Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.559/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda   

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 65/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 65/2019. számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy a kérelmező a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét a „Tények” 18:00 órakor kezdődő kiadása, illetve a „Tények röviden”, „Tények Reggel”, „Tények Este” és „Tények extra” kiadásainak a 2019. április 18-a és április 23-a közötti műsorfolyamával sértette meg, az e műsoroknak a 2019. április 12-e és április 17-e közötti műsorfolyamára vonatkozó kifogást elutasítja.
A kérelmezővel szemben kiszabott bírság összegét 500.000.- (ötszázezer) forintra szállítja le.
A határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 5.000.- (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. A fennmaradó felülvizsgálati eljárási részilletéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) előterjesztett kifogásában előadta, hogy a kérelmező a 2019. április 12. és április 23. közötti, összesen 23 hírműsorával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat, mert e hírműsorokban csak és kizárólag a Fidesz-KDNP jelölőszervezet kampányáról számolt be, az ugyancsak folyamatos kampánytevékenységet folytató ellenzéket semmilyen formában nem említették meg egyik hírben sem.
[2] A műsorokat nézve az az érzése támad a választónak, hogy a Fidesz-KDNP-n kívül nem létezik más olyan párt, aki indulna az EP-választáson, és egyáltalán kampányolna vagy megszólalna bizonyos kérdésekben.
[3] A Kúria eseti döntéseire utalással hangsúlyozta, hogy az EP-kampány kezdete óta a kérelmezőnek – az NVB 45/2019. számú határozatában foglalt elmarasztalásának tudatában és arra tekintettel – módjában lett volna a műsorkészítési gyakorlatán változtatni.
[4] Kifogásában napokra lebontva megjelölte a sérelmezett műsorszámokat, azon belül a Fidesz-KDNP jelölőszervezet kampányáról szóló híradásokat. Beadványának melléklete a más pártok által, az említett időszakban tartott sajtótájékoztatók listáját tartalmazza.

Az NVB határozata

[5] Az NVB a 2019. április 25. napján kelt 65/2019. számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét azzal, hogy  a „Tények” 18:00 órakor kezdődő kiadása, illetve a „Tények röviden”, „Tények Reggel”, „Tények Este” és „Tények extra” kiadásainak 2019. április 12-e és április 23-a közötti műsorfolyama a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek számára aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosított, mint más jelölő szervezeteknek. A kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a határozat rendelkező részének közzétételére, valamint 1.043.000.- forint bírsággal sújtotta.
[6] Az indokolásban rögzítette, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a kampányidőszak 2019. április 6-tól május 26-án 19:00 óráig tart.
[7] Eseti döntésekre utalással leszögezte, hogy a következetes gyakorlat szerint a választási kampányban résztvevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. A kifogásban megjelölt, összesen 23 műsorszámra kiterjedő időszakot azért tartotta vizsgálható műsorfolyamnak, mert viszonylagos rövidsége ellenére a kifogásolt hírműsor naponta több alkalommal is megjelenik, mind rövid kiadásokkal, mind egy órás, az aktuális híreket széles spektrumban átfogó műsorszámmal, és a vélelmezett jogsértés lényegében valamennyi kiadást érinti legalább egy alkalommal.
[8] Kifejtette, hogy a tényállás tisztázása során olyan további híreket és riportokat is figyelembe vett a megjelölt műsorokból, amelyekre a beadványozó nem hivatkozott. Ezek alapján tételesen cáfolható, hogy a jelölőszervezeten kívül más párt nem jelent meg a hírműsorokban. E megjelenések azonban az EP választási eljárással összefüggést nem mutatnak tartalmilag, és a jelölőszervezetek álláspontja érdemben nem jelenik meg.
[9] A Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésére utalással hangsúlyozta, hogy a Kormány, valamint a hatáskörükben eljáró központi államigazgatási szervek nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampány időszakában kétség kívül érinti a választással kapcsolatos egyes közjogi jogviszonyokat. Ezért el kell határolni a kormányzati tájékoztatási tevékenységet a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől. Nem vehetők elmarasztaló értékelés alá a jelölőszervezet képviselőinek azon megjelenése, amely semmilyen tartalmi összefüggést nem mutat a választási kampánnyal.
[10] Értékelhető viszont a választási kampányban kiemelt figyelmet kapó migráció témájának hangsúlyos megjelenítése, amely során a beadványozó hivatkozásainak megfelelően lényegében csak a Fidesz-KDNP (a továbbiakban: Jelölőszervezet) álláspontja jelenik meg számos alkalommal. Ilyen megítélés alá esnek azok a műsorszámok is, amelyek a választási kampány középpontjában álló témát nem az aktuális választáshoz, hanem valamely más közéleti eseményhez kapcsolódóan ismertetik úgy, mint a „Közös szerb-magyar siker” riport április 15-én, illetve a kifogásban nem jegyzett „Egyetértésben Brazíliával” hír. Ezekben a riportokban és hírekben olyan szoros tartalmi összefüggés van a feldolgozott téma és a Jelölőszervezet kampánybeli kommunikációja között, amely kifejtetten alkalmas arra, hogy ezek a tartalmak a választók körében a Jelölőszervezet álláspontját alátámasszák és népszerűsítsék.
[11] Hangsúlyozottan figyelembe vette azt is, hogy a kérelmező műsoraiban számos alkalommal jelenítette meg és nyilatkozási lehetőséget adott a Jelölőszervezet 2019. évi európai parlamenti választásán állított listáján szereplő jelölteknek, ahol csak a személyük került megnevezésre, közjogi tisztségük nem.
[12] E megjelenítések, illetve az a tény, hogy más jelölőszervezetek az adott időszakban számos közérdeklődésre számot tartó témában tartottak sajtónyilvános rendezvényeket, amelyekről egyszer sem került sor beszámolóra, megalapozza azt, hogy a műsorfolyamban tartósan és súlyosan sérült a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és ez által a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A műsorszerkesztés eredményeként kizárólag a Jelölőszervezet választási kampányban elfoglalt álláspontja jelenik meg, amely a kérelmező széles elérése miatt kiemelten alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[13] A bírság összegének meghatározása során a Ve. 152. § (2) bekezdése szerint mérlegelte az eset összes körülményét. Figyelembe vette, hogy a jogsértés a kérelmező egyik legnézettebb műsorát érintette, a vizsgált műsorfolyamban két adásnap kivételével valamennyi napon megjelentek egyes elemei, és hogy a műsor több kiadását is érintette kisebb-nagyobb terjedelemben. Tekintettel volt még a jogsértő tevékenység ismétlődő jellegére, továbbá értékelte azt is, hogy a kérelmező országosan elérhető lineáris médiaszolgáltató.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság mellőzését kérte. Érvelése szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, továbbá a Ve. 141. §-ába, 142. §-ába, 151. § (1) bekezdésébe és 152. § (2) bekezdésébe is ütközik.
[15] Előadta, hogy a kifogásolt hírműsorok jelentős része nem hozható összefüggésbe a választási kampánnyal, mert azok a Kormány, illetve tagjai által adott tájékoztatást jelenítették meg. Nem tekinthető a választásban való részvételnek a „Közös szerb-magyar siker” című, a „Brüsszel a migrációt pénzeli” című, a „Szíjjártó: Közép-Európa erősödik” című, a „Feljelentik Sargentiniéket” című az „Orbán: Cél a gazdasági növekedés” című, a „Bűnösöket meg kell büntetni” című, valamint az „És harmadnapon feltámadt” című híradás, illetve riport, ezeket a kifogás elbírálása során figyelmen kívül kell hagyni.
[16] Előadta, hogy az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Ezt a követelményt nem teljesítik a kifogásban megjelölt, összesen 5 napon megjelenő műsorszámok.
[17] Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatból (a továbbiakban: AB határozat) kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie.
[18] Véleménye szerint sem a választási eljáráshoz kapcsolódóan, sem a sérelmezett műsorszámok vizsgálata ismeretében nincs olyan egyedi körülmény, amely a kifogásban megjelölt rövidebb időszakra megalapozta volna az önálló vizsgálatot. A vizsgált időintervallum eleve kizárja a tartós esélyegyenlőség lehetőségét, márpedig a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.
[19] Megjegyezte, hogy egy országos kereskedelmi médiaszolgáltatóval szemben a szerkesztői szabadság korlátozhatóságára vonatkozó szabályok nem érvényesülnek.
[20] A bírság kiszabása körében állította, hogy a határozat csak általánosságban hivatkozik az eset összes körülményeire, a mérlegelés konkrét szempontjaként megjelölt indokok alapján azonban nem lehet a bírság alkalmazását és összegszerűségét alátámasztani. Az indokolás nem tartalmazza tételesen a kiszabás során figyelembe vett súlyosbító vagy enyhítő körülményeket sem, ezért nem felel meg, a mérlegelési jogkörben hozott, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
[21] A bírság kiszabása azért is megalapozatlan, mert a jogsértés csak néhány adásnapot érint. A közlések témája, tárgyilagos stílusa, választásoktól való időbeli távolsága, a választói szándék befolyásolására való alkalmatlansága, illetve csekély jelentősége miatt a bírság kiszabása nem indokolt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[22] A bírósági felülvizsgálati kérelem részben alapos.
[23] A Kúria előtt hivatalosan ismert tény, hogy a Kúria a 2019. április 26. napján hozott Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzésével az NVB 53/2019. számú határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmező 2019. április 15-17-ei között a „Tények”, „Tények Este”, „Tények Reggel”, „Tények röviden”, „Tények extra” című hírműsorainak a választási kampányban való részvétellel összefüggő híreivel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvét, ezért eltiltotta a kérelmezőt a további jogsértéstől, kötelezte a végzés rendelkező részének közzétételére.
[24] Indokolása szerint a műsorszámok tartalmi elemzése alapján megállapítható, hogy a Jelölőszervezet három egymást követő napon többször is megjelenhetett, kifejthette az Európai Unió bevándorlási politikával kapcsolatos véleményét, míg más jelölőszervezetek részére egy esetben sem adott megjelenési lehetőséget a kérelmező.
[25] A Kúria a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az NVB a kérelmező 2019. április 15-17-i műsorfolyamát már vizsgálta az esélyegyenlőség alapelvi sérelem vonatkozásában, és bár határozatával a kifogást elutasította, a Kúria megváltoztató végzésével a vizsgált időszakra az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között alapelv kérelmező általi megsértését állapította meg. Tekintettel arra, hogy a 2019. április 15-17-i műsorfolyam jogszerűségére nézve ugyanazon a jogalapon a Kúria már jogerős határozatot hozott, ezért ezen időszak ismételt vizsgálatának és jogsértés megállapításának nincs helye, mert az sértené a kétszeres értékelés tilalmának elvét.
[26] A 2019. április 12-14. közötti időszak jelen ügyben szintén nem vehető figyelembe, mert az a 2019. április 18-23. közötti intervallummal közvetlen összefüggést nem mutat, a Kúria jogerős végzésével elbírált három napos szakasz kiesése folytán a műsorfolyam megszakadt.
[27] A fentiekre figyelemmel az NVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjába ütközik annyiban, hogy a jogsértést a kérelmező terhére olyan olyan műsorfolyam tekintetében állapította meg, amely időszakra vonatkozó műsorfolyam a jelen ügyben nem vizsgálható.
[28] A Kúria a továbbiakban az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem mentén a 2019. április 18-23-i műsorfolyam tekintetében vizsgálta.
[29] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[30] Amint arra az NVB és a kérelmező is helyesen hivatkozott, a választási eljárás felhívott alapelvi rendelkezéseinek betartása általában csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható.
[31] A műsorfolyam jogi definícióját a Ve. sem a választási kampánnyal összefüggésben, sem attól függetlenül nem határozza meg, nem adja meg a fogalom releváns tartalmi elemeit, nem jelöli ki a kereteit. Az AB határozatból következően a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem jelenti azt, hogy a műsorszolgáltatónak minden egyes álláspontot, minden műsorszámban meg kellene jelenítenie. Ebből azonban még nem vezethető le olyan érvelés, miszerint a műsorfolyamot a választási kampány teljes időszakára kellene vonatkoztatni, és azon belül akár egy-egy esemény, egy-egy időpont vagy időszak tekintetében ne lehetne a műsorfolyamot az alapelvi rendelkezések érvényesülése szempontjából vizsgálni. Ellenkező esetben ugyanis csak a kampányidőszak lezárultával lehetne mérleget vonni és szükség esetén a jogsértés következményeit alkalmazni. A jogi szankciónak azonban akkor már nem lenne visszatartó ereje, hiszen az alapelvek megsértésével a választói akarat befolyásolása megtörténhetett, a szavatok leadása után pedig a voksok korrigálására nincs mód.
[32] Tekintettel arra, hogy a műsorfolyamnak jogi definíciója nincs, és a kérelmező a bíróság felülvizsgálati kérelmében a műsorfolyam vizsgált időszakára nézve konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, továbbá semmilyen jogilag releváns tényt, körülményt nem hozott fel arra nézve, hogy a Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartására vonatkozó vizsgálatot milyen más, hosszabb vagy rövidebb időszakra nézve lehetne csak vizsgálni, a Kúria úgy ítélte meg, hogy a 2019. április 18-23-i hírműsorok olyan időszakot fognak át, amely – a jelen ügy konkrét tényállása mellett – az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvek érvényesülése szempontjából műsorfolyamként vizsgálható.
[33] A beadványozó kifogásában 2019. április 18-án kettő adást, ezen belül négy elemet, április 19-án, 20-án és 21-én egy-egy műsort, ezeken belül kettő-kettő elemet, míg április 23-án négy műsort, ezeken belül nyolc, de tartalmilag három elemet kifogásolt.
[34] Ehhez képest a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében 2019. április 18. és április 19. tekintetében még csak érintőlegesen sem cáfolta a kifogásban, illetve az NVB határozatában foglaltakat. 2019. április 20-ára nézve csak a „Szíjjártó: Közép-Európa erősödik” című riportról állította, hogy az nem tekinthető a választásban való részvételnek, a kifogásolt másik elem vonatkozásában észrevételt sem tett. Az április 21-i adásnapon sugárzott mindkét híradás figyelembevételét vitatta. Április 23. vonatkozásában lényegében elismerte, hogy az „Elsöprő siker Orbán Viktor programja” műsorelem a választási kampány része, csak a másik két elem értékelését vitatta.
[35] A kérelmező előadásából az következik, hogy – amennyiben el is fogadható, hogy az általa megjelölt összesen öt, a vizsgált időszakra eső híradás nem minősül választási kampányban való részvételnek – még mindig fennmaradt legalább öt olyan nap, amikor az érintett hírműsorokban kizárólag a Jelölőszervezet EP-választásokkal kapcsolatos kampánytevékenységéről adtak tájékoztatást úgy, hogy az adott időszakban az ellenzéki pártok – a kérelmező által sem vitatottan – közérdeklődésre számot tartó sajtónyilvános rendezvényeiről, hírértékkel bíró kampánytevékenységükről egyszer sem, még csak utalás szintjén sem számolt be.
[36] A Kúria megítélése szerint megállapítható, hogy a vizsgált műsorfolyamban nem valósult meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, a több napon át, különféle műsorszámokban megjelent híradások csak a Jelölőszervezet kampánytevékenységéről számoltak be. Az ellenzéki kampánytevékenység figyelmen kívül hagyásával a kérelmező kommunikációja alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, a Jelölőszervezet népszerűsítésére. Az egyoldalú tájékoztatás azt sugallhatta a választóknak, hogy csak a Jelölőszervezetnek van programja és jelöltje, más párt nem kampányol, nem indul eséllyel az EP-választáson.
[37] A kérelmező ezzel a magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[38] A Kúria szerint a kérelmező műsorszerkesztése a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában is ütközött, hiszen a jelen ügyben, és a Kúria korábbi határozatával vizsgált 2019. április 15-17-i időszak alatt elkövetett jogsértés az esélyegyenlőség lehetőségének tartós kizárását eredményezte. E mellett a kérelmezőnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy hasonló jellegű magatartása miatt az NVB a 45/2019. számú határozatával már elmarasztalta. Ennek ellenére a kérelmező a jogsértést nem szüntette meg, kifogásolt gyakorlatán nem változtatott. Magatartása ezért szándékosnak értékelhető.
[39] A Ve. 152. § (2) bekezdése értelmében az NVB bírságot szabhat ki. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit kell figyelembe venni.
[40] Kétségtelen, hogy az NVB határozatának bírság kiszabására vonatkozó indokolása nem különíti el a bírságkiszabás indokainál, illetve a bírságösszeg meghatározásánál mérlegelt egyes körülményeket. A figyelembe vett szempontokat azonban felsorolta, rögzítette, hogy mit, milyen súllyal értékelt. A kampányidőszakban a jelöltek és jelölőszervezetek által folytatott választási eljárással összefüggő bármely tevékenység jogszerű keretek között történő folytatásának kiemelt jelentősége van, ezért további indokolást nem igényel a bírság kiszabása akkor, ha az országosan elérhető lineáris médiaszolgáltató az egyik legnézettebb műsorával hosszabb időn keresztül, ismétlődő jelleggel megsérti a választási eljárás alapelvi rendelkezéseit.
[41] A kérelmező által felhívott Kp. 85. § (5) bekezdése nem írja elő azt, hogy a bírság összegének matematikai műveleten kellene alapulnia, a mérlegelésnél figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülmények pedig a határozat indokolásából kiolvashatók. Az NVB a kiszabható bírságmaximumot nem lépte túl, ezen kívül a kérelmező nem hivatkozott arra, hogy az NVB által mérlegelt körülmények valótlanok lennének, vagy relevánsan ne tartoznának a bírságkiszabást megalapozó összes körülményhez. Nem hozott fel olyan szempontot sem, amelyet az NVB jogsértő módon mellőzött az értékelésnél. Az NVB bírságkiszabással kapcsolatos mérlegelése ezért nem tekinthető jogsértőnek.
[42] Az NVB határozatában 2019. április 12-23-a időszak alatt megvalósított jogsértésre figyelemmel állapította meg a bírság összegét. A Kúria szerint azonban ezen intervallumnak csak a fele, azaz a 2019. április 18-23-i időszak értékelhető. Azzal, hogy az NVB olyan időszakra nézve alkalmazott bírságszankciót, amelyre nézve annak nem volt helye, megsértette a Ve. 152. § (2) bekezdését. Ezért a bírság összegét a jelen tényállás mellett értékelhető időszakhoz igazodóan, arányosan kell megállapítani. Az NVB egyébként helyes mérlegelésére figyelemmel az általa meghatározott bírságösszeg fele szabható ki a kérelmezővel szemben.
[43] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem annyiban alapos, hogy csak a 2019. április 18-23-i időszak vehető figyelembe, a 2019. április 12-17-i időszakra nézve a kérelmező a jelen eljárásban nem marasztalható el. A releváns időszakban azonban a kérelmező a terhére rótt jogszabálysértéseket a fentebb kifejtettekre figyelemmel elkövette, amelyekre figyelemmel a kifogás nem volt alapos.
[44] A Kúria ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a kifogást elutasította.

A döntés elvi tartalma

[45] Sérti a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, ha a lineáris műsorszolgáltató több napon át, a különféle műsorszámokban megjelenő híradásokban csak az egyik jelölőszervezet kampánytevékenységéről számol annak ellenére, hogy más jelölőszervezetek is folytattak hírértékű kampánytevékenységet.
[46] Az alapelvek szándékos, tartós megsértése miatt indokolt a bírság kiszabása.
[47] A kétszeres értékelés tilalmának elvébe ütközik, ha a Nemzeti Választási Bizottság ugyanazon időszakra és műsorszámokra vonatkozóan azonos jogalapon álló jogsértés okán ismételten elmarasztalja a műsorszolgáltatót.

Záró rész

48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[49] A Kúria megítélése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem fele részben alapos, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték felének viselésére kötelezte a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény 630. § (5) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően. A fennmaradó felülvizsgálati eljárási illetéket a személyes illetékmentességben részesülő NVB helyett az állam viseli.
[50] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. május 2.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró