel befolyásolva a választókat. E körben figyelembe kell venni, hogy az IM minisztere a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek választási listájának listavezetője, tehát neki közvetlen politikai érdeke a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek sikeres szereplése, ebből következően az ellenzék gyengítése negatív kampánnyal.
A fentiek miatt a közleménnyel az IM megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdését.
[7] Az IM eljárása az Alaptörvényben rögzített hatalommegosztás elvébe is ütközik, ugyanis a végrehajtó hatalom nem szólhat bele a független választási bizottságok munkájába.
[8] Az NVB az 565/2018. számú határozatában áttörte azt a korábbi gyakorlatát, hogy közvádas ügyekben mindig felfüggeszti a jelölt mentelmi jogát. Ezzel a ténnyel ellentétes a közlemény azon állítása, amely szerint Magyarországon még nem volt példa, hogy köztörvényes bűncselekmény gyanúja esetén ne függesszék fel a mentelmi jogot. A valótlan tényállításával az IM megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[9] Szintén a tényekkel ellentétes az az állítás, hogy „(...) lehetővé teszi a gyanúsított számára, hogy bizonyítékokat tüntessen el, vagy az országból elszökjön”. Ezzel szemben esetében jogerős bírósági döntés szól arról, hogy a vonatkozásában nem merül fel a bizonyítás megnehezítése, valamint a szökés és elrejtőzés veszélye. Ez a valótlan állítás is sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
[10] A kérelmező szerint súlyosan sérti a választás tisztaságát, hogy az IM felelősségre vonta az NVB azon tagjait, akik a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak. A választások tisztasága ellen hat, ha egy választási bizottsági tagnak attól kell tartania a szavazata leadása után, hogy őt felelősségre vonják, listázzák. Sem a mentelmi jog fenntartása mellett döntő, sem annak felfüggesztését támogató választási bizottsági tagot nem lehet számon kérni és felelősségre vonni döntése miatt, főleg nem úgy, ahogy ezt az IM tette, a nyilvánosság előtt valótlanságot állítva, ellenük hangulatot keltve.

Az NVB határozata

[11] Az NVB a 2019. május 13-án kelt 109/2019. számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy az IM a Dr. Völner Pál parlamenti államtitkár által jegyzett közlemény és megkeresés tartalmával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[12] Az indokolás szerint a Ve. 14. § (1) bekezdés sérelme megállapításának alapja az lehet, ha a kifogásban támadott személy vagy szervezet tevékenységének eredményeként egy választási bizottság a törvényi rendelkezésben számára kiszabott feladatot nem, vagy nem az ott megjelölt módon tudja ellátni. A mentelmi ügy lefolytatása során ezt alátámasztó bizonyíték vagy adat nem keletkezett, az NVB tagjai személyes és szakmai meggyőződésüknek megfelelő szavazatukat leadhatták, ami alapján a mentelmi jog fenntartásra került. A Ve. 14. § (1) bekezdése a jogerősen lezárul eljárásban nem sérült, a közlemény tartalma egyéb konkrét ügyre való utalást nem rögzít.
[13] A választási alapelvek sérelme körében az NVB megállapította, hogy a közlemény a valóságnak nem megfelelő adatot tartalmaz, mert a jogelőd Országos Választási Bizottság döntéseit figyelmen kívül hagyva az NVB 15 alkalommal járt el mentelmi ügyben, ezek közül 9 esetben a mentelmi jogot felfüggesztette, 5 esetben fenntartotta, 1 esetben a kérelmet hatásköre hiányában utasította el. A mentelmi jog fenntartását eredményező döntések között 4 született „köztörvényes” bűncselekményben indult megkeresés alapján.
[14] Az NVB hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésében foglaltakra, amely szerint az Alaptörvényből nem következik, hogy a Kormány, mint az állam egyik közhatalmi szerve rendelkezik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának az Alaptörvény IX. cikke által garantált alapjogával. A Kormányt ugyanakkor megilleti a tájékoztatás joga és lehetősége, amelyet azonban a választási kampányidőszakban a Ve. keretei között kell gyakorolnia.
[15] Az NVB érvelése szerint a közlemény tartalma a valótlan tájékoztatás és a jelölő szervezetekkel egybehangzó, az NVB egyes tagjainak joggyakorlását minősítő tartalma miatt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének nem felel meg.
[16] Az NVB nem látta igazoltnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét, mert a közlemény az NVB joggyakorlatába való beavatkozásra nem alkalmas, tényleges joghatása nincs, valamint a döntést követően született, így a választási bizottság eljárásába való beavatkozás szándéka sem vethető fel.

A felülvizsgálati kérelem

[17] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a kifogásban foglaltaknak való teljes mértékben történő helyt adás iránt. A kérelmező a határozat kifogásnak helyt adó részét nem támadta. Okfejtése szerint az IM közleménye a megállapított jogsértésen túl sérti elsődlegesen a Ve. 14. § (1) bekezdését, másodlagosan a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját és az Alaptörvény C. cikk (1) bekezdését. Az NVB eljárása ellentétes a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseivel. A kérelmező a jogsértés körében még hivatkozott a Ve. 18. § (1) bekezdés c) pontjára, (2) bekezdés d) pontjára, valamint a Ve. 55. § (2) bekezdésére.
[18] Véleménye szerint a kormánypártok és jelölő szervezetek szóvivőinek 2019. május 9-én és 2019. május 11-én tett közlései az IM közleményével egybehangzóak. Az NVB 91/2019. NVB számú határozatával érintett eljárásban fel sem merült, hogy a kérelmező megszökne vagy bizonyítékokat tüntetne el, ilyen veszélyekre a Szegedi Törvényszék sem hivatkozott indítványában. Az IM hivatalos közleményében nem a véleményét fejtette ki, hanem valótlan tartalmú közlést tett és semlegességét feladva beavatkozott a választási kampányba és a tőle független NVB eljárásába. A közlemény célja a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek választók által ismert narratívájának megismétlése és felerősítése volt.
[19] Az NVB az IM jogsértése körében a kifogás III/4. pontjában írtak érdemi vizsgálatát nem végezte el, indokolásában erre nem tért ki, így döntését nem a teljes tényállás alapján hozta meg. Az IM azzal is megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, hogy valótlanul állította, miszerint lehetősége áll fenn a kérelmezőnek a bizonyítékok eltüntetésére vagy az országból való elszökésre.
[20] Az NVB okfejtésével szemben nem kell az eredménynek – a kiszabott feladat ellátása ellehetetlenülésének – bekövetkeznie ahhoz, hogy megállapítható legyen a Ve. 14. § (1) bekezdésének megsértése. Az IM közleménye annak a veszélyét rejti magában, hogy a választási bizottsági tag a jövőben nem függetlenül, hanem fenyegetéstől, verbális támadástól tartva fogja a munkáját végezni, ami súlyosan veszélyezteti a választási bizottság, így annak tagjának függetlenségét.
[21] A kérelmező hangsúlyozta, az IM eljárása az Alaptörvényben rögzített hatalommegosztás elvébe is ütközik. Az NVB a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól is független, az IM a parlamenti államtitkára – aki egyben országgyűlési képviselő is – által jegyzett közlemény tartalmával az Alaptörvény C. cikk (1) bekezdését és a Ve. alapelveit is megsértette.
[22] A választás tisztaságát veszélyezteti, ha az IM felelősségre von egy választási bizottsági tagot a leadott szavazata miatt. Jelen esetben a kormányzó pártok által megválasztott miniszterelnök kormányának alárendelt IM vonta felelősségre az ellenzéki pártok és jelölő szervezetek delegáltjait, ami súlyosan sérti a választás tisztaságát.
[23] A Kúria az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozatában megfogalmazott, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított elvárására figyelemmel az IM, mint érintett számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosította, amely azzal nem élt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[24] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan.
[25] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa hivatalos tudomással bír arról, hogy az NVB 109/2019. számú határozatának a kifogást helyt adó részével szemben az IM bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésében az NVB 109/2019. számú határozatát megváltoztatta és ... kifogását teljes körűen elutasította.
Miután a kérelmező felülvizsgálati kérelme a határozat kifogást elutasító részére vonatkozik, ezért az önállóan elbírálható.
[26] A Kúria elsődlegesen a kérelmező érintettségét vizsgálta.
[27] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[28] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének indokolása I. pontjában az érintettsége körében tett előadást. Kifejtette, hogy az ügyben érintett természetes személy, továbbá jelölt az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán. Az IM közleménye őt is érinti, vele kapcsolatban is megfogalmazott valótlan állításokat, továbbá jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a Kormány alá rendelt IM a választási alapelveket és a Ve. rendelkezéseit, az alkotmányos követelményeket tartsa tiszteletben, maradjon semleges, ne fejtsen ki jelölő szervezetek narratíváját felerősítő, a választói akaratot befolyásoló tevékenységet. Mind a választónak, mind a jelöltnek, mind az IM közleményével érintettnek tehát jogos érdeke sérül akkor, amikor ezen alapelvek, jogszabályok, alkotmányos követelmények sérülnek.
[29] Nyomatékosan hivatkozott arra, hogy az NVB 109/2019. számú határozatában az ő, azaz a kérelmező kifogásáról rendelkezett és a kifogásának csak részben adott helyt. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését felhívva kiemelte, hogy az NVB határozata kérelmezői oldalról jogorvoslati lehetőség nélkül maradna, amennyiben a Kúria érdemben nem vizsgálná a felülvizsgálati kérelmét. Összefoglalóan rögzítette, hogy a fentiekből fakadóan az eljárás érintettje.
[30] Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.”
[31] A Kúria rámutat, a Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 222. § (1) bekezdése a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg. Ugyanis amíg kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Ez azt jelenti, hogy a kifogást benyújtó személy – jelen esetben a kérelmező – bírósági felülvizsgálati kérelmet csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettségét.
[32] A Kúria Kvk.I.37.597/2014/5. és Kvk.III.37.503/2014/3. számú döntéseiben is megtestesülő egységes gyakorlata szerint a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.
[33] A kifogásolt, az NVB 109/2019. számú határozatával elbírált közlemény az NVB-nek a 91/2019. NVB határozatával kapcsolatos, ami a kérelmező mentelmi jogát fenntartotta. A Kúria megítélése szerint a közlemény a kérelmező, mint magánszemély jogaira és kötelezettségeire közvetlenül nem hat ki, nem érinti a mentelmi jogát, mert azt a 91/2019. NVB határozat fenntartotta, ami ellen jogorvoslatnak nincs helye. Önmagában az a tény, hogy az IM nem értett egyet a kérelmező mentelmi ügyében hozott NVB határozattal és ezt az álláspontját a közleményben megjelenítette, nem alapozza meg a kérelmező, mint magánszemély érintettségét.
[34] A választási alapelvek, a Ve. rendelkezéseinek és az alkotmányos követelmények tiszteletben tartása, továbbá a választási bizottságok függetlenségének megőrzése a választások tisztaságának alapvető feltétele, általános közérdek. Ez azonban önmagában nem alapozza meg a természetes személy kérelmező ügyben való érintettségét.
[35] A Ve. 14. § (2) bekezdés a) pontja választási bizottságként határozza meg az NVB-t. A 16. § értelmében a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll. A 19. § (1) bekezdése szerint a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak. A 20. § (1) bekezdése alapján az Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre. A 27. § (1) bekezdése rögzíti, a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. A 27. § (3) bekezdése értelmében az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.
[36] A fentiekre figyelemmel az NVB-t egyrészt választott, másrészt megbízott tagok alkotják, a megbízott tagok között a kormánypártok és ellenzéki pártok által megbízott személyek is szerepelnek, tekintettel a Ve. 27. § (1) és (3) bekezdéseire.
[37] Az IM kifogással érintett közleménye a 91/2019. NVB határozathoz kapcsolódóan az NVB, ezen belül is a mentelmi jog fenntartása mellett szavazó ellenzéki delegáltak magatartásával, ezen keresztül az ellenzéki pártokkal szemben fogalmaz meg kritikát. Az NVB megbízott tagjait nagyrészt a Ve. 27. § (3) bekezdésének megfelelően az EP választáson listát állító jelölő szervezetek bízzák meg, ezért a Kúria nézete szerint az IM közleményére vonatkozóan legfeljebb a jelölő szervezetek érintettségének fennállása vizsgálható. A jelöltek saját jogaira és kötelezettségeire a közlemény közvetlenül nem hat ki, így a kérelmező, mint jelölt érintettsége nem állapítható meg.
[38] A kérelmező érintettségének hiányában a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7)  bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[40] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 19.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró