Kvk.VI.37.523/2018/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.523/2018/3.

A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
    dr. Gyurán Ildikó előadó bíró
    dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmezők:
I. rendű    Együtt- a Korszakváltók Pártja (...)
II. rendű    J. P. (...)

Képviselőjük: ... Ügyvédi Iroda
    (..., ügyintéző: Dr. Sz. P. ügyvéd)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata   

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezők

A felülvizsgált jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 917/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 917/2018. számú határozatát I.r. kérelmező tekintetében helybenhagyja, míg a II.r. kérelmező esetében a kifogást hivatalból elutasítja.

Kötelezi az I.r. kérelmezőt, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi a II.r. kérelmezőt, hogy fizessen meg felhívásra az államnak 1.000.- (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] I.r. kérelmező képviselője 2018. április 11-én mint választópolgár és mint jelölő szervezet képviselője a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjának megsértése miatt kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), sérelmezve a valasztas.hu oldalon fellelhető jegyzőkönyvi adatok helyességét. Az NVB a kifogást továbbította a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: OEVB), aki 32/2018. (IV.14.) számú határozatában a kifogást jogszabálysértés hiányában elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy habár a valasztas.hu oldalon a kifogás előterjesztésekor valóban tévesen felvitt, a szavazóköri eredménytől eltérő - gépi eredmény volt látható, azonban annak javítására 2018. április 13-án 15:00 órakor sor került. Az OEVB szerint a gépi állomány hibája a választás eredményét nem befolyásolta.
[2] A kérelmezők fellebbezése folytán eljárt NVB a kifogásnak nem adott helyt, a támadott határozatával az OEVB határozatát helyben hagyta. Hangsúlyozta, a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. A szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok ellenőrzése többszintű, az OEVI és az NVI által végzett ellenőrzés az adatok helytállóságával kapcsolatos olyan fokú garanciális elemek, amivel szemben a Ve. 14.§ (1) és 19.§ (1) bekezdésének sérelme nem foghat helyt. A kérelmezők kizárólag fellebbezésükben hivatkoztak Ve. 218.§ (2) c.) pontja sérelmének megállapítását, mint a kifogásban meg nem jelölt jogsérelmet, mellőzte.

A felülvizsgálati kérelem

[3] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben a jogsértés megállapítását, a jogsértő határozat megváltoztatását és a vitatott Budapest 04. számú választókerület 004. számú szavazókörzetében a választás szavazóköri eredményének megsemmisítését, valamint a szavazás megismételtetését kérték arra hivatkozással, hogy a határozat sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a.) c.) és f.) pontjait. Álláspontjuk szerint a több napig látható tévesen felvitt gépi eredmény önmagában sérti a választási eljárás nyilvánosságára vonatkozó alapelvet, amin a későbbi javítás sem változtat, hiszen a kifogás benyújtásakor a sérelmes helyzet fennállt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[4] Az I.r. kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos, míg II.rendűé érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[5] A kérelmezők a Ve. 222.§ (1) bekezdése szerinti érintettségüket nem indokolták.
[6] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében „a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[7] A Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés].
[8] Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult [222. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.
[9] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Ilyenre a kérelmezők nem hivatkoztak, érintettségüket nem mutatták be. Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[10] I. rendű kérelmező szintén nem nyilatkozott az érdekeltségéről, ennek ellenére a Kúria azt elfogadta, tekintettel arra, hogy jelölőszervezetről van szó.
[11] A Kúria álláspontja szerint az NVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a kifogás elbírálása körében irányadó tényállást, abból minden tekintetben helyes következtetést vont le.
[12] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy a szavazatszámláló bizottság a választás szavazóköri eredményét megállapította, arról jegyzőkönyvet készített, és azt továbbította a helyi választási iroda részére az informatikai rendszerbe történő felvitel érdekében. Az Országos Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) az, aki összeveti a szavazóköri jegyzőkönyvek adattartalmát az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, eltérés esetén gondoskodik az adatok javításáról. Ezen OEVI ellenőrzésen túl, a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) is összeveti az eredményeket a rendszerbe felvitt adatokkal, szükség esetén ő is gondoskodik az adatok rendszerben történő javításáról. Ez jelen esetben meg is történt, a kifogás beérkeztét követően az NVI jelezte, hogy a jegyzőkönyv-szkennelési folyamat befejezése után kerül sor a gépi állomány átírására, 2018. április 13-án 15:00 órakor.
[13] Vagyis maga a Ve. és az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet ad lehetőséget a hibásan felvitt adatok korrigálására.
[14] Nem egy időállapotot kell vizsgálni, hanem az ellenőrzéseket követően véglegesen feltüntetett eredményeket, így a kérelmező által hivatkozott egy adott időpillanatban történő elírás nem alapozza meg a kérelemben megjelölt alapelvek sérelmét.
[15] Végeredményben a téves eredmények az ellenőrzés során javításra kerültek, és a kifogást elbíráló elsőfokú döntés meghozatala időpontjában már a helyes adatok kerültek feltöltésre, így helytálló volt az NVB álláspontja, hogy jogsértés nem történt, a hibásan felvitt, ám javított adatok a választási eljárás szabályainak alkalmazása során nem sértették a választás tisztaságát, az esélyegyenlőséget, a választási eljárás nyilvánosságát.

Záró rész

[16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[17] Az I. rendű kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illetné meg, azonban nem nyilatkozott és nem is igazolta az 5.§ (2) bekezdés szerinti illetékmentességi feltételeinek fennállását. Ezért a Kúria az I. rendű kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket. A II. rendű kérelmező a felülvizsgálati kérelme hivatalbóli elutasítása következtében az Itv. 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben köteles az illetéket megfizetni.
[18] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke,
Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró