Kvk.VI.37.550/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.550/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom

A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 964/2018. számú határozata

 

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 964/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

 

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 964/2018. számú határozatával a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapította meg az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választása országos listás eredményét.

[2] Az indokolásban felhívta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 14., 16., 17. és 18. §-ait, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 200., 201. §-ait, a 294. § (2) és 296. § (2) bekezdéseit.

[3] A határozat mellékletét képező jegyzőkönyv többek között tartalmazza, hogy a választópolgárok száma összesen 8.312.173, a szavazóként megjelent választópolgárok száma 5.796.268, az érvényes szavazólapok száma 5.732.282, míg az érvénytelen szavazólapok száma 59.586.

[4] A kérelmező pártlistája 175.229 szavazatot kapott, mellyel nem érte el az 5%-os határt, így pártlista mandátum szerzésre nem jogosult. A jegyzőkönyv „D” táblája a mandátum szerzésre jogosult pártlistákat az alábbiak szerint sorolja fel: Demokratikus Koalíció; Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt; Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt; Jobbik Magyarországért Mozgalom és Lehet Más A Politika.

A felülvizsgálati kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria elsődlegesen az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának országos listás eredményét a Ve. 197. §-ának alkalmazása nélkül állapítsa meg, másodlagosan a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint mindazon szavazókörökben semmisítse meg a választások országos listás eredményét, ahol a Ve. 197. §-ának alkalmazására a Ve. 257. § (1) bekezdésének vagy (1a) bekezdésének megsértése miatt került sor, valamint ezekben a szavazókörökben a szavazást ismételtesse meg.

[6] A kérelmező hangsúlyozta, hogy a választáson érdemi számú szavazókörben kiugróan magas volt az érvénytelen szavazólapok száma. Ennek leggyakoribb oka a Ve. 197. §-ának alkalmazása volt, amely szerint, ha az urnában a megjelent számú választópolgárok számánál több lebélyegzett szavazólap található, akkor a többlet értékével megegyező számú szavazatot mindegyik jelölt, illetve lista esetében érvényteleníteni kell. A választási bizottságok és a Kúria ezzel összefüggésben több alkalommal jogszabálysértést állapítottak meg, mivel a többlet szavazólapok oka a szavazatszámláló bizottságok azon magatartása volt, hogy a Ve. 257. § (1) vagy (1a) bekezdése megsértésével adták ki egyes választópolgároknak a szavazólapokat. A kérelmező mellékletként csatolta a Ve. 197. §-ának az országos pártlistás szavazatokkal kapcsolatos alkalmazásával érintett szavazókörök listáját és azok egyes vonatkozó adatait. Véleménye szerint ezekből megállapítható, hogy a pártlistás szavazólapok többletét a Ve. 257. § (1) vagy (1a) bekezdésének megsértése okozta (összesen 84 érintett szavazókör).

[7] A kérelmező érvelése szerint a Ve. 197. §-a sérti a szavazatok egyenlő értékének az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében elismert választójognak az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerinti egyenlőségéből fakadó követelményét, vagyis azt, hogy a szavazatszámlálásnál minden szavazat ugyanannyit ér. A szavazat, amelyet bár a választópolgár érvényesen adott le, a szavazatszámláló bizottság jogsértése miatt érvénytelenné válik, így nem ér ugyanannyit a szavazatszámlálásnál, mint más választópolgár érvényesen leadatott szavazata. A szavazatok egyenlő értékűsége pedig az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatának megfelelően semmilyen indokból nem korlátozható.

[8] A Ve. 197. §-a éppen a választási csalás kedvezményezettjét segíti, hiszen a kedvezménnyel csak a többletszavazatokat veszíti el a levonással, de a jogsértő előnye a többi jelölttel, jelölő szervezettel szemben megmarad. A cél elérésére nem alkalmas jogkorlátozás nem teljesíti a szükségesség feltételét. A jogszabályhely alkalmazása arányaiban jobban sújtja az alacsonyabb támogatottságú jelölteket és jelölő szervezeteket. Amennyiben alkotmányosan indokolt a Ve. 197. §-ához hasonló szabály alkalmazása, akkor enyhébb jogkorlátozással is elérhető lenne a jogsértően az urnába került szavazólapok hatásának kiküszöbölése. A Ve. 197. §-a sérti a jogkorlátozás arányosságának követelményét.

[9] A kérelmező rámutatott, hogy a választási szerveknek a Ve. 197. §-át az Alaptörvény 28. cikkére figyelemmel akként kell értelmezni, hogy annak alkalmazása ne vezessen a választópolgárok aktív választójogának és a jelölő szervezetek passzív választójogának alaptörvénysértő korlátozására. A felülvizsgálati kérelem mellékletét képező táblázatba foglalt kiemelt esetekben a szavazatszámláló bizottságok eredményt megállapító döntései jogszabálysértők, mert az alábbiakban kifejtettek szerint a Ve. 197. §-át az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének, 2. cikk (1) bekezdésének, 28. cikkének és XXIII. cikk (1) bekezdésének megsértésével alkalmazták.

[10] A kérelmező szerint a Ve. 197. §-ának célja az, hogy a választási eredmény gyors megállapítását lehetővé tevő kisegítő szabályt nyújtson arra az esetre, amikor fel nem deríthető adminisztrációs hiba folytán bekövetkezett jogszabálysértéssel több lebélyegzett szavazólap kerül az urnába, mint ahány jogosult leadta a szavazatát. A jelen választási eredmény megállapítása során ugyanakkor ezen a célon túlmutató körben is alkalmazták a választási szervek a Ve. 197. §-át, mivel számszaki egyezések miatt jól beazonosítható, hogy a Ve. 257. § (1) bekezdésének és (1a) bekezdésének megsértése miatti többlet szavazólapok esetében is minden jelölő szervezet országos listájára leadott érvényes szavazatokból is levonták a többlet szavazólapok számát.

[11] A kérelmező rámutatott, hogy a Kúriának az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan lehetősége van arra, hogy a Ve. 197. §-át a konkrét ügyben csak akkor alkalmazza, ha egyébként a többlet szavazólapok miatti jogsértés más eszközzel nem orvosolható, mivel a más eszközzel való orvosolhatóság esetén ezen jogszabály alkalmazása és így az alapvető jogok alaptörvény-ellenes korlátozása elkerülhető. A Ve. 257. § (1) vagy (1a) bekezdésének megsértése miatti többlet pártlistás szavazólapok esetében a választás szavazóköri eredményének megsemmisítése és a szavazás megismételtetése alkalmas arra, hogy a többlet pártlistás szavazólapok okozta jogsérelmet orvosolja, ugyanakkor ez nem vezet a szavazatok azonos értékűségére vonatkozó követelmény megsértéséhez. A kérelmező szerint az általa megjelölt szavazókörök vonatkozásában a Ve. 197. §-ának alkalmazása helyett ennek a jogkövetkezménynek az alkalmazása az indokolt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[13] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.

[14] A Ve. 197. §-a értelmében, ha az urnában talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyílvánít.

[15] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A XXIII. cikk (1) bekezdése alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

[16] A kérelmező érvelése szerint a szavazatszámláló bizottságok az általa megjelölt 84 szavazókörben a Ve. 197. §-át az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének, 2. cikk (1) bekezdésének és XXIII. cikk (1) bekezdésének megsértésével alkalmazták.

[17] A felülvizsgálati bíróság jelen ügyben eljáró tanácsa osztja a Kúria Kvk.III.37.512/2014/3. számú végzésében foglalt azon okfejtést, hogy a választási rendszer, illetőleg az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára a Kúriának nincs hatásköre. A felülvizsgálati bíróság jogalkotási kérdésekben az egyedi ügyben született határozat felülvizsgálata során nem foglalhat állást, figyelemmel e körben az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára is.

[18] Az Alaptörvény 28. cikke rögzíti, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[19] A Kúria nem ért egyet a kérelmező azon álláspontjával, mely szerint a Kúriának az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan lehetősége van arra, hogy a Ve. 197. §-át a konkrét ügyben csak akkor alkalmazza, ha egyébként a többlet szavazólapok miatti jogsértés más eszközzel nem orvosolható, márpedig a választás szavazóköri eredményének megsemmisítése és a szavazás megismételtetése alkalmas a jogsértés kiküszöbölésére. Ezzel szemben az Alaptörvény 28. cikke a bíróságoknak nem arra ad lehetőséget, hogy az érvényes és hatályos jogszabályt ne alkalmazzák, hanem annak értelmezésére nyújt eligazítást.

[20] A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

Záró rész

[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[22] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése  szerint az állam viseli.

[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki

Budapest, 2018. május 2.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró